Kastélyok kora
Számít-e egy műemlék látogatottságában a főváros közelsége? Mennyire vonzó kulturális attrakció egy kastélymúzeum a XXI. században? Fontos-e a genius loci megidézése és hogy átélhető legyen a látogató számára a kastély múltja, történetei? Kastélymúzeum-mustránkon többek közt e kérdésekre is kerestük a választ.
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram égisze alatt folyó műemléki helyreállítás jelenleg is országszerte tart, a programnak köszönhetően megújult kastélyok már az átadást követő napokban a kulturális turizmus kiemelt célpontjaivá váltak. Májustól augusztus végéig több mint 310 ezren látogatták meg a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) műemléki helyszíneit, amelyek közül magas látogatószámával a tatai Esterházy-, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, az Edelényi Kastélysziget és a füzérradványi Károlyi-kastély emelkedett ki, korábban pedig rendkívül sokan váltottak jegyet a szabadkígyósi Wenckheim- és a bajnai Sándor–Metternich-kastély kiállításaira. Kétségtelen, hogy az újdonság komoly vonzóerő, ezért a kérdés inkább az, vajon képesek-e ezek az intézmények a közönség érdeklődését hosszú távon ébren tartani?
Sztorik és karakterek
A hazai kulturális turizmus palettáján huzamos ideig jelen lenni nem éppen egydimenziós feladat. A bajnai Sándor–Metternich-kastély létesítményvezetője, Erdősné Csík Katalin szerint az épület magas látogatószámának okai között a főváros közelségét éppúgy érdemes megemlíteni, mint a Gerecse lábánál elterülő táj természeti szépségét és a magyar történelem egyik izgalmas, ám kevéssé ismert alakjára, Sándor Móricra és leányára, Sándor Paulinára fókuszáló kiállítást.
Az állandó kiállítás fogalmától a mai középgenerációnak biztosan összeszorul a gyomra, mivel leginkább unalmas tárlókat, üresen kongó folyosókat és letűnt korok szegényes enteriőrjét idézi meg gyermekkori kirándulásokból. A tapasztalat azonban azt mutatja, a rekonstrukción átesett, megújult kastélyok alaposan átgondolt tematikával rukkolnak elő, kiállításaikban az egyik legfontosabb szempont az interaktivitás. Erre a bajnai kastély is kiváló példa, a reformkori társasági élet izgalmas, filmre kívánkozó színes karakterei vonulnak el a szemünk előtt – és ez minden, csak nem unalmas.
– Sándor Móricról, az Ördöglovasról kevesen tudják, hogy tevőleges szerepe volt például a Lánchíd első terveinek megszületésében. Széchenyi István jó barátja volt, felesége pedig Metternich kancellár leánya, Leontine. Lányuk, Paulina házassága révén bekerült III. Napóleon császár udvarába, ahol később az európai haute-couture, vagyis az elit divatjának megkerülhetetlen személyiségévé vált – mesél a Sándor család érdekes egyéniségeiről Erdősné Csík Katalin. Szerinte az időutazásra hívó kiállítás interaktív módon hozza közel a látogatókhoz nemcsak a családtörténetet, hanem a Hild József tervezte klasszicista kastély építészeti, művészettörténeti érdekességeit is. A szelfipont, a lovas játszótér, a múzeumi bolt és a kávézó, valamint az alkalmanként szervezett koncertek és kirakodóvásárok pedig mind a sokrétű látogatói érdeklődést igyekeznek fenntartani-növelni.
– A kastély megnyitását követően kiemelkedő volt a látogatottságunk, ami egy ilyen horderejű turisztikai attrakció természetes velejárója. A nyár a rendkívüli forróság miatt csendesebb szezon volt, most, az őszi időszakban újra felélénkült az érdeklődés. A nyitás óta havi több ezer látogatót fogadtunk – teszi hozzá Erdősné Csík Katalin.
Helyes koordináták
A kastélyok enteriőrjét, berendezését tekintve a hitelesség is fontos szempont; nem véletlen, hogy a szabadkígyósi Wenckheim-kastély – éppúgy, mint a bajnai – Icomos-díjat érdemelt ki a hiteles műemléki rekonstrukcióért. Pap Mária, a Wenckheim-kastély létesítményvezetője szerint amellett, hogy az Ybl Miklós – az épület tervezője – által megálmodott, korabeli állapotot állították helyre, állandó kiállításuk fontos eleme, hogy az enteriőr hiteles módon tükrözze a Wenckheim család mindennapjait a XIX. század közepéről. Merthogy Wenckheim Frigyes és Krisztina Békés vármegye életének fontos szereplői voltak, felelős munkaadóként az uradalomban dolgozó kétkezi munkásokról is gondoskodtak, ennek köszönheti egyébként a közeli Újkígyós település is a létét. A család hét gyermeket nevelt, a leszármazottakkal ma is jó kapcsolatot ápol az intézmény.
– A kastély enteriőrjét korabeli fotók alapján korhű bútorokkal pótolták; volt, hogy kifejezetten az archív képek alapján kutatott fel egy-egy műtárgyat a NÖF. A Vendégségben Wenckheiméknél című kiállításnak éppen ez az átélhetőség a lényege – magyarázza Pap Mária. Amit úgy is lefordíthatnánk: igen precízen kell beírni az időgépbe a koordinátákat, ha pontosan akarunk érkezni: jelesül százötven évvel ezelőttre, mert a Békés megyei arisztokrata család otthona ma újra ezt tükrözi.
Pap Mária szerint a kastély fenntartásához nem csak a magas látogatószám járul hozzá: rendezvényhelyszínként is működnek, esküvői ceremóniáknak, céges programoknak is helyet adnak, valamint működtetik a Krisztina kávézót és ajándékboltot is.
A kastély idén márciusban nyitotta meg kapuit, és már az első negyedév igen erős volt látogatószámban, majd a nyár folyamán tovább fokozódott az érdeklődés: a megnyitás óta mintegy 68 ezer látogatót fogadtak, ami havi átlagban jóval több mint tízezer főt jelent. A kastély létesítményvezetője szerint nyáron az ország délkeleti részében, így például a Békéscsabán vagy Gyulán üdülő turisták nagy számban érkeztek hozzájuk, vagyis igen sokat jelent, hogy a környéken akad egyéb bejáratott és kedvelt turistacélpont. Ugyanakkor a helyi és környékbeli lakosság is nagy érdeklődést tanúsít, de Magyarország legkülönbözőbb szegleteiből is érkeznek kastélyrajongó csoportok és egyéni látogatók.
Minden korosztálynak
A Békés megyei szabadkígyósi kastély vonzereje a határokon túlra is kiterjedt, számos romániai és szerbiai turista érkezik hozzájuk. Számít a határ túloldaláról érkező érdeklődőkre – természetesen a belföldi turizmus mellett – a füzérradványi Károlyi-kastély is. Kassai-Balla Krisztina, a kastély tárlatvezetője szerint nem véletlen, hogy a szlovák vendégek nagy számban jönnek Füzérradványra: Kassa innen mindössze negyven perc autóval.
– Egy éve nyitott meg a kastély, ez idő alatt pedig jól vizsgázott az állandó kiállításunk, ami a XX. század harmincas–negyvenes éveiben működő kastélyszálló idejébe kalauzol. Ez a határ másik oldalán élők számára is befogadható, hiszen nem vaskos történelmi témával foglalkozunk, ráadásul a korosztály tekintetében is jól eltalált történetről van szó, ami a gyerekektől a nyugdíjasokig mindenkit érdekel – magyarázza Kassai-Balla Krisztina. Háromféle módon lehet felfedezni a kastélyt: hagyományos tárlatvezetésen, önálló séta során, valamint egy nyomozós játékon, egy fiktív gyilkosság gubancos történetén keresztül. Hamarosan nyílik egyébként egy szabadulószoba is, amely ugyancsak kapcsolódik e kalandos tematikához.
Van azonban még egy fontos összetevője egy kastély látogatottságának, és ennek kiváló példája lehet Zemplén: e régióban Füzérradvány mellett akad még több megújult műemlék. A közelben található a borsi Rákóczi-kastély, a boldogkőváraljai Boldogkő vára, valamint a regéci vár, mind-mind arra ösztönzve a látogatót, hogy hosszabb időt töltsön el a környéken. A füzérradványi kastély múltjában – lévén egykor szállodaként működött – egyébként is hagyománya van a vendégfogadásnak, az elegáns miliőt idéző apartmanokban is megszállhatnak az ideérkező vendégek – jelenleg e szálláshelyek bővítése zajlik –, és eltölthetnek pár napot a környéken. Vagyis a kulturális attrakciók egymást erősítve ösztönzik a turizmust, erősítve a régió jelenlétét a hazai kulturális térképen.
A Kastélyok kora összeállítás további cikkei ide kattintva olvashatók.