A jegybankelnök elmondta: a monetáris tanács értékelte a 2013. június eleje, augusztus vége között működő program tapasztalatait, és valamennyi értékelési kritérium szerint nagyon sikeresnek ítélte, ezért döntött a folytatásáról. Matolcsy György megjegyezte: a program sikerében szerepet játszott, hogy a jegybank, a hitelintézetek és az üzleti szféra képviselői példásan együttműködtek.

A programban 2014. december 31-ig, döntően változatlan feltételekkel 2000 milliárd forintos hitelkeret áll rendelkezésre az első szakaszban jóváhagyott 750 milliárd forinton felül. A keret nem léphető túl.

A program második szakasza október 1-jétől 500 milliárd forinttal nyílik meg. A jegybank továbbra is nulla százalékon nyújtja a forrást a bankoknak, amelyek maximum 2,5 százalékot számolhatnak fel az ügyfeleknek. A futamidő továbbra is 10 év, s változatlanul három pillér működik – ismertette Matolcsy György.

Az első pillér új hitelek nyújtására áll majd rendelkezésre, ezt a célt szolgálja a 2000 milliárd forintos keret 90 százaléka, vagyis 1800 milliárd forint, az októbertől induló első szakaszban pedig 450 milliárd forint.

A második pillérben lesz mód a régi deviza- és forinthitelek kiváltására, amire a teljes keret 10 százalékát – 200 milliárd forintot – lehet felhasználni, az októbertől megnyíló összegből pedig 50 milliárdot. Matolcsy kiemelte: csakis az nyújthat majd hitelkiváltásra olcsó jegybanki forrást, aki az új hitelek kihelyezésében is jeleskedik.

A harmadik pillér meghosszabbításáról már korábban döntés született – emlékeztetett az MNB elnöke, hozzáfűzve, hogy ez a külső függést, sebezhetőséget mérsékli, ezért fontos.

A növekedési hitelprogramnak nincs közvetlen hatása az alapkamatra, válaszolta Matolcsy György annak kapcsán, hogy a teljes új keret felhasználása a vállalati hitelállomány jelentős részénél eredményezne alacsonyabb kamatot. Másutt is működnek hasonló programok az alapkamatnál kisebb kamattal – tette hozzá.

A mozgástér az alapkamat csökkentésére egyenesen bővül – jelentette ki a jegybankelnök. Ezt három tényezővel magyarázta: a gazdaságban mára szerinte bekövetkezett növekedési fordulattal, a kedvező inflációs pályával és azzal, hogy szemben a korábbi várakozásokkal, a nemzetközi színtéren nem marad abba a laza pénzpolitika.

Arra a kérdésre, hogy nem tartja-e riasztónak a mostani 300 forint feletti euróárfolyamot, s azt, hogy az elemzők további gyengülést jósolnak, azt válaszolta: a jegybank konzervatív és felelős, és semmiképpen nem ijedős, és nincs árfolyamcélja, foglalkoztatási vagy növekedési célja, csak inflációs célja, s amíg ez nincs veszélyben, a jegybank monetáris eszköztára rendelkezésre áll.

A növekedési hitelprogramban nyújtandó jegybanki hitelek forrása a kéthetes MNB kötvény lesz – válaszolta kérdésre.

Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta: az október 1-jén megnyíló második szakaszban változik az allokáció, a lehívás érkezési sorrendben lesz, és ha az 500 milliárdos keret kimerül, a monetáris tanácshoz fordulnak további forrásért. Egy másik változás, hogy minden bank szeptember végi kkv-hitelállománya 100 százalékáig vehet fel MNB-forrást.

Matolcsy György a növekedési hatásokról azt mondta, hogy az összesen 2750 milliárd forint körüli program teljes GDP-hatását 1,8-2,4 százalékra becsülik. Úgy vélekedett, egyértelmű a növekedési fordulat, amit a program visszafordíthatatlanná tesz.

Balog Ádám, az MNB alelnöke ismertette: elsősorban a nagyobb kkv-k vettek részt a program első szakaszában, az eddig rendelkezésre álló adatok szerint a felvett hitelek 60 százaléka volt új hitel, szemben a várt 40 százalékkal.

Az első pillérben nyújtott hitelek 40 százaléka hitelkiváltási, 32 százaléka beruházási, 28 százaléka pedig forgóeszközhitel volt.

Az első pillérben allokált összeg 59,1 százalékát a nagybankok, 26 százalékát a kis- és közepes bankok, 14,8 százalékát pedig a takarékszövetkezetek kapták.

Az első és a második pillérnél együtt a hitelkiváltáskor bankot váltó ügyfelek aránya a nagybankoknál 11 százalék, a kis- és közepes bankoknál 44 százalék, a takarékoknál 37 százalék volt az eddig rendelkezésre álló adatok szerint.

Az MNB becslése szerint a kiváltott hiteleknél a beruházási hitelek esetén az első pillérben 3,8 százalékpontos, a második pillérben 1,3 százalékpontos kamatcsökkenéssel járt a program, míg a forgóeszközhiteleknél 3,6, illetve 1,6 százalékpontossal.

A kkv-k devizahitel-állományának aránya az MNB becslése szerint a 2013. június végi 52 százalékról szeptember végére 44 százalékra csökken.

(Az adatok beküldésére szeptember végéig van lehetőségük a hitelintézeteknek, eddig a keretösszeg 60 százalékának felhasználásáról érkezett adatszolgáltatás az MNB-be.)

Matolcsy nem támogatná az egy lépésben történő átváltást

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a háztartási devizahitelekkel kapcsolatban várja a kormány javaslatát – mondta Matolcsy György, aki nem támogatná a devizahitelek egy lépésben történő átváltását.

Amennyiben a kabinet az MNB-hez fordul egy olyan javaslattal, amely élvezi a frakciószövetség és a kormány támogatását, az MNB kialakítja véleményét a devizahitelekkel kapcsolatban – fejtette ki. A jegybank álláspontja az ügyben három pilléren nyugszik: nem sérülhet egyetlen, a jegybanktörvényben megfogalmazott cél sem, így sem az árstabilitás, sem a pénzügyi stabilitás, sem a növekedés.

Az MNB pénzügyi stabilitási szempontból minden olyan megoldást ellenezni fog, amely egyetlen pillanatra összpontosítja az összes terhet – jelentette ki.

Az MNB elnöke hangsúlyozta: a jegybank kész arra, hogy a legszigorúbb pénzügyi stabilitási szabályok betartása mellett – felszabadítható devizatartalékából, a mindenkori piaci árfolyamon – a kormány és a bankszövetség közös programja mellé álljon.

Hozzátette, a magyar gazdaság pénzügyi stabilitási szempontból akkor lesz rendben, ha a magyar gazdaságból kiveszik a devizahiteleket, ez szerinte minden szereplőnek érdeke.

Az MNB munkatársai által készített elemzésekből kirajzolódó megoldásokat – például egy megerősített árfolyamgátat – nem tartaná rossznak – válaszolta az újságírók kérdésére.

Több javaslatot is felvetett a jegybank augusztusban megjelentetett cikksorozata az árfolyamgát vonzóbbá tételére, ezek egyike a törlesztőrészletek teljes forintosítása 180 forintos frankárfolyamon, ami az MNB számításai szerint a mostani árfolyammal számolva a jövőben évi 30-40 milliárd forint körüli költséget jelentene.

A cikksorozat két szerzője, Balog Ádám jegybanki alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató szerint ez nem egy egyszeri, azonnali devizahitel-átváltás, hanem a fennálló tartozás fokozatos, de teljes mértékű forintosítása, az adósság árfolyamkockázatának teljes megszüntetése lenne.

Az árfolyamgát vonzóbbá tételének lehetőségei között említették még a szerzők az ötéves, könnyített időszak meghosszabbítását, akár a futamidő végéig, illetve a törlesztőrészletben a 180 forintos svájci frank árfolyam feletti tőkerész – nem teljes, csak – egy részének elengedését.

Emlékeztetnek rá, az árfolyamgáttal megvalósult az árfolyamveszteségek részleges társadalmasítása, az adósság átértékelődéséből fakadó többletterhet nemcsak az ügyfél állja, hanem az állam és a bankrendszer is szerepet vállal belőle.

A cikksorozat első két részében a szerzők egyebek mellett sürgető szociál- és gazdaságpolitikai feladatnak nevezték a devizaalapú jelzáloghitel-adósok problémájának kezelését. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a válság előtt megkötött devizaalapú jelzáloghitel szerződésekben rögzített aránytalan erőviszonyok jelentős hátrányt okoztak, és okoznak jelenleg is a devizaadósoknak; a bankok évente összesen 60-70 milliárd forint többletbevételt értek el az egyoldalú kamatemelésekkel, illetve az árfolyamrés szélesítésével. Ezek a banki lépések átlagosan 20 százalékkal emelték a devizaadósok törlesztőrészleteit.

A cikkben közölt táblázat szerint 2013 június végén a hazai bankrendszer devizaalapú jelzáloghitel-állománya összesen 3525 milliárd forintra rúgott, 501 ezer szerződés révén. Ebből lakáscélú jelzáloghitel 1828 milliárd forint volt, 222 ezer megkötött szerződés révén. A szabad felhasználású jelzáloghitelek összege 1697 milliárd forintot tett ki, 279 ezer szerződés révén.

A nem teljesítő hitelek a teljes állományhoz viszonyítva idén június végén már 21 százalékot tettek ki, abszolút számban kifejezve 731 milliárd forintot értek el. Ennek többsége – 437 milliárd forint – szabad felhasználású jelzáloghitel volt, ami a teljes állomány 26 százaléka, míg a lakáscélú nem teljesítő kölcsönök összege 294 milliárd forintot ért el, a teljes állomány 16 százalékát.

(MTI)