– Legutóbb a hévízi tó védelmében indított aláírás-gyűjtési akció kapcsán nyilatkozott a Demokratának. Nagy vitát kavart Hévízen a régi angolnás területére tervezett ötcsillagos, tízmedencés szállodakomplexum építésének terve.

– Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nem a beruházás ellen vagyunk. Az angolnatelep eleve nem volt része a védett területnek, hiszen ott volt már egy építmény, éppen ezért vette meg az előző városvezetés. Ezzel Keszthely város szeretné elérni, hogy ő is részesedjen a turizmus kínálta lehetőségekből, hiszen a környéken szinte mindenki az idegenforgalomból, a vendéglátásból él. A balatoni turizmus leszálló ágban van, évről évre csökken a vendégek száma. Hévíz jobb helyzetben van, hiszen az egészségturizmus nem korlátozódik a nyári hónapokra. Ezért nem vagyunk a beruházás ellen. Az emberek sokat várnak egy új létesítménytől, hisz az sokuk számára munkahelyet teremt. Kétségtelen ugyanakkor, hogy hévíz már elérte a beépíthetőség határát. Ezért részletes hatásvizsgálatot kértünk arról, hogy mit és hogyan lehet építeni. A hatástanulmány megmutatja majd, hogy mennyit bír még el a hévízi tó környéke. Vannak olyan utak is a tó közelében, amelyeket meg kellene szüntetni és csak gyalogosforgalmat engedélyezni, hogy a város megtarthassa a patinás fürdőváros jellegét.

– Úgy tűnik, más országok jobban ki tudják használni az adottságaikból adódó előnyöket. Horvátország felismerte, hogy az idegenforgalom egyik elengedhetetlen feltétele ma már a jó közlekedés, ezért igen rövid idő alatt autópályát épített egészen a tengerpartig. Pedig nem is tagja az Európai Uniónak.

– A horvátok saját cégeikkel építtetnek autópályát. Külföldi tőkét is bevonnak a beruházásokba, de alapvetően horvát cégek tartják kézben az autópálya-építéseket. Nálunk is épül már autópálya. Ugyan nem 800 kilométer, mint ahogy ígérték. A ciklus végére várhatóan 300 kilométert fognak átadni. A baj az, hogy nem fizetik ki. A Gyurcsány-kormány tavaly év végén megváltoztatta a saját elképzeléseit. Így nemcsak hogy nem költ pénzt autópálya-építésre, hanem a már átadottakat is eladja. Az árát pedig az adófizetőkkel fizetteti meg. 2007-től kezdődően húsz éven át fizeti vissza a költségvetés a drága hitelek kamatait. Ez évente akár 15 ezer forintjába kerülhet minden magyar állampolgárnak, a csecsemőtől a nyugdíjasig. Egy kicsit bajban volt azért a Gyurcsány-kormány. Nem az zavarta, hogy a nemrégiben meghozott törvényeket újra meg kellett változtatnia. A baj abból adódott, hogy az elmúlt két év gazdálkodásának következtében az állam már nem tud több hitelt felvenni, mert az unió által megszabott eladósodási határt elérte.

– Hogyan lehet akkor úgy hitelt felvenni, hogy az ne számítson bele az államadósságba?

– Nos, először jött a bűvös PPP, a hárombetűs rövidítés. Ezzel azonban az volt a gond, hogy sokáig tart a megvalósítása, az autópályák pedig közben már épültek, hiszen az Országgyűlés a tavalyi törvényben garanciát vállalt a fedezetre. Némi időhúzás után jött az újabb sztrádatrükk, az autópálya-építés költségvetésen kívüli megvalósítása. Ehhez egy piaci szereplő kellett, egy cég, amely nem a költségvetés intézménye. Ez a cég az Állami Autópálya Kezelő Részvénytársaság. Ezzel csak az a gond, hogy egy ilyen beruházó az államnál lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel tud hitelhez jutni. Az árkülönbözetet pedig 2007 után az adófizetőkkel és az autósokkal fizetteti meg. Feltehetőleg halasztott törlesztésű hiteleket vettek föl, ezek törlesztése még drágább. A kormány-előterjesztésben szereplő háromszorosára megemelt sztrádadíj esetén azután újrakezdődnek az M-5-ös autópályánál megismert régi problémák. A teherautók jelentős része az országutakat kezdi használni, jelentős környezeti terhet róva a kistelepüléseire. A kormánynak úgy tűnik, mindegy, mennyibe kerül ez a konstrukció, mennyi hitelt kell hozzá felvenni és milyen terheket ró a lakosságra. A lényeg, hogy mindez 2006 után derüljön ki.

– Hol tart a Vásárhelyi Terv megvalósítása? A jelentős hómennyiség olvadása következtében több folyónkon árvízvédelmi készültséget rendeltek el.

– Valószínűleg szerencsénk lesz, mert az olvadással egy időben nem esett az eső.

– A kormány tavalyra legalább kétszáz kilométer árvízvédelmi töltés megépítését ígérte.

– A kétszáz az megvalósult. Tavaly összesen kétszáz méter – és nem kilométer! – árvízvédelmi töltés épült meg. Az elmúlt két évben pedig összesen 25 kilométer. A kormány ugyan hatvanötről beszél, ugyanakkor a HVG című gazdasági hetilap, amelyet igazán nem lehet túlzott fideszes elfogultsággal vádolni, ugyancsak 25 kilométer megépített árvízvédelmi töltést említ. A Vásárhelyi Terv megvalósítása során még az előkészítésnél tartanak.

– Akkor ez is hasonló ütemben halad, mint a metróépítés…

– Ötös metróról és 2007-es kezdésről beszélnek, amikor még a négyest el sem kezdték.