Február 20-án hat amerikai harci helikopter és egy C-130-as tankergép szállt le Ferihegyen, majd üzemanyagtöltés után a romániai Constantába repült, ahol több mint ezer brit és amerikai katona állomásozik az Irak elleni bevetésre várva. Az eset nyilvánosságra kerülése után Juhász Ferenc honvédelmi miniszter azt állította, hogy a kötelék Afganisztánba tartott, és jogszerűen használta a magyar légteret, melyet még az Orbán-kormány engedett át a Tartós szabadság hadművelethez. Időközben az ország több pontjáról, főleg a Dunántúlról érkezett bejelentés a Fidesz-MPP helyi szervezeteihez, hogy harci helikoptereket láttak átrepülni lakóhelyük felett. A parlamentben közben folytak a négypárti egyeztetések a Törökország megsegítésére indítandó NATO-szállítmányok átengedéséről. A polgári párt képviselői többször rákérdeztek arra, hogy milyen céllal érkeztek hazánkba a repülőeszközök és merre mentek tovább. A válasz mindannyiszor ugyanaz volt: az alakulat Afganisztánba tart, és aki ezt megkérdőjelezi – jelentette ki Juhász Ferenc honvédelmi miniszter -, az téved vagy szándékosan hisztériát kelt.

Simicskó István, a Fidesz-MPP biztonságpolitikai kabinetjének vezetője az ügy tisztázására parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte. A polgári párt politikusa szerint február 20-a után szinte naponta újabb információk láttak napvilágot a hat helikopter és az újabb egységek útjáról, és ezek egyike sem volt összhangban a magyar kormány közléseivel.

Bruce Sweeney, az amerikai követség katonai attaséja azt mondta: nem lehet kijelenteni, hogy a magyar légteret igénybe vevő repülőeszközök Afganisztánba mentek volna. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter nyilatkozata szerint a Constantába érkező amerikai és brit katonák az Irak elleni támadásra készülnek. A bécsi Kurier arról számolt be, hogy amerikai harci gépek egyre többször tűnnek fel Ausztriában is, noha a semleges ország ENSZ-felhatalmazás híján továbbra sem járult hozzá, hogy az iraki konfliktus kapcsán katonai célú amerikai repülőeszközök átrepüljenek felette.

Simicskó István szerint a kormány a taszári tolmácsképzéshez hasonlóan ellentmondásba keveredett, ami azt mutatja, hogy képtelen a feszült háborús légkörben a kialakult helyzetet megfelelően kezelni, és ez félelmet szül a magyar lakosságban. A polgári párt képviselője úgy vélte, az eset tovább erősítheti az ellenzék bizalmatlanságát a szocialistákkal szemben, mivel Törökország megsegítésének ürügyén a négypárti egyeztetéseken a kormány megpróbált – a nyolcak levelének aláírása után – újabb lépéseket tenni az Irak elleni háború előkészítésére. A NATO Védelmi Tervező Bizottsága Törökország védelmére AWACS repülőgépek, valamint rakétavédelmi rendszer, vegyvédelmi felszerelések átengedését kérte hazánktól. A kormány az első egyeztetésen megpróbálta – az ENSZ BT határozata nélkül – rábírni az ellenzéki pártokat arra, hogy a törököknek nyújtandó támogatással egyszerre engedjék át hazánk légterét, köz- és vasúthálózatát az iraki rendezésben részt vevő erőknek. A Fidesz elutasította a szocialisták javaslatát. A kormány kitartó volt, és olyan javaslatot készített a NATO-felkérés teljesítéséhez, amely számos kibúvót tartalmazott, és megszavazása esetén lehetőséget adott volna arra, hogy a nemzetközi szervezet kérésén túlterjeszkedve újabb lépéseket tegyen a háború felé. A polgári párt végül kikényszerítette a kormánytól, hogy csak a NATO által kért eszközöket engedje át hazánk területén.

A magyar kormány arról beszél, hogy békepárti – emlékeztetett a fideszes képviselő -, ám a tettei ezzel ellentétesek. A politikus utalt arra, hogy a szocialisták harcoló magyar katonákat akartak Afganisztánba vezényelni. Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára szenteste jelentette ki a Híradóban, hogy Magyarországnak meg kell fontolnia, hogy harcoló alakulatokkal vegyen részt az iraki béketeremtésben és az azt követő rendfenntartásban. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter az ENSZ fegyverzetellenőrei munkájának befejezése és az ENSZ BT határozathozatala előtt arról beszélt, hogy a kormány megfontolná és támogatná, ha az Egyesült Államok egy lehetséges iraki háborúhoz a magyar légtér használatát kérné. Juhász azt hangsúlyozta, a térségben már szinte minden ország felajánlotta a légterét az Egyesült Államok (és nem a NATO! – a szerk.) számára.

A fideszes honatya viszont úgy vélte, a volt szocialista blokk országai között egy egészségtelen vetélkedés kezdődött az USA kegyeiért, amelybe a magyar kormány is beszállt. Simicskó István szerint a sorozatos felajánlkozás helyett a szocialista kabinetnek inkább a nemzeti érdekek képviseletét és védelmét, valamint a NATO-tagságból fakadó kötelezettségeink teljesítését kellene elsődlegesnek tekintenie.

A politikus figyelmeztető jelnek tekinti, hogy amikor kiderült, hogy az amerikaiak megsértették az ország szuverenitását, és nyolc nap után a kormányzat és Juhász Ferenc is kénytelen volt ennek tényét elismerni, a szocialisták minden eszközzel megpróbálták megakadályozni az ügy parlamenti vizsgálóbizottság által történő kivizsgálását. A kormányzat több mint egy héten keresztül hisztériakeltéssel vádolta a Fidesz képviselőit, amikor szóba hozták a légtérsértés ügyét. Majd Juhász Ferenc előremenekült, amikor értesült róla, hogy a legnagyobb ellenzéki párt benyújtotta kérelmét parlamenti vizsgálóbizottság felállítására, és a rendkívüli Honvédelmi Bizottság előtt beismerte, hogy a hat helikopter nem Afganisztánba ment, hanem az Irak elleni háborús előkészületekben vesz részt. Simicskó István szerint a honvédelmi miniszter beszámolója ellenére számos kérdés maradt megválaszolatlanul. Például az, hányszor fordult még elő hasonló eset, mint február 20-án, kit terhel a felelősség a történtek miatt? Vajon kiderült volna-e a légtérsértés, ha a köd miatt nem kellett volna a köteléknek Taszár helyett Ferihegyen leszállnia? A polgári párt képviselője nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy a kormány tagjai ne tudtak volna az amerikai helikopterek útvonaláról, mivel a hazánk légterén áthaladó repülők – köztük a katonai légijárművek is – a Légügyi Hatóság által kijelölt légifolyosót használják, miután engedélyt kaptak a Külügyminisztériumtól az átrepülésre. Ráadásul a magyarországi amerikai nagykövetség katonai attaséja kijelentette: minden információt, ami a légtérhasználattal kapcsolatos és Magyarországot érinti, továbbítanak a magyar kormánynak. Az említett hat helikopter és C-130-as esetében is így tettek.

Simicskó István szerint, ha a kormány tudott az amerikaiak úti céljáról, akkor szándékosan megtévesztette a magyar társadalmat, félrevezette az Országgyűlést és alkotmánysértést követett el. Az ellenkező esetet szintén aggasztónak nevezte az ellenzéki honatya, mivel az a kormány felelőtlenségét igazolná, hogy a mostani feszült légkörben nem tudja, kik és milyen célból használják a magyar légteret. A helyzetet minél hamarabb tisztázni kell, ám ezt a szocialisták egyelőre megpróbálják megakadályozni. Keleti György a Honvédelmi Bizottság szocialista elnöke elegendőnek tartotta a Juhász Ferenctől kapott tájékoztatást, és a kormány részéről – az USA-nak eljuttatott szóbeli tiltakozó jegyzék átadásával – lezártnak tekintenék Magyarország szuverenitásának megsértését. Keleti később már úgy nyilatkozott, hogy felesleges újabb testületet felállítani, a Honvédelmi Bizottság vagy annak ellenőrzési albizottsága kivizsgálhatja az ügyet. Simicskó István azonban úgy véli, hogy az eset túlmutat a Keleti által megnevezett testületek hatáskörén, számos kérdésben – például a Külügyminisztérium által kiadott repülési engedélyek vizsgálatában – nincs illetékessége a hadügyekkel foglalkozó bizottságnak. Az ellenzéki politikus szerint, ha a kormány megakadályozná a testület felállítását, egy újabb választási ígéretét szegné meg, hiszen korábban azt állították, a szocialisták nem gátolják meg egyetlen ellenzék által kezdeményezett bizottság munkáját sem.

A polgári párt politikusa szerint érthető Keleti törekvése, mivel a Honvédelmi Bizottságban szocialista többség van, így a vizsgálat eredményét, legyen az bármi, el tudják fogadtatni a kormánypárti szavazatokkal. A parlamenti vizsgálóbizottságban azonban egyenlő arányban vannak jelen a kormány és az ellenzék képviselői, a testület elnöke pedig mindenképpen ellenzéki lenne. A bizottság munkáját vezető személynek pedig lehetősége van meghatározni a vizsgálatok irányát, módját.

A Fidesz-MPP szerint a parlamenti vizsgálóbizottságnak 2003. január 1-jétől kellene ellenőriznie a légtérhasználatra vonatkozó három korábbi országgyűlési határozat betartását. A délszláv térségbe érkező humanitárius jellegű szállítmányok áthaladását 1999-től, a terrorizmus elleni küzdelemben az afganisztáni Tartós szabadság nevű művelethez 2001-től korlátlan ideig használhatják a magyar légteret a NATO erői, illetve az idén február 24-től a Törökország megsegítésére indított védelmi eszközök célba juttatásához hazánk légterét, vasútját, közútjait vehetik igénybe a katonai szervezet országai, illetve az oda meghívott tagok december 31-ig.

A képviselő szerint szó sincs arról, hogy a bizottság a határon tételes vizsgálatot tartana vagy leszállítaná a levegőből a helikoptereket. Az ellenzék csupán azt akarja tudni, hogy a végrehajtó hatalom megfelelően hajtotta-e végre a vonatkozó határozatokat és mindent megtesz-e annak érdekében, hogy Magyarország ne sodródjon bele a háborúba.

* * *

Kormányzati szópárbaj

A hét végén újabb kommunikációs ellentét bontakozott ki a kormányon belül, ezúttal a Törökország védelméhez való hozzájárulás kapcsán. Kovács László a hét végén Szegeden arról beszélt, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak a hét elejére kell elkészítenie azt a jelentést, amelyből kiderül, vannak-e olyan fölösleges eszközeink, amelyeket nélkülözni tudunk.

– Én azt gondolom – mondta Kovács – , hogy föl tudunk ajánlani valamit Törökország védelmére.

A külügyminiszter bejelentése ellentétes Juhász Ferenc honvédelmi miniszter február 27-i nyilatkozatával, aki azt mondta, Magyarország nem készül arra, hogy Törökország katonai védelméhez erőket, eszközöket, képességeket ajánljon fel.

Juhász Ferenc a történtek után cáfolta a külügyminiszter bejelentését és közölte, a honvédelmi tárcánál nem folyik ilyen jellegű vizsgálat.

A miniszterek szópárbaját Kovács László azzal folytatta, hogy a Honvédelmi Minisztérium erről semmit sem tudott, mert a témáról ma tárgyalnak, „amikor Juhász Ferenc jelzi majd, hogy elkészültek valamilyen javaslattal”.

Matyuc Péter, a HM kommunikációs főigazgatója hétfőn az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a kül- és a honvédelmi miniszter a nap folyamán egyeztet a felajánlásokról. A felszereléseket várhatóan nem a Magyar Honvédség, hanem a tartalékgazdálkodási igazgatóságok készleteiből ajánlanák fel.

Matyuc szerint az eszközöket meg kell vásárolni, így a kormány arról is dönt, melyik tárca vagy intézmény forrásából fizetik ki a felajánlást.

A mostani szembenállás nem az első eset Juhász Ferenc és Kovács László között. A honvédelmi miniszter az amerikai harci helikopterek magyar légtérsértése kapcsán sérelmezte, hogy a párt, illetve a külügyminiszter magára hagyta az ügy kommunikálásában. A két miniszter közötti feszült viszonyt többen arra vezetik vissza, hogy Juhász Ferenc korábban pártelnöki terveiről beszélt, ám ezt a posztot a jelenlegihez hasonlóan a közelgő tisztújításon Kovács László továbbra is szeretné a magáénak tudni.