Kicsit kisebb, kicsit kopottabb, kicsit otthonosabb

A járvány hatására megjelent életünkben a virtuális tárgyaló-, konferencia- és tanterem, nem is beszélve a virtuális mú­zeumról, edzőteremről vagy épp pszichoterápiás rendelőről. Kiderült, hogy a vállalatok nagy része akkor is megfelelően működik, ha az alkalmazottak otthonról dolgoznak. Az érintettek többsége örül az új helyzetnek. Az Ipsos felmérése szerint a korlátozások feloldása után is otthonról látja el feladatait a megkérdezett munkavállalók negyede, a felsőfokú végzettségűek 51, a budapesti dolgozók 40 százaléka. Persze egészségvédelmi szempontból sem rossz, ha marad a távmunka, de a cégeket azért sem zavarja, mert beválni látszik.

A nagyobb, stabilabb vállalatoknál álta­lában a munkavállaló döntheti el, hogy bemenjen-e, vagy otthon maradjon, máshol azt a megoldást választották, hogy egyik héten a munkavállalók egyik, a másikon a másik fele marad otthon. A kisebb cégeknél az iroda méretének csökkentését és a munka otthonra terelését nem annyira a hatékonysága motiválja, hanem inkább a spórolás igénye. Így több elemzés szerint is visszaesett az irodák iránti kereslet, főként Budapest belvárosában, miközben feljövőben vannak a külső kerületek és vidéki városok olcsóbb helyiségei.

Lefele, kifele

– A mi bérlőink sokkal érzékenyebbek a változásokra, többen is felmondtak – mondja egy úgynevezett B kategóriás irodaház üzemeltetési igazgatója. – De jöttek a helyükre újak. Azt vettük észre, hogy elindult egy mozgás lefelé, vagyis a magasabb, A kategóriás irodákból átköltöztek cégek a B kategóriás épületekbe, tőlünk pedig kifelé, a külső kerületekbe, ahol alacsonyabb az ár. Ennek nagyobbrészt a korlátozások okozta bevételkiesés az oka, ami közvetve is hat, például call-centeresek, könyvelőcégek távoztak, még egy könyvkiadó is. Amely cégnek az ügyfelei szempontjából nem annyira presztízskérdés a reprezentatív iroda vagy annak a helyszíne, az ezen kezdett spórolni, az alkalmazottak pedig valószínűleg örülnek, hogy nem rajtuk, és elfogadják a szerényebb helyszínt.

Az A és B kategória megkülönböztetése inkább ingatlanosszlengi kifejezés, az utóbbi a „retró” jellegű, szocializmusból itt maradt épületeket takarja, az előbbi az újakat. Az A+ kategória pedig pluszszolgáltatásokat jelent, mint a fitneszterem vagy a saját étterem.

A Budapesti Ingatlan-tanácsadók Egyez­te­tő Fórumának jelentése szerint 2020 má­sodik negyedévében az irodapiaci kereslet az előző év azonos időszakához képest számottevően, közel felével esett vissza, akárcsak a szerződések száma. Mindezek ellenére az üresedési ráta csak egy százalékkal nőtt, ugyanis eddig mindig jóval nagyobb volt a kereslet, mint a kínálat, és a kettő most összeért. Így 2020 második negyedévében egyelőre nem csökkent az irodaépítés dinamikája, március–júniusban több új iroda került piacra, mint a teljes 2019-es évben, és az év további részében hozzávetőleg hasonló mértékben, százezer négyzetméternyi iroda átadása várható. Ezzel akár az elmúlt tíz év rekordja, a 2018-as 230 ezer négyzetméternyi új építés is megdőlhet.

A globális járvány sok munkáltatót arra kényszerített, hogy újraértékelje az iroda szerepét a munkaszervezésben, az otthoni tevékenység sok helyen bevált, és kiderült, hogy az ügyfeleikkel sem szükséges mindig személyesen találkozni. Ez át is rendezheti az irodát amellett, hogy csökkenti a méretét: kevesebb lesz a munkaállomás, és inkább közösen használják majd őket, ami pedig a funkciót illeti, a tárgyalás és az ügyelet lesz a jellemző. Megnőtt ezenkívül az érdeklődés az egy-egy napra, néhány órára bérelhető helyiségekre, és idővel megjelennek majd az egyfajta workshophelyszínként bérelhető irodák is a piacon. Jelenleg az is látszik, hogy akik korábban több évre leszerződtek, most kiadnák albérletbe az irodáik egy részét.

Hosszú távon elképzelhető, hogy az irodaingatlan-piaci folyamatok a lakóingatlanok helyzetére is kihatnak egy bizonyos mértékben, ha ugyanis alig kell bejárni egy munkahelyre, nem kell drágán közel lakni hozzá a belvárosban.

A JLL nevű, nyolcvan országban jelen lévő, vezető kereskedelmiingatlan-tanácsadó cég kutatása szerint a fizikai iroda továbbra is megtartja majd fontos szerepét az együttműködés, mentorálás és csapatépítés elősegítésében, a munkavállalók produktivitásának és nem utolsósorban jóllétének szinten tartásában. Háromezer fős felmérésük szerint a munkavállalók legjobban annak örültek, hogy megszabadultak a napi ingázás terhétől, emellett viszont úgy látják, az együttlét ösztönzi a kreativitást, a dolgozók 58 százalékának hiányzott az iroda. Ez erősebb volt a 35 éves és annál fiatalabb korosztály tagjaiban, érhető okokból, hiszen ők adott esetben jobban igénylik a munkahelyi kapcsolatokat, az idősebbek pedig a család jelenlétét. A megoldás valahol a kettő között van, a Gensler nevű globális tervezőiroda felmérése szerint a munkavállalók csupán 12 százaléka akar teljes munkaidőben otthonról dolgozni, 70 százalékuk a hét nagyobb részét az irodában töltené, kisebb részét pedig otthon.

Árnyoldalak

– A mi cégünk már egy hónappal a karantén kezdete után felmondta az irodaházat, és helyette egy irodának átalakított lakást bérel azok számára, akiknek feltétlenül be kell járniuk – meséli egy magazint kiadó cég szerkesztője. – Nekem nagyon hiányzik a többiek személyes jelenléte, sokkal kreatívabbnak érzek egy munkahelyi környezetet, a kötetlen beszélgetésekből sok spontán ötlet születik, ezt nem váltja ki az online meeting. Annak ellenére gondolom így, hogy a hatékonyságunk megmaradt, ami az összeforrott csapatnak köszönhető. Másrészről mégis hálásak vagyunk, mert a cég nehéz helyzetbe került, és az elbocsátás helyett sokkal jobb ez a megoldás.

A hazai Allianz Hungária Zrt. társaság felmérése szerint minden negyedik munkavállalónál átlagosan két órával nőtt a munkaórák száma home office-ban. Ez a helyzet árnyoldala, a munka és szabad­idő határai könnyen összemosódnak. A munkáltató szempontjából több haszna is van a helyzetnek, várhatóan csökkenni fog a munkavállaló vagy a gyereke betegsége miatti betegállomány. Továbbá az influenzaszezonban is megoldás lehet hazaküldeni az embereket; egy nagy hazai cég arról számolt be, hogy a korlátozás ideje alatt a betegállományban töltött napok száma 26 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

A home office mindemellett a felmérések szerint tovább mélyíti a hagyományos nő-férfi különbséget: a nők több házimunkát végeznek otthon a munka mellett, és többet foglalkoznak a gyerekkel, mint ha bejárnának a munkahelyükre (ugyanakkor ez arra az időszakra vonatkozik, amikor a gyerekek sem járnak óvodába-iskolába).

Hatékonyság

Az Ernst and Young és a HR Fest nevű nemzetközi tanácsadó cégek 50 HR-vezetőt kérdeztek meg egy közös felmérésben, eszerint a vállalatok harmada hosszú távon is változtatni tervez munkahelyi kultúráján, illetve már hozzá is kezdett, hogy kidolgozza az új, rugalmas munkavégzési gyakorlatát. Az otthonról dolgozó kollégák teljesítményében a HR-vezetők 63 százaléka nem tapasztalt visszaesést, 22 százalék szerint javult is a termelékenység.

– Ahol rövid távon is észlelhetők az eredmények, ott könnyebb felmérni a hatékonyságot, a mi tevékenységünket tekintve a három hónap nem elég, tehát még figyelünk – mondja egy kétszáz alkalmazottat foglalkoztató magyar cég HR-vezetője. – A motiváció nem biztos, hogy hosszú távon is szinten tartható, a bajban az emberek összefognak, a járvány alatt elfogadóan és kreatívan álltak a rendkívüli állapotokhoz, mindenki erőfeszítéseket tett, de hosszú távon bele is lehet ebbe kényelmesedni. Biztosan szükség lesz arra is, hogy az alkalmazottak bizonyos időközönként személyesen is találkozzanak, másrészt elképzelhető, hogy a különböző generációk különféle hozzáállást igényelhetnek. Sok esetben nem működik az eszközök heti szintű ide-oda hurcolása, például egyes munkakörökben két monitoron dolgoznak a munkavállalók. Továbbá más igényei vannak annak, aki az agglomerációban lakik egy házban külön dolgozószobával, és annak, aki a belvárosban hatvan négyzetméteren a két gyerekkel. Tehát rugalmasságra és egyedi variációkra lehet szükség.