Bár a vizsgálatok még nem zárultak le, az osztályon dolgozó nővéreknek és orvosoknak számtalan találgatásokon alapuló váddal kell szembenézniük. A sajtó egy része emberi mulasztást, gondatlanságot feltételez a halálesetek mögött, sőt akadt olyan ellenzéki médium, amely rasszizmust vélt látni a történtek hátterében, mondván: bizonyára cigány szülőktől származtak az odaveszett emberpalánták, akiket nem is akartak megmenteni.

A vádaskodás mögötti elfogultság hamar lelepleződött, a kilenc csecsemőből hétnek semmi köze nem volt a cigánysághoz. A médiahírek nyomán Miskolcon is felkorbácsolódtak az indulatok, az osztály dolgozóit sorozatosan érték olyan atrocitások, amelyek nyomán a kórház szakmai és érdekvédelmi szervezetei is felemelték a szavukat, tárgyszerű, a vizsgálati eredményeken alapuló tájékoztatást kérve a sajtómunkásoktól.

Az is elterjedt, hogy a kórházi alkalmazottakban annyi emberség sem volt, hogy ne SMS-ben értesítsék a szülőket gyermekük elvesztéséről. Ez utóbbi vád gyorsan megdőlt: a kórház igazolta, hogy ilyesmi nem fordult elő, és bejelentette, hogy feljelentést tesz az ügyben. A többi vádponttal kapcsolatosan azonban meg kell várni a rendőrségi nyomozás és a hatósági vizsgálatok lezárulását. A vizsgálati jelentés az emberi erőforrás miniszter ígérete szerint hamarosan megszületik.

Esély az életre

A jelentés megszületéséig célszerű a napvilágra került tényekre hagyatkozni, amelyek önmagukban is megrázóak. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház koraszülött-ellátó osztályán augusztus 5. és 10. között nyolc csecsemő halt meg, majd 14-én egy újabb.

Az első három haláleset után a kórház saját hatáskörben vizsgálatot indított, feltárandó, nem fertőzés áll-e az ügy hátterében. A nyolcadik baba elvesztése után miniszterelnöki utasításra az egészségügyi államtitkárság vezetésével kezdődött átfogó ellenőrzés, amely a járványügyi vizsgálatok mellett kiterjed az orvosok és ápolók esetleges felelősségére, valamint a július 8-án csatarendbe állított, közel 400 millió forintért vásárolt, csúcstechnológiának számító inkubátorok ellenőrzésére.

A szakmai vizsgálódások mellett az ügy hátterének felderítésébe a Nemzeti Nyomozó Iroda is bekapcsolódott, Orbán Viktor miniszterelnök utasítására a kórház vezetőjét, Csiba Gábort felfüggesztették állásából a vizsgálatok idejére. Két szülő, egymástól függetlenül, feljelentést tett gyermekük emberi mulasztás miatt bekövetkezett halála ügyében.

A valóságos képhez hozzátartozik: a kilenc baba közül négy extrém kis súllyal született, vagyis testtömegük nem érte el az 1000 grammot, hárman pedig 1500 gramm alatt voltak. Volt közöttük, akinek az emésztőrendszere nem érte el a szükséges fejlettséget, mások súlyos szív- vagy veseelégtelenséggel, idegrendszeri zavarokkal, fejletlen aggyal kezdték az életet. Némelyikük annyi műtéten esett át, ami egy felnőtt teherbíró képességét is meghaladja. Mindezt a koraszülötteknél gyakori, rendkívül sérülékeny immunrendszerrel, légzési nehézségekkel és ingatag érrendszerrel kellett átvészelniük.

Ez persze nem számít rendkívüli helyzetnek a kórház életében. Ellátási kötelezettsége kiterjed Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a térségből ide hozzák a legproblémásabb babákat, hátha itt meg tudják menteni őket.

Magyarországon e három megyében a legrosszabbak a koraszülési és csecsemőhalandósági adatok, miközben ebből a szempontból amúgy is sereghajtónak számítunk az uniós tagországok között.

Halmozott hátrányok

A KSH adatait nézve, a születés körüli halálozást tekintve Zala megyében a legjobb a helyzet, ahol 5 ezrelék alatti mutatóval kell számolni. Az élmezőnyhöz tartozik Budapest és Pest megye, valamint Komárom-Esztergom megye ahol szintén jobb a helyzet az országos átlagnál. Nógrádban és Tolnában a babák nagyjából 9 ezrelékét veszítik el a születés környékén. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hevesben a legrosszabb a helyzet, 10 ezrelék a halandósági ráta az újszülöttek körében.

Ezek a számok akkor is drámaiak, ha tudjuk: bár az 1990–2011 közötti időszakban nem csökkent a koraszülések száma, – a gyerekek 7-9 százaléka jön idő előtt a világra – a halálozási arányt 14-ről 7 ezrelék alá sikerült szorítani országos átlagban. A csökkenésben főként az játszott szerepet, hogy a 0–6 nap közötti halandóság 76 százalékos javulást mutatott az elmúlt két évtizedben, ami részint a neonatológia fejlődésének, részint a miskolcihoz hasonló intenzív centrumok kiépülésének köszönhető.

A javuló trendek azonban alig érzékelhetőek Észak-Magyarországon, amely talán a legnagyobb vesztese a rendszerváltozásnak. A múlt század 90-es éveiben itt volt a legnagyobb lendületű az ipar felszámolása, itt roppant a leggyorsabban össze az agrártermelés. Azóta is itt a legmagasabb a munkanélküliség, és az elérhető jövedelmek mesze alatta maradnak az országos átlagnak. Az ezer gonddal küszködő családokban pusztít az alkoholizmus, a dohányzás, ami a várandós anyák körében is gyakori. A szegénység számlájára írható rossz táplálkozás szintén rontja a magzatok életesélyeit. Mindezeken túl a koraszülések kockázatát fokozza, ha az édesanyák a tinédzser éveiket tapossák – ez gyakran előfordul a cigány lakosságnál – vagy 35 évesnél idősebbek – ez inkább a középosztálybeliekre jellemző.

A terhesgondozás elégtelensége szintén ronthat a helyzeten. A miskolci haláleseteket vizsgálva figyelmeztető jel lehet, hogy a meghalt babák közül heten apró falvakból érkeztek, ahonnan az anyukák talán el sem jutottak rendszeresen az orvosi vizsgálatra, mert drága a közlekedés, vagy mert 6-8 órán át tartana az utazás a legközelebbi szakrendelőig a menetrendi anomáliák miatt. E halmozottan hátrányos helyzetet szinte kezelhetetlenné tehetik a szülések idő előtti megindulását előidéző szélsőséges időjárási viszonyok, mint például egy extrém hóhelyzet vagy egy augusztusi hőség. Mint ahogyan most is történt.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház koraszülött-ellátó osztályának orvosainak és ápolóinak ebben a helyzetben kell küzdeniük az életért. Lapzártánkkor az osztályon még tartott a rendőrségi nyomozás és a járványügyi vizsgálat. Az esetleges fertőzés felderítését szolgáló laboratóriumi ellenőrzések az Országos Epidemiológiai Központban zajlanak, ahol több mint 200 minta elemzését végzik. Olyan mikroorganizmusokat keresnek, amelyek veszélyesek lehetnek a fejletlen immunrendszerű, extrém alacsony súllyal világra jött csecsemőkre, noha egy egészséges szervezet képes sikerrel megküzdeni velük. Ilyen lehet például a Klebsiella baktérium (a kórházi fertőzések nagy részéért ez a baktérium felelős) vagy az E.coli vírusok közül a cytomegalovírus.

Folyamatos és biztonságos

A folyamatban lévő vizsgálatok ellenére a Magyar Kórházszövetség kiállt a miskolci orvosok és ápolók mellett, nem kérdőjelezte meg szakmai hozzáértésüket és gondosságukat. Mint az ÁNTSZ közzétette: a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) felajánlotta, hogy szükség esetén, egyedi helyzetértékelés alapján fogadja azokat a várandós nőket, akik gyermeküket várhatóan a 37. terhességi hét előtt hoznák világra. A lélegeztetésre szoruló koraszülöttek ellátásába pedig – szintén szükség esetén – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház is bekapcsolódik. A miskolci kórház ellátási területén továbbra is folyamatos és biztonságos a betegellátás – áll az ÁNTSZ közleményében.

Ez azt jelenti: az orvosok és az ápolók a rájuk nehezedő nyomás és a szóbeszédeken alapuló vádaskodások ellenére folytatják munkájukat. Megérdemelnék, hogy találgatások helyett a vizsgálati eredményekre, magyarán a higgadt tényekre támaszkodjanak azok, akik most olyan könnyedén ítéletet mondanak felettük.

Nagy Ida

Az orvos nem mérlegelhet

A hazai gyakorlat – a nemzetközi ajánlásokat követve – élveszülöttnek tekint minden olyan csecsemőt, aki az élet leghalványabb jelét mutatja: ilyen a mégoly gyenge légzés vagy szívműködés, a köldökzsinór-pulzáció. Az orvosnak nincs mérlegelési lehetősége, mindent meg kell tennie az élet fenntartásáért, függetlenül attól, hogy az életjeleket mutató magzat a terhesség hányadik hetében látta meg a napvilágot és mekkora súllyal született. A KSH adatai szerint 2011-ben például a születés körüli halálozások több mint harmada az extrém kis súlyú, vagyis 1000 gramm alatti, a betöltött 32. terhességi hét előtt világra jött újszülöttek esetében következett be. Az elveszített koraszülöttek 12 százaléka igen kis súlyú volt, vagyis nem érte el az 1500 grammot, 24 százalék pedig nem érte el a 2500 grammot. Összességében elmondható, hogy a születés körüli halálesetek 74 százalékát az idő előtt született, kis súlyú, éretlen magzatok elvesztése adja.

Franciaország a sereghajtó

Magyarország a 19. helyen áll az uniós tagországok között a születés körüli halandóság területén, noha évtizedek óta folyamatosan csökken a születés utáni napokban elveszített babák száma. 2011-ben 6,6 ezrelék volt a mutató, ami még mindig nagyon magas a többi uniós tagország adataihoz mérve. A rangsor elején álló Finnországban ez a szám mindössze 3,2 ezrelék. Csehország, Spanyolország és Portugália szintén 4 ezrelék alatti veszteséggel számolhat. A középmezőnybe, vagyis 5 ezreléknél kisebb halandóságot felmutató országok közé tartozik Németország, Lengyelország, Szlovákia, Svédország, Hollandia, Észtország, Ausztria, Írország, Belgium. A sorban utánunk következik Málta, Egyesült Királyság, Románia Lettország, ahol a 8 ezrelék felé közelítenek a mutatók. Legrosszabbak a babák esélyei Bulgáriában és Franciaországban: előbbiben 11,5 ezrelék, utóbbiban 12 ezrelék a születés körüli időszakban elveszített csecsemők aránya.