A tárca közlése szerint a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló törvény módosítása révén tovább csökkennek az állampolgárok bürokratikus terhei.

A tárca közleménye szerint ezzel második üteméhez ért a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program részeként megkezdett dereguláció, amelynek lényege a magyar jogrendszer formai és tartalmi felülvizsgálata.

A kormány szerdai döntése olyan kormányhatározatokat érint, „amelyek szükségtelenné váltak, kiüresedtek vagy már alkalmazhatatlanok, továbbá a kormány programjával nem egyeztethetők össze. Emellett kijavítja az előző kormány által előkészített és elfogadott 2007. évi LXXXII. törvény hibáit, amely a rendszerváltozás előtt keletkezett jogszabályok jelentős részét hatályon kívül helyezte, de nem teremtett világos helyzetet, hogy mely kormányhatározatok hatályosak és alkalmazandók a jövőre nézve” – áll a közleményben.

A KIM szerint az általa irányított deregulációs program összhangban van a kormány azon törekvéseivel, hogy csökkentse a bürokráciát, az adminisztrációs terheket, célja „az értelmetlen, elavult, alkalmazhatatlan jogszabályok kigyomlálásán túl” a jogalkotás átláthatóbbá tétele és az előkészítés színvonalának javítása.

A közleményben az áll: a 2011. január elseje előtt kihirdetett jogszabályok felülvizsgálatát célzó dereguláció első üteme mintegy kilencszáz országgyűlési határozatot helyezett hatályon kívül, amelyek részben még az állampárti időkből származtak. A jogrendszer tartalmi és formai felülvizsgálata folytatódik, és a jövőben kiterjed a törvényekre, valamint kormány- és miniszteri rendeletekre is.

A KIM emellett további egyszerűsítési intézkedéseket tervez a közeljövőben, amelyek a tárca álláspontja szerint könnyítik az állampolgárok mindennapi életét és csökkentik az ügyintézéssel kapcsolatos terheket. Mint írják: augusztusban született az a kormánydöntés, amely szerint másfél év alatt három ütemben csaknem 230 ügycsoport 1200 hatáskörében egyszerűsödhet az állampolgári ügyintézés. A tárca szerint így az államapparátus egyszerűbben, kisebb terheléssel végezheti feladatát, és az ügyfeleket érintő adminisztratív terhek negyedével csökkennek. Emellett cél az is, hogy a jogszabályok közérthetők legyenek, de közben a jog pontossága se csorbuljon – olvasható a közleményben.

A tárca az MTI-hez eljuttatott újabb közleményében a döntések részleteiről azt írta: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény módosításának célja a rövidebb ügyintézési határidő, a gyorsabb hatósági eljárások és a több elektronikus ügyintézési lehetőség biztosítása. A módosításról szóló javaslatról és annak az Országgyűlés elé terjesztéséről a kormány szerdai ülésén döntöttek.

A közigazgatási eljárási kódexet érintő változások – néhány kivételtől eltekintve – 2012. február 1-jén lépnek hatályba – közölték.

Mint olvasható, a javaslat többek között a hátósági eljárások időbeni lefolytatását ösztönzi, hogy a jövőben az ügyfeleknek ne származzon hátrányuk az időhúzásból. Az eljárások gyorsítását szolgálja például, hogy a hatóságok – bizonyos, külön jogszabályban meghatározott ügyekben – mérlegelhetik majd a most még az eljárásba kötelezően bevonandó társhatóságok megkeresését, ami különösen a másodfokú eljárások elhúzódását akadályozhatja meg.

Egyértelműbbé válnak a hatósági ellenőrzések és a bírságolás alapvető szabályai. Fontos újításnak tekinthető, hogy a törvényjavaslat a hatóságoknak ellenőrzési terv készítését, valamint az ellenőrzésekről ellenőrzési jelentés készítését, és annak nyilvánosságra hozatalát írja elő.

A közlés szerint új alapokra helyezik az elektronikus ügyintézés szabályait is, hogy az ügyfelek számára kényelmesebb és költségtakarékosabb megoldások minél szélesebb körben elterjedhessenek. Külön jogszabály meghatározhat majd olyan ügyeket, amelyekben az ügyfelet költségmentesség illeti meg.

A törvényjavaslat mindemellett a vállalkozásoknak is kedvez adminisztratív terheik csökkentésének tekintetében. Ilyen változtatás például, hogy az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt ezt követően csak kivételesen indokolt esetben hosszabbíthatja meg, illetve az is, hogy az eljárási kódex – a hatályos szabályozás logikáját megfordítva – általánosan a „hallgatás – beleegyezés” szabályának alkalmazását írja elő arra az esetre, ha a hatóság vagy a szakhatóság az ügyintézési határidőn belül nem hoz döntést, illetve nem ad ki állásfoglalást.

Azok az ügyfajták, „amelyek felett eljárt az idő, vagy nem illeszthetők be” a szolgáltató közigazgatás rendszerébe, megszűnnek, így például a közlekedési igazgatás terén a járműfajta megváltoztatásának megtiltásával kapcsolatos eljárás – írták.

(MTI)