– Időszerű volt 2009-ben új Ptk.-t alkotni?

– Új polgári törvénykönyvre szükség van, ez vitathatatlan. A régi, jelenleg is hatályos már ötvenéves, a szocializmus korában, egy maitól eltérő korszakban keletkezett, amikor nem volt piacgazdaság, sem jogállam. Újat alkotni tehát szükséges, ezért hívta életre még a Horn-kormány azt a szakértői bizottságot, amelyet Vékás Lajos professzor vezetett, egy polgári törvénykönyv előkészítésére. Egy ilyen horderejű jogszabályt, amely a legátfogóbbak közé tartozik, ha helyesen akarunk megalkotni, annak hosszú átfutási ideje van, sok időt kell szánni az előkészítésre. A szakértői bizottság 2006-ra elkészített egy nulladik változatot, amelyet ők maguk sem tekintettek véglegesnek. Ezek után kezdődtek szakmai viták, konferenciák, javaslatok fogalmazódtak meg. Ebben a folyamatban váratlanul megjelent a színen a Gyurcsány-kormány, és bejelentette, hogy mindenképpen a parlament elé terjeszti a törvényjavaslatot, amely még korántsem volt készen.

– Megindokolták valamivel, mi az oka a váratlan sietségnek?

– Indok nem volt. Egy ilyen törvényjavaslatot, mint az új Ptk., számos fórumnak, a jogszabályt alkalmazó gyakorlati szakembernek kell előzetesen véleményeznie, hogy hatékony legyen, amikor hatályba lép. Mindenki aggódva szemlélte tehát, mi lesz ebből. 2008 májusában megjelent az interneten egy kormánytervezet azzal, hogy szeptemberben megkezdődik az új Ptk. parlamenti tárgyalása és decemberre el is kívánják fogadtatni. A képviselőknek sem lehetett fogalma arról, mi is ez a tervezet, a szakma pedig egyértelmű elutasító jelzéseket adott, azért is, mert a még nem kész javaslatból indoklás nélkül elvettek részeket és egyidejűleg hozzá is tettek különböző politikai és lobbiérdekek alapján. A személyek jogába például betettek egy olyan sajtóról szóló szabályt, ami kétharmados törvényt igényelne, kivették ugyanakkor az egyesületet, ami minden polgári törvénykönyvben a legfontosabb jogi személy. A gondnokság rendszerében olyan kaotikus viszonyokat alakítottak ki, ami teljesen ellentétes a mai magyar gyakorlattal. Betették az azonos nemű élettársakra vonatkozó szabályozást, ami teljesen átalakította a családjogot és az öröklési jogot. Mindenki számára érthetetlenül, ad hoc bevettek meg nem tárgyalt jogintézményeket és elvettek nagyon fontosakat. Például az egész szakma javasolta, hogy helyezzék az ingatlan-nyilvántartást bírói felügyelet alá, a Vékás-féle tervezetben benne volt, de a törvényjavaslatból már kivették. A bírói felügyelet – amelyet a telekkönyvi rendszerből a szocializmus alatt töröltek – fokozott szakszerűséget és kontrollt jelentett volna. A jelenlegi rendszer egy közigazgatási szervnek adja az ingatlan-nyilvántartást, ahol nem szakértő bírák felügyelete alatt áll az egész folyamat, hanem hivatalnokok felügyelik, ahol a szakértelem hiánya és a korrupció jobban előfordulhat, az elmúlt két évtized minderre élesen rávilágított. A lényeg az, hogy a parlament egy fonákul összetákolt törvénytervezetről kezdett el vitatkozni, a hozzáértők, elméleti és gyakorlati jogászok pedig előzetesen nem vitathatták meg azt szakmai fórumokon. 2008 decemberében nem sikerült végszavazásra bocsátani a tervezetet, áttolódott márciusra, majd onnan is halasztották júniusra, pont azért, mert olyan nagy volt az ellenállás, annyi módosító javaslat érkezett. Ha ötven évig kibírták, hogy ne csináljanak új Ptk.-t, még két vagy három esztendőt biztosan kibírtak volna. A németek nyolcvan évig készítették a polgári törvénykönyvüket és négy év alatt léptették hatályba. Nálunk az egyetlen szakmai fórum által sem támogatott folyamatot az ellenzéki politikusok igyekeztek lefékezni, de nem lehetett, mert idén szeptemberben ismét kitűzték végszavazásra, és hogy a botrány még teljesebb legyen, a kormány az utolsó pillanatban a saját tervezetéhez még benyújtott 238 módosító indítványt. Utóbbiakról senkinek sem volt fogalma sem. Ezt az egész zűrzavaros, módosító indítványok százaival még tovább züllesztett törvényt a szocialista képviselők túlnyomórészt megszavazták. A jogszabályban viszont nincs hatálybaléptetési időpont, egy külön törvény fogja hatályba léptetni, ezt a külön törvényt viszont egyelőre nem terjesztették a parlament plénuma elé. Hatalmas feladat lenne ennek a megalkotása is, hiszen az egész jogrendszerrel összhangba kell hozni a Ptk. 1200 paragrafusát. Ez elég reménytelen vállalkozásnak tűnik jelen pillanatban, de a hírek szerint tárcaközi egyeztetésen van. Ha ebből törvényt csinálnak, erről az Országgyűlésnek újra szavaznia kell, és a köztársasági elnöknek is alá kell írnia. Sólyom László eddig még az új Ptk.-t sem írta alá. Nem is volna jó, ha ezek a jogszabályok hatályba lépnének, mert ha jövő tavasszal új kormány lesz, és első tevékenységei egyikeként rögtön az új Ptk. visszavonására kényszerül, az nagyon rosszul mutatna a gyakorló jogászok és a külföld felé.

– Mi lehet a célja ennek a folyamatnak?

– Célt és értelmet ennél a kormánynál – bizonyos egyéni célok kivételével – felfedezni nem tudok. Azt gondolom, hogy a miniszter és a szocialista párt szeretné kidülleszteni a mellét, lám, alkottak egy új polgári törvénykönyvet, aztán ha Sólyom nem írja alá, akkor is egy pillanatnyi reklámfogás. Nem érdekli őket, hogy a törvényt nem lehet alkalmazni és bajok lennének, ha hatályba lépne. A Ptk. minden ország életében esemény, fordulópont, és ez a kormány akarja ezt a babért learatni. Ki kellene venni a tervezetet a politikusok kezéből, és először a szakma jusson egyetértésre.

– Az új törvényben szereplő olyan javaslatok, mint az egyneműek élettársi kapcsolata, valós társadalmi igényt tükröz?

– Az új jogszabály családjogi részét ultraliberálisnak tartom, amelyik tovább bomlasztja és bombázza a házasság és a család eddig is elég rossz állapotban lévő, klasszikus helyzetét. Az egyik legdrasztikusabb változás a bejegyzett, azonos nemű élettársakra vonatkozó szabály. Részletesebben szabályozza a törvény a házassági vagyonjogot, amely ugyanakkor szükségszerű, és a szerződések jogában is megjelennek a Vékás-féle javaslat elemei. Egy ilyen súlyú törvény megalkotásához ugyanakkor nyugodt légkör és stabilitás kell, ami hiányzik. Nem az országgyűlési választások előtt néhány hónappal, amikor már fél szemmel mindenki a kampányra figyel, kell ilyen jogszabályt alkotni. Ilyen jogalkotást eredményez az, ha négy, hozzá nem értő politikus dönt, és százkilencven gombnyomogató megszavazza a törvényjavaslatot, holott itt az érdemi kiindulópontot az jelentené, ha a hozzáértők adnak egy megfelelő tervezetet. Vékás professzornak még legalább két évet kellett volna hagyni, hogy a szakmai koncepció teljesen kialakulhasson. Ma Magyarországon az új törvény kapcsán arról megy a vita, hogy a nagybácsi az unokahúgát feleségül veheti-e, holott ez egy félmondatos probléma, amiből rengeteg van az új Ptk.-ban, és ezt egy törvényi aktussal módosítani lehet. A fő probléma a konzisztencia hiánya. Egy ilyen súlyú törvénynek egyrészt összhangban kell lennie önmagával, mert például a dologi jogi rész kihat az öröklési jogra, és viszont. Másrészt a jogrendszer egészével is harmonizálnia kell. Mindez hiányzik, mert a politika belenyúlt a rendszerbe. Nem kérdezték meg például Czeizel Endrét, hogy mi lesz a következménye a közeli rokonok házasságkötésének, pedig jogos véleménye van róla.

– Ön a bejegyzett egynemű élettársi kapcsolatot szabályozó törvény miatt az Alkotmánybírósághoz fordult. Miért?

– Az idén július elsejétől hatályos törvény a bejegyzett egynemű élettársakat gyakorlatilag azonos szintre emeli a házastársakkal öröklési jogilag, családjogilag. Erről nem tud semmit a társadalom, mert korábban csak arról volt szó, hogy regisztrálhatók-e a bejegyzett egynemű élettársak, amire az AB azt mondta, hogy igen. Az egynemű élettársi kapcsolatról szóló jogszabály viszont átírja a hatályos Ptk. öröklési jogi részét, emiatt fordultam az AB-hoz, amelynek döntése őszre várható. A helyzet különlegessége az, hogy az egynemű élettársi kapcsolat lényegét tekintve be lett emelve az új Ptk.-ba. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben az egynemű élettársi kapcsolatot szabályozó törvényt részben vagy egészben hatályon kívül helyezik, az egyúttal felborítja az új polgári törvénykönyvet is, vagyis az új Ptk. egyes passzusai még azelőtt válhatnak alkotmányellenessé, hogy egyáltalán hatályba léptek volna. Nagy kérdés, hogy ilyen horderejű ügyben miért nem lehet bevárni az alkotmánybírósági döntést, mielőtt az új Ptk.-t elfogadják, hiszen nagymértékben kihat rá, az ide vonatkozó részei összeomlanak.

– Ilyen jogi abszurditást nem sok ország tud felmutatni.

– A Gyurcsány-kormány már elkövetett hasonlókat, a büntető eljárásjogi törvényt például hatálybalépése előtt háromszor módosították, de volt olyan is, hogy a Magyar Közlönyben tévesen hirdettek ki egy áfajogszabályt. Az ilyesmi egy normális jogállamban szégyen. Miért kell így kapkodni, ez a kérdés. Napóleon császársága idején, 1804-ben fogadták el a francia polgári törvénykönyvet, ami ma is hatályban van, és azt Code Napóleonnak is nevezik. Most Gyurcsány úr, Bajnai úr meg Draskovics úr Code Gyurcsányt, Code Bajnait meg Code Draskovicsot akart alkotni, és ezzel igencsak sietniük kell, mert jóval kevesebb idejük van, mint Napóleonnak.

– Ha a törvény a megismert szöveggel lép hatályba, az visszalépésnek számít a jelenleg alkalmazott Ptk.-hoz képest?

– Ezt semmiképpen sem lehet állítani. Az 1959. évi IV. törvény a maga korában, diktatórikus körülmények között, a piacgazdaság kizárása, a jogállam hiánya mellett egy jól fogalmazott, érthető, tiszta törvény volt, de túllépett rajta a történelem. A régi Ptk. egy Trabant, amivel a maga idejében lehetett utazni, de most egy Mercedest kell és lehet építeni, amihez a szakembergárda biztosított, és a körülmények is indokolják, hogy ne Trabantot használjunk. Amit viszont a parlament baloldali többsége alkotott, az legfeljebb egy lóvontatású Mercedes.

Udvarhelyi István