Hiába a kerek évforduló, hazánk történelmének sötét foltjai még hatvan esztendővel az események után is csendben húzódnak meg az érintett családok krónikáinak lapszélein. Húsz évnek kellett eltelnie, hogy az átmenet hangzavarában az ő hangjukat is meghalljuk. A munkatáborok megnyitásának hatvanadik évfordulóján, idén nyáron emlékeztek meg először hivatalos szinten is a Hortobágyra kitelepítettekről.

1950. június 22-én éjjel vette kezdetét a közvetve több mint 300 ezer embert érintő kitelepítési hullám, melynek során az ország déli határsávjának úgynevezett kulák és rendszeridegen lakóit vagonokba préselve, ismeretlen helyre szállították.

A deportálások három éven át folytatódtak, s még csak rendszerellenesnek sem kellett lenni, hogy valaki áldozatul essen a kommunisták szegregációs törekvéseinek, elegendő volt egy jó fekvésű ingatlan, melyre egy párttag szemet vetett.

Több mint tízezer családot hurcoltak el a Közép-Tisza-vidékre, ahol ólakban, romos épületekben húzták meg magukat. Állandó fegyveres őrség szavatolta, hogy a helybéliekkel se érintkezzenek. A hortobágyi kitelepítettek nemre, korra és egészségi állapotra való tekintet nélkül építették a kommunizmust, engedelmeskedve a párt és Sztálin sokszor a minimális ésszerűséget is nélkülöző parancsainak.

Termeltek rizst, neveltek selyemhernyót, dolgoztak a földeken, fegyvercsővel a hátukban. A körülményekbe több ezren a helyszínen belehaltak. A túlélők Sztálin halála után kiszabadultak ugyan, ám sem egykori lakóhelyük, sem a főváros közelébe nem mehettek. Az ÁVO minden lépésüket nyomon követte.

Keserű múltjukról egészen az államformaváltásig nem beszélhettek. Az 1989-es felülről vezérelt fordulat azonban nem hozott áttörést számukra, szenvedéseik nem kaptak sem kellő figyelmet, sem méltó elégtételt. A hallgatás fala az idei kormányváltással leomlott. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára már a nyáron kijelentette, az új kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ne csak a leszármazottak utódai legyenek tisztában az ötvenes évek bűntetteivel.

A Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete kezdeményezésére, a fővárosi önkormányzat ötpárti egyetértése mellett avatják fel most vasárnap a több tízezer hontalanná tett, kényszermunkára hurcolt magyar polgár emlékművét.

Az I. kerületi Szarvas tér ad otthont a monumentális műemléknek, mely a hortobágyi kitelepítettek allegóriájaként egy birkahodályt ábrázol, alkotója Széri-Varga Géza. Az ünnepélyes avatás tehát vasárnap délután három órakor lesz a budapesti Tabánban.

Gerhát Petra