Tabutémát feszegetett a magyar és a szerb elnök. A volt Jugoszláviában évtizedekig elhallgatták, hogy a második világháború végén a partizánok negyvenezer magyart mészároltak le a Vajdaságban. Sólyom László szerint mindkét országnak alapvető érdeke a közös múlt objektív feltárása, és ez vonatkozik az 1944-ben és 45-ben történt eseményekre is.

– A tények tisztázásáról van szó, nem felelősök kereséséről. Arról van szó, hogy a lelkek megnyugodhassanak, az áldozatok megkaphassák a nekik járó tisztességet – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök.

Borisz Tadics azt szeretné, hogy közös szerb-magyar bizottság terjessze ki munkáját az egész második világháborúra. A találkozón Szerbia jelezte, hogy szívesen csatlakozna a Nabucco-vezetékhez, és hogy a következő öt évben három Duna-híd megépítésével járulna hozzá az európai infrastruktúra fejlesztéséhez. A két elnök egyetértett abban is, hogy támogatni kell a kisebbségek kollektív jogait.

– Szerbia azt várja, hogy Magyarország, természetesen demokratikus belső párbeszéd által, megvitatja a szerb kisebbség parlamenti képviseletét – mondta a szerb elnök.

Sólyom László üdvözölte a Nemzeti Tanácsokról szóló szerbiai törvény elfogadását, amellyel lehetővé válik a vajdasági magyarok kulturális autonómiája. A találkozón a magyar államfő arról biztosította Tadicsot: Magyarország támogatja Szerbia uniós integrációs törekvéseit, mert így szavatolható, hogy az őshonos kisebbségek szülőföldjükön maradhatnak.

(hírTV)