Kőbe vésett torta
Kivonult a hét önkormányzati érdekképviselet arról a megbeszélésről, amelyen Bajnai Gordon átmeneti miniszterelnök az önkormányzatokat érintő súlyos megszorításokról akart tájékoztatást adni az elmúlt hét végén. Szollár Domokos kormányszóvivő már a találkozót megelőzően hangsúlyozta, „még nem jött el az ideje a kormány és az önkormányzati érdekképviseletek közötti vitának, a kormány egyelőre csak ismertetni akarja a költségvetés főbb számait”. A kijelentés azért különös, mert a Bajnai-kabinet napokon belül – vagyis a szokásosnál hónapokkal előbb – be kívánja terjeszteni a 2010-es költségvetést az Országgyűlésnek, így valószínűsíthetően már ismertek azok a keretszámok, amelyek az önkormányzatok jövő évi pénzügyi mozgásterét alapvetően behatárolják. Ráadásul a kabinet egyfelől „nyitott és kíváncsi” minden javaslatra, másfelől azonban Bajnai hetek óta azt ismételgeti, hogy az önkormányzati szférát érintő 120 milliárd forintos elvonás „kőbe van vésve”.
– Magyarországon nem is olyan régen még nagyon sok minden kőbe volt vésve, például az örök és megbonthatatlan szovjet–magyar barátság. Aztán konkrétan elporladt a szikla, van ilyen. Másrészt ez a hozzáállás azért különösen sérelmes, mert úgy ülünk le tárgyalni, hogy Bajnai előre közli, a sajtón keresztül: jottányit sem enged álláspontjából. Akkor minek szórakozunk egymással? – tette föl a logikus kérdést a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Debrecen polgármestere, Kósa Lajos.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, Gödöllő városvezetője is hasonlóképpen reagált.
– Azért függesztettük fel a tárgyalásokat, mert a kormányzat részéről kijelentésekről van szó, nem érdemi vitáról, és nincs lehetőség már műhelymunkára sem, mert ennek nyáron lett volna itt az ideje – elemzi a helyzetet Gémesi. – Június közepén kezdeményeztünk tárgyalásokat a szakminiszterrel, a válaszra egy egész hónapot kellett várni. Szeptember 11-én a költségvetést beterjesztik a parlamentbe, vagyis átlép a politikai szakba, onnantól érdemi szakmai érveket már nehéz hangoztatni. A kabinet most azt állítja, nyitottak és várják javaslatainkat. De mit csinált a minisztérium két és fél hónapig? Most már legfeljebb véleményt lehet mondani arról, amit ők akarnak és elterveztek. Az pedig fűnyíróelven történő megszorítás, semmi más – foglalja össze álláspontját Gödöllő első embere.
Elvonás tollvonásra
Bajnai Gordon árnyaltan próbálta kibontani az igazság néhány részletét.
– Azt javasoltam az önkormányzatoknak, a mai napon hallgassák meg a kormány koncepcióját, majd kezdjünk el egy két-három hetes megbeszélés-sorozatot, ahol részletesen áttekintjük, hogy a kevesebb pénzből, a kisebb tortából hogy tudunk mégis jóllakni. Lényeges megtárgyalni, hogyan tudjuk azt elérni, hogy ne menjen semmi tönkre, ami az életünkben nagyon fontos, s legfeljebb azokat a dolgokat halasszuk el egy évre, amelyeket később is elvégezhetünk – mondta a félbemaradt egyeztetést követően, cáfolva, hogy átgondolatlanul kurtítják majd meg az önkormányzatok forrásait.
Az átmeneti miniszterelnök állításaival szemben azonban a fűnyíróelv szisztematikus alkalmazása tűnik ki abból a mindössze hatoldalas dokumentumból is, amelyet az önkormányzati minisztérium az önkormányzati érdekképviseleteknek eljuttatott.
Az iromány első szakasza a kormányzat öntömjénezéséről szól, vagyis eredményesnek ítéli valamennyi eddigi megszorítást. A jegyzet szerint kormányzati büszkeségre ad okot a „szerkezetátalakításként” beállított 13. havi nyugdíj elvétele, a gyes időtartamának lerövidítése, a családi pótlék korhatárának szűkítése és összegének befagyasztása, vagy a közszféra bérének megkurtítása. A dokumentum néhány tőmondatban kitér az önkormányzatokat terhelő kötelező feladatok felülvizsgálatának szükségességére is, gondosan mellőzve minden konkrétumot.
– Összeállítottunk egy listát azokról a feladatokról, amelyek megszüntethetőek lennének – mondja a Demokratának Gémesi György. – A listát gyakorló önkormányzati vezetők, polgármesterek állították össze. A sok kigyűjtött, felesleges feladat között szerepel például a 14 éves kor alattiak személyi igazolvánnyal és lakcímkártyával történő ellátása, ami hatalmas többletköltség, és amikor az ország válságban van, mindennemű hátrány nélkül elhagyható. De példaként hozható a közelmúltban bevezetett újabb önkormányzati tehertétel: az ellenőr ellenőre, a szakértő szakértője. Uniós pályázatoknál ugyanis alkalmazni kell tervellenőrt, akit újabb pénzekért kell foglalkoztatni. Vajon minek? Ezekről kellett volna beszélni egész nyáron – mondja a MÖSZ elnöke.
A kiadott rövid tájékoztató, amely rövidsége és tartalma alapján jól jelzi a kormányzat egyeztetési szándékainak komolytalanságát, érdekes módon halaszthatónak ítéli a településeken folyó útépítéseket, temetőfelújításokat. Ugyanakkor a Magyar Nemzet információi szerint most írtak ki 43 milliárdos informatikai beszerzésre közbeszerzési pályázatot, ami tehát a jelek szerint nem várhat, vélhetően azért, mert ez valakinek a biznisze. A kormány és az önkormányzatok múlt heti egyeztetésére készült hatoldalas iromány rögzíti, hogy a kabinet jövőre lehetővé teszi „az ellátottak magasabb arányú tehervállalását a térítési díjrendszer átalakításával”. Ez magyarra fordítva annyit tesz, hogy elvesznek a gyermekétkeztetést támogató állami forrásból, cserébe az önkormányzat, ha akarja, az étkeztetés költségeinek nagyobb hányadát átháríthatja – a szülőre.
A dokumentum szerint „megszűnnek azon hazai fejlesztési források, amelyek céljai uniós forrásból is megvalósulhatnak”. Csökken a pedagógusok szakirodalom vásárlásához biztosított veretes összege, 14 ezer forint/fő/évről 4 ezer forintra. Az óvodai csoportok és iskolai osztálylétszámok maximális létszáma, vagyis a 25 fő, az eddigi 20 százalék helyett immár 30 százalékkal lesz túlléphető. Ez azt jelenti, hogy a települések óvodáiban, iskoláiban növekszik a zsúfoltság, csökken az egy gyerekre jutó terület mértéke. Ezzel egyidejűleg „halasztódik az óvodai nevelési igények teljes körű kielégítésének követelménye”, de a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket kötelező felvenni az óvodába. Vagyis mivel az állam nem épít óvodákat, az önkormányzatnak pedig nem lesz fejlesztési pénze, hogy építhessen, ugyanakkor a gyerekeket fel kell venni, egyszerűen fellazítják az eddigi szabályokat és a pedagógiailag legkedvezőtlenebb megoldást választva nagyobb mértékben engedik túllépni a maximális csoportlétszámokat. A kormányzat hatalmas vívmányként ötezer új bölcsődei férőhely támogatását jelenti be, ami szükséges is, hiszen a gyest egy évvel megrövidítették, már csak a gyermek kétéves koráig jár a korábbi 3 év helyett, a szülőnek vissza kell mennie dolgozni, ha van hová. Mindez azt jelenti, hogy körülbelül évi 650 ezer forintot ad az állam egy bölcsödéskorú gyermek ellátására, a többit az önkormányzatnak kell kigazdálkodnia. Apró szépséghiba, hogy a jelenleg 32 ezer gyermek esetében ugyanakkor egy bölcsődei férőhely az önkormányzatoknak ezen összeg duplájába, 1,2 millióba kerül.
A gyes lerövidítésével az állam több mint 20 milliárd forintot spórol, de csak ötezerrel több bölcsődei helyet támogat valamivel több mint hárommilliárdot adva, így az ügylet szaldója az állam szempontjából jócskán pozitív. Az önkormányzatoknak viszont hozzá kell tenni az állami normatívához az ellátás másik felét, ami a helyhatóságoknál további hárommilliárdos mínuszt jelent. Hasonló megszorítás vár a művészeti oktatásra is. A kiadások egy szint felett a szülők zsebét terhelik majd.
A kormányzat az árvák pénzét sem kíméli, akik esetében a nekik juttatott családi pótlék felét nagykorúvá válásukkor egy összegben adták ki, ezzel is segítve a minden külső támasz nélkül felnövő fiatalokat. 2010-től lehetővé válik, hogy „a gyermekotthonban elhelyezettek esetében a családi pótlék 50 százaléka az ellátáshoz felhasználható legyen”, vagyis megkurtítják az árvákra szánt normatívát, így az intézmény nem tehet mást, ezután kénytelen hozzányúlni az eddig félretett 50 százalékhoz.
Nem lesz kötelező feladat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, vagyis ezentúl nem kell az idős, beteg, magukra maradt emberek életét figyelemmel követni. Több pénz jut az „Út a munkához” programra, amivel nő a közfoglalkoztatottság. Az erre szánt 113 milliárd révén a segélyosztást részben felváltja a közmunka után járó bér. Árnyalja a képet ugyanakkor, hogy ezt a hatalmas forrást az aktív keresők államkasszába befizetett adóforintjaiból teremtik elő, akik száma a válság miatt egyre csökken.
A program egyéb járulékos költségeit, adminisztrációs és eszközigényét az állam nem támogatja. „Támogatásmérséklés” miatt kevesebbet tudnak majd juttatni az önkormányzatok a közművelődés, sport és idegenforgalom területén is. Az önkormányzati minisztérium munkaanyagában szó sem esik önkormányzati rendőrségről, ilyen tervei tehát továbbra sincsenek a kormánynak annak ellenére, hogy a helyi rendfenntartó erőket egyre több szocialista városvezető is sürgeti.
Munkaadók
A balliberális kormányok és a baloldali többségű parlament válság idején is a legnagyobb munkaadónak számít Magyarországon.
Az elmúlt néhány esztendőben számolatlanul adták át a feladatokat az önkormányzatoknak, a szükséges finanszírozást viszont rendszerint elfelejtették mellé tenni. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége által végzett, még nem teljes gyűjtemény részét képezi az áfaemelés ellentételezésének elmulasztása, a krízisalap felhasználásával összefüggő többletfeladatok, a közoktatási törvényben rögzített feladatok alapnormatívába épülése során eltűnő források. A gyakorló önkormányzati szakemberek észlelése szerint fedezet nélküli feladatátömlesztést jelent a közbeszerzési törvény adminisztrációs terhe, a bedőlt lakáshitelesek ingatlanjainak megvásárlása, a közterület-felügyelőkre vonatkozó törvény megváltozásából eredő többletfeladatok.
Se szeri, se száma az értelmetlen, időigényes ellenőrzési, végrehajtási, adminisztrációs, igazgatási feladatellátási kötelezettségnek. A kormányzati ígéretek, látszategyeztetések ellenére a feladatok ugyanakkor nem csökkennek. Csökken viszont az az idő, ami néhány önkormányzatnak a létezésből még hátravan, ha a következő évi büdzsét a jelenleg tervezett, „kőbe vésett” formájában hagyják jóvá.
Udvarhelyi István
Kőbe vésett számok az önkormányzati elvonásokról
(forrás: önkormányzati minisztérium egyeztető anyaga)
Az elvonással érintett szakterület (milliárd Ft) / Az elvonás mértéke
Közoktatás 37,0
– teljesítménymutató változásainak hatása 12,0
– közoktatási humán normatívákra gyakorolt hatása 4,6
– intézményi társulás 1,7
– tanulólétszám-csökkenés 6,0
– művészetoktatás 2,0
– egyéb programok 10,7
Szociális 12,3
– intézményi ellátás 5,9
– egyéb ellátások 6,4
Kultúra 3,0
– közművelődési normatíva 2,6
– zenekarok támogatása 0,4
Globális támogatások (sport, üdülő, megye) 17,0
Fejlesztési támogatások 50,1
Összesen 119,4