Ki ne emlékezne a 2002-es országgyűlési választást követő két hónapra, amikor hiába próbálta elérni az ország fele a szavazatok újraszámlálását, nem történt semmi az ügyben. Holott soha annyi kérdés, kétely nem merült még fel a rendszerváltoztatás óta voksolással kapcsolatban, mint akkor, a kormányzat azonban – talán nem véletlenül – hajthatatlan volt. Sokkal frissebb emlék a december ötödikei népszavazás, amikor szintén sok volt a kérdőjel, a bíróság kötelezte is a szavazatszámláló bizottságokat az újraszámolásra, mégsem lehettünk nyugodtak az eredményt illetően. Sok szavazókörben ugyanis éltek a törvény kiskapuival, s nem számolták újra a voksokat, ehelyett úgy döntöttek, helybenhagyják a már megállapított eredményt.

Az említett két voksolás – de különösen a 2002-es választás – szomorú tapasztalata volt, hogy a polgári oldal nem készült fel az esetleges választási csalásokra. Pedig a figyelmeztetést megkaptuk – igaz, a baloldaltól. Az akkori ellenzéki politikusok ugyanis jó néhányszor beszéltek esetleg bekövetkező választási csalásokról, "félelmük" jeleként még azt is bejelentették, hogy nemzetközi megfigyelők jelenlétét tartanák fontosnak. Ezt az ötletet aztán később – sokkal csendesebben – visszavonták, ami, persze már csak az eredmények ismeretében, sokaknak gyanússá vált. Miért nem kellettek a megfigyelők az MSZP-nek? Mit láthattak volna?

Szintén utólag vált érdekessé Tóth Zoltán tanulmánya is. A Belügyminisztérium korábbi választási és informatikai osztályvezetője, aki a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalt és az Országos Választási Irodát is vezette, még a voksolás előtt írt a különböző választási csalásokról.

"A választási csalások elkövetésének több típusa van: primitívek, intellektuálisak és közvetettek. Ezek a típusok és módszerek akkor válnak hatékonnyá, eredményessé, ha a pártok (koalíciók) választási eredményei kiegyenlítettek, körülbelül 45-55 százalék közé esnek. (…) Primitív csalásnak azokat a módszereket nevezzük, amelyek közvetlenül a választás eredményének a meghamisítására irányulnak. A legprimitívebb forma, ha a szavazatszámláló bizottság tagja a szavazólapot utólag érvénytelenné teszi. (…) A csalás magas szintű szervezettségét igényli az üres szavazólapok kivitele és a kitöltött szavazólapok visszacsempészése a szavazóhelyiségekbe. E módszer lényeges eleme, hogy a szervezők bizonytalanok abban, hogy a megvesztegetett szavazók a pénzért valóban arra a pártra szavaznak-e, amelyért a pénzt kapják. A szervezés a feketepénzek összegyűjtésével indul, majd a szavazóhelyiség közelében levő gépkocsiban, illetőleg lakásban folytatódik. A suttogó propaganda révén beszervezett szavazók tudják, hogy pénzt (tartós élelmiszert) kapnak a szavazásért. A szervezők első megbízottja a szavazóhelyiségben csak a borítékot dobja be az urnába, a kitöltetlen szavazólapot átadja a szervezőknek. A szervezők kitöltik a szavazólapot, és a következő csaló a zsebében ezt viszi be a szavazóhelyiségbe, ezt dobja be az urnába, és a szavazatszámláló bizottságtól megkapott üres szavazólapot zsebre téve, azt átadja a szervezőknek. Csak a kitöltetlen szavazólap átadása után jár az ellenérték" – állt a tanulmányban. Azóta már tudjuk, Tóth szavaira nem ártott volna odafigyelni…

Szintén lényeges eleme volt a 2002-es országgyűlési választásnak az MSZP alternatív számítógépes szavazatösszesítési rendszere, amelyről ma sem tudni sok mindent hivatalosan, a kormánypárti politikusok ugyanis csak azt vallották be, hogy volt ilyen. "Félhivatalosan" azonban elég sok az információ. Eszerint a rendszer angol-izraeli fejlesztésű volt, s a brit Munkáspárton keresztül került Magyarországra. Az "agy" a budapesti V. kerületben, a Hercegprímás utca 11. szám alatt, a Kossuth Befektetési Rt. székházában volt. A cég egyik tulajdonosa és vezérigazgatója annak idején az MSZP korábbi pénztárnoka, Máté László volt. A központ létével kapcsolatban a sajtó utólag több jelre is fényt derített. Egyrészt a Kossuth Rt. 2001-ben informatikai stúdió kiépítésére kért és kapott engedélyt a helyi önkormányzattól, másrészt a Matáv adatai szerint a Hercegprímás utcát is kiszolgáló telefonalközpont április 7-én és 21-én körülbelül tízszer annyi telefonhívást közvetített, mint az átlagos vasárnapokon.

A központot több célra is fel lehetett használni. Egyfelől a szavazás végeztével összesíteni lehetett az eredményeket, másfelől pedig a szocialisták – a szavazatszámláló bizottságokba delegált küldötteik közreműködésével – akár "percre kész" adatokkal rendelkezhettek napközben a részvételt illetően, így tudhatták, hol kell mozgósítani. Azzal ugyanis már a voksolást megelőzően is tisztában volt mindenki, hogy a baloldal csak magas részvétel mellett győzhet, főleg akkor, ha a baloldali túlsúlyú körzetekben mennek el különösen sokan választani.

Tegyük hozzá: önmagában egy szavazatösszesítési központ működtetése nem számít választási csalásnak. Egy ilyen alternatív rendszert ugyanis lehet törvényesen, ugyanakkor hasznosan is használni – és pontosan erre készül 2006-ban a Fidesz.

– Döntés született a Fidesz"Magyar Polgári Szövetségben, hogy egy alternatív szavazatösszesítési számítógépes rendszert mi is fel fogunk állítani, hogy ne csak egyetlen állami csatornán keresztül lehessen összesíteni az eredményeket, hanem erre a törvények adta kereteken belül, alkotmányosan mi is képesek legyünk – mondta Orbán Viktor múlt kedden Miskolcon, hozzátéve, a Fidesz azzal is készül a választásokra, hogy a választókat biztosítja: nem engedi, hogy bármilyen visszaélés történjen. – Erre a törvény lehetőséget ad, ennek a technikai feltételeit kell megalkotni. Ez egy informatikai rendszer felépítését jelenti, amelyen dolgozunk – jelentette ki a Szövetség elnöke.

Mivel, mint fentebb említettük, ilyen rendszerrel 2002-ben a szocialista párt is rendelkezett, meglehetősen furcsa, hogy Orbán Viktor szavaira elég idegesen reagált a baloldal. Lendvai Ildikó és Nyakó István, az MSZP két politikusa egyaránt úgy vélte, a Fidesz-MPSZ elnöke a választások tisztaságát, a szavazatszámláló bizottságok tagjainak tisztességét vonja kétségbe.

– Azt hiszem, hogy ami a szocialistáknak szabad volt 2002-ben, azt nekünk is szabad 2006-ban – mondta lapunknak a kormánypárti támadásokra reagálva Rogán Antal, a Szövetség kampányfőnöke. – A szavazatösszesítési rendszer segítségével szélesebb, kiterjedtebb és részletesebb adatokkal rendelkezhetünk az eredményt illetően, mint 2002-ben, amikor sms-ek és telefonhívások alapján gyűjtöttük csak össze az információkat.

Rogán hozzátette, a számítógépes rendszer segítségével megvalósítható, hogy mire az Országos Választási Bizottságnál megvannak az adatok, addigra a Fidesznél is meglegyenek. A hálózat a tervek szerint márciusig kiépül.

– A rendszerre azért is szükség van, mert utólag rájöttünk, a kampány szempontjából is fontos, hogy minél hamarabb a pontos adatok birtokában legyünk – tette hozzá a kampányfőnök. – Ha például az első forduló estéjén a részletes eredmények birtokában vagyunk, már akkor kitalálhatjuk, hogy a két forduló között hol, hogyan kampányoljunk. Hol kell erősíteni, hol lehet nyerni és hol nem. Ezek olyan alapinformációk, melyek döntőek lehetnek a választás kimenetelét illetően. Nem arról van tehát szó, hogy kétségbe vonnánk a szavazatszámláló bizottságok tagjainak tisztességét – nyilatkozta a Demokratának Rogán Antal.

A 2006-os szavazásnak tehát sok tapasztalattal és egy saját számítógépes rendszerrel vág majd neki a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség. 2002-ben sokan vélték úgy, hogy a jelenlegi kormánypártok nem csupán törvényes eszközökkel nyerték meg az országgyűlési választásokat. Jövőre biztosra kell menni.