Káosszal és konfliktusokkal fenyeget a célországokban is, ha nem veszik figyelembe a migránsok befogadásának korlátait, a befogadóké mellett pedig kiemelt figyelmet kell fordítani az új népvándorlási válsághelyzet előidézőinek felelősségére is – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Parlamenti Elnökök 4. Világkonferenciáján kedden New Yorkban elmondott beszédében.A magyar házelnök elmondta, hogy a világ mai válságai közül a legtöbbnek jelentős fenntarthatatlansági okai vannak. Rámutatott, hogy a többi között egy új népvándorlásnak vagyunk tanúi, ahol a méreteiben példátlan jelenséget egyszerre gerjesztik hagyományos és új típusú válságok.
    
Támogatásáról biztosította a tanácskozás nyilatkozat-tervezetét, amely – mint mondta – helyesen hívja fel a migráció okán a fogadó országokat általános kötelességeik teljesítésére. Hangsúlyozta azonban, hogy ezen túl „kiemelt figyelmet kell fordítani a migránsokat indító országok, az ezen országokban a migrációt kiváltó válsághelyzet előidézésében részes hatalmak, illetve a népvándorlásból hasznot húzó bűnözői bandák és politikai csoportok felelősségére is.”
    
„A vándorlók minden határon túl való befogadásának ugyanis a célországokban fenntarthatósági, intézményes korlátai vannak. Ezen korlátok figyelembe nem vétele pedig eddig nem tapasztalt káosszal és konfliktusokkal fenyeget ezekben az országokban is” – figyelmeztetett Kövér László.
    
A magyar házelnök hangsúlyozta, hogy a természeti és társadalmi rend fenntartásában a világ politikusainak, a világ parlamentjeinek és kormányainak közös, de nem egyenlő a felelőssége.
   
„A világ országainak felelőssége a közös világunkért, amelyben mindannyian élünk, egyenesen arányos az erejükkel, befolyásukkal és a hatalmukkal” – mondta.

„A társadalmi rend alapintézménye az állam. Akik erőfölényükkel visszaélve, saját egyoldalú, vélt vagy valós hasznukra az államokat a demokrácia vagy a diktatúra nevében, az emberi jogokra vagy éppen az isteni parancsokra való hamis hivatkozással szétrombolják, azok káoszba taszítják a társadalmakat, káoszba sodorják az emberiséget, és merényletet követnek el a természet rendje ellen is” – hangsúlyozta a házelnök.
    
„Nekünk, a világ legerősebb közvetlen demokratikus felhatalmazással rendelkező testületeinek, a nemzeti parlamenteknek a képviseletében kötelességünk fellépni a társadalmi és természeti rendet romboló bármilyen hatalmi törekvésekkel szemben” – jelentette ki.
    
Beszédében a magyar parlament elnöke ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a fenntarthatóságnak legalább olyan fontosságot kell tulajdonítanunk, mint a fejlődésnek.
    
„Ezen a téren a rossz kompromisszumok végzetesek” – mondta.
    
Szavai szerint a fenntarthatóság nemcsak a Föld ökológiai korlátain belül maradó életvitelt jelenti, hanem a társadalom működésének emberi, társadalmi, gazdasági alapjainak, a nemzeti erőforrásoknak megőrzését is. Ide tartozik különösen a demográfiai folyamatok stabilizálása, az állami szuverenitás tiszteletben tartása, az oktatás fejlesztése, a társadalmi kizáródás csökkentése, az államadósságok kezelése, a társadalombiztosítási rendszerek stabilitása vagy a jó kormányzás kérdése.
    
„Megfelelő fenntarthatósági intézményrendszer nélkül a Fenntartható Fejlődési Célok elérése illúzió” – jelentette ki.
    
Egyetértőleg hivatkozott az Interparlamentáris Unió áprilisi Hanoi Nyilatkozatára, amely kifejtette, hogy „a nemzetközi kötelezettségvállalások csak erős politikai akarat, vezetés és nemzeti elköteleződés mellett valósulhatnak meg”.
    
„Ez a mondat – helyesen – kihangsúlyozza az egyes államok vezetőinek, politikai elitjének kikerülhetetlen felelősségét. De egyúttal szól arról is, hogy a nemzeti döntéshozói szintek mellőzése és a nemzeti cselekvőképességek korlátozása – melyre tapasztalható törekvés egyes nemzetközi szervezetek és nemzetek feletti erőcsoportok részéről – szintén kudarcra ítél minden együttműködést” – mondta Kövér László.
    
Kitért arra is, hogy Magyarország 2011-ben elfogadott új Alaptörvénye tartalmazza a fenntartható fejlődés érdekében való nemzetközi együttműködésben való részvételt, s magába foglalja a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletét.

MTI