Hazánk külföldi szakértők szerint túlprivatizált ország, ahol már túlzott arányú a magántulajdon az állami tulajdonnal szemben. A baloldali politikusok szerint azonban még több köztulajdont kell eladni. Indokaik szerint az állam nem jó tulajdonos, az eladásokkal pedig a költségvetést lehet pótolni. Több jobboldali vezetésű önkormányzat azonban mégis igyekszik gyarapítani a település köztulajdonát. Hódmezővásárhelyen például majdnem minden közüzemi szolgáltatás a város tulajdonába került, miután a városvezetés kivásárolta a német tulajdonost a helyi víz- és csatornatársaságból, Esztergom saját vízközműtársaságot hozott létre, Debrecen pedig húsz évre szóló üzemeltetési jogot nyert Székelyudvarhelyen.

Nemzetközi szakértők szerint Magyarország túlprivatizáltnak tekinthető. Európa jól működő gazdaságaiban ugyanis az állami szektor részaránya önmagában 20-25 százalék, az állami, önkormányzati és nonprofit terület együttes aránya pedig harminc százalék. Ezzel szemben Magyarországon a három terület együttesen tíz százalékot tesz ki, a tényleges állami vagyon aránya pedig még ennél is kevesebb. Szám szerint a több mint 90 százaléknyi magántulajdonnal szemben kevesebb mint 10 százalék állami tulajdon áll. Míg például Ausztriában, Angliában, Németországban és Olaszországban egész iparágak maradtak állami tulajdonban. Hazánkban a liberális vezetésű gazdasági minisztérium és elemzőik szerint további állami tulajdonú vállalatoktól kellene megválnia a kormánynak. Az Állami Számvevőszék adatai szerint a 2002-es kormányváltás óta összesen 1404,5 milliárd forintnyi köztulajdont adott el a szocialista-szabad demokrata-kabinet. Kicsit meglepő, hogy miközben a baloldali szakemberek folyamatosan arról beszélnek, hogy azért van szükség a privatizációra, hogy az állam bevételeit növeljék, addig 2002 óta a költségvetés adóssága 6080 milliárd forinttal, azaz több mint 73 százalékkal emelkedett. Hová lett a pénz? A lakosságot közelebbről a közműszolgáltatók privatizációja érinti. A gázszolgáltatók teljes egészében magánkézben vannak, jelentős részük multinacionális gázszolgáltatók birtokában. Még 2002-ben a Fidesz-kormány felvetette a gázárak féken tartása érdekében a gázüzletág visszavásárlását. A kormányváltást követően azonban ez a téma azonnal lekerült a napirendről. Ami az elektromos áram piacát illeti, mára a hazai közcélú erőművek teljesítményének 77 százalékát, termelésének pedig közel 60 százalékát a külföldi tulajdonú erőművek adják, a hat hazai áramszolgáltató három külföldi tulajdonosi csoporthoz tartozik. A szakértők véleménye szerint az áramszolgáltatók privatizációja óta a villanyszolgáltatás minősége romlott, a fogyasztói irodák többségének felszámolásával pedig a szolgáltatók elidegenedtek a fogyasztóktól. A távfűtés esetében sem sokkal jobb a kép, ott ugyanis a hőtermelés jelentős hányada külföldi befektetők kezében van, a még városi tulajdonú szolgáltatók pedig legtöbbször csak a szállítást birtokolják.

Helyben is Települési szinten a szocialista vezetésű önkormányzatok gazdaságpolitikája megegyezik az országos vezetésével. Például a szolnoki szocialista városvezetés az elmúlt négy évben hétmilliárd forint értékű közvagyontól vált meg. Ebből nagyjából 5-5,5 milliárd a tényleges vételárat, és további másfél-kétmilliárd forint a kiesett bevételt jelenti. Szalay Ferenc, a Fidesz polgármesterjelöltje lapunknak elmondta, hogy a település az elmúlt években minden mozdítható vagyontárgyától megvált, ugyanakkor jelentős hitelt halmozott fel. Bár a baloldali politikusok és szakértőik vallják, hogy az állam nem lehet jó tulajdonos, és ezért kell megválni a köztulajdonban lévő vagyontárgyaktól és cégektől, újabban a fideszes politikusok által vezetett önkormányzatok mégis igyekeznek növelni a települések kezelésében lévő vállalatok és szolgáltatók számát. Augusztus utolsó napjaiban Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere jelentette be, hogy a város 100 forintért megvásárolta a német Berliner Wasser cégtől a Zsigmondy Béla Vízközműveket Üzemeltető Rt. 48 százalékos, 919,6 millió forint névértékű részesedését, így teljes egészében a település tulajdonába került a víz- és csatornatársaság. A városvezető elmondása szerint ezzel a kivásárlással a szemétszállítás kivételével az összes közüzemi szolgáltatás önkormányzati felügyelet alá került, hiszen a település a közelmúltban visszavásárolta a távhőszolgáltató és geotermikus kutakat üzemeltető cégek kisebbségi üzletrészeit is. Az ügylethez hozzátartozott az is, hogy az önkormányzat és a Berliner Wasser közötti vitás ügyek peren kívüli lezárásaként a német cég 2 250 000 euró kártérítést fizetett az önkormányzatnak. A Zsigmondy Rt. ezzel egy időben visszafizette azt a 11 320 000 eurónyi tagi hitelt, amelyet a csatornarendszer kiépítésére még az 1997-es privatizáció idején nyújtott a német tulajdonos. A település vezetői optimisták, az elvégzett számítások szerint ugyanis az önkormányzat számára a kisebbségi tulajdonos kivásárlása a következő évtizedben a Zsigmondy Rt. számára mintegy 1,5 milliárd forint megtakarítást jelent, mert nem kell menedzsment- és bérleti díjat, valamint kamatokat fizetni a német partnernek.

Akkor csinálunk! A közelmúltban egy másik jobboldali vezetésű város is lépéseket tett a saját tulajdonban lévő közművek fejlesztésére. Esztergom városa azonban más utat talált, mint Hódmezővásárhely. Az ugyancsak jobboldali vezetésű város ugyanis karsztvízkutak fúrását kezdte el. Takács István, az önkormányzat sajtófelelőse elmondta lapunknak, hogy a fúrások már korábban bizonyították, hogy Esztergom alatt jó minőségű karsztvíz található. A település már két éve szeretné elérni, hogy a város saját cége láthassa el ivóvízzel az itt élőket. Döntő elhatározást pedig az adott a kezdeményezésnek, hogy 2004 júliusában a dorogi francia tulajdonú szemétégetőből jelentős gyógyszergyártási veszélyes hulladék került a kenyérmezei patakba, amely onnan a Dunába szivárgott, majd a térséget ellátó parti szűrésű kutakon keresztül a város vezetékes ivóvízhálózatába. A fő ok tehát, amiért a városvezetés saját vízközműtársaság létrehozását kezdeményezték, a biztonság volt. 2004 decemberében népszavazást is tartottak a témában Esztergomban, és a lakosság 75 százaléka támogatta ezt a fajta vízellátást. A tervek szerint a város vízellátását három karsztvízkút látná el. Az egyik ilyen kutat éppen két héttel ezelőtt adták át. Egy kút kiásása 36 millió forintba került, augusztusban ennyit szavazott meg erre a célra az önkormányzat. A fúrást a közbeszerzési eljáráson nyertes cég végezte. A kutak működtetéséért az önkormányzat által létrehozott Esztergomi Vízmű Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. felel.

Beruházni jó Az ugyancsak fideszes vezetésű debreceni önkormányzat egy újabb utat talált, hogy még sikeresebbé tegyék a város gazdálkodását. Ez év februárjában ugyanis további öt pályázó mellett Debrecen is beadta vételi ajánlatát a Miskolci Vízművek (Mivíz) Kft. 49,9 százalékos tulajdonrészére. Kósa Lajos polgármester akkor úgy nyilatkozott, hogy ha ők nyernék meg a pályázatot, akkor biztosítanák Miskolcnak, ha a város szeretné, hogy visszavásárolhassa a 49,9 százalékot. Lövei Tünde sajtóreferens szerint később a miskolci önkormányzat visszavonta ezt a pályázatot. A legújabb bejelentés szerint azonban a teljesen önkormányzati tulajdonban lévő Debreceni Vízmű Zrt. és az Aqua Nova Hargita Kft.-vel közös konzorcium húsz évre szóló víziközmű-üzemeltetési jogot nyert el közbeszerzési eljárás keretében Székelyudvarhelyen. Ilyesmire még nemigen volt példa hazánkban, de Európában sem sok helyen, hogy száz százalékig önkormányzati tulajdonban lévő cég sikeresen szerepeljen egy privatizációs pályázaton. Mint kiderült, a Hargita megyei 40 ezres lélekszámú Székelyudvarhely vezetése és Debrecen között már két éve folytak egyeztetések a közös együttműködés lehetőségéről, s ennek eredményeképp létrejött az Aqua Nova Hargita Kft., amely 90 százalékban a Debreceni Vízmű, 10 százalékban pedig a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tulajdona. Ányos József, a Debreceni Vízmű vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a szükséges rekonstrukciók várhatóan 2007-ben kezdődnek, és három évig tartanak majd. Ennek keretében létesül egy új víztisztítómű, kicserélnek mintegy 10 kilométer vízvezetéket és felújítják a szennyvíztisztító telepet is. A várható ráfordítások meghaladják a 2 milliárd forintot, s ez a számítások szerint a 12-15 évtől fog megtérülni. A jelenleg 20 évre kötött szerződést egy alkalommal lehet meghosszabbítani. Kósa Lajos polgármester kijelentette, a város a hagyományokhoz híven nem feléli, hanem ismét tovább gyarapította vagyonát. (knasz)