Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Hirdetés

– A közelmúltban bejelentette, hogy a magyar kormány mintegy 160 millió forinttal támogatja a június elsején tartandó csíksomlyói pápai mise előkészületeit. Mire nyílik lehetőség ebből a támogatásból?

– Azt hiszem, mindenki előtt ismert a Makovecz Imre által tervezett Hármashalom-oltár a csíksomlyói nyeregben. Felújításának második ütemére kerülhet sor ebből a támogatásból, illetve egy ideiglenes előtető is épül, hogy az oltár és a színpad kibővíthető legyen. Felújítják továbbá a Jakab Antalról elnevezett zarándok- és közösségi házat és az előtte levő területet is, emellett a pápalátogatás azon programjaira is jut belőle, amelyeket a Gyulafehérvári Főegyházmegye bonyolít le. Azt kértük az egyházmegyétől, hogy lehetőség szerint a támogatás legnagyobb részét ne a pápalátogatás napjával kapcsolatos feladatokra fordítsák, hanem olyan beruházásokra, amelyek hosszú távon szolgálják az idelátogató zarándokokat, turistákat, a magyar közösséget. Az erdélyi magyarság, felekezettől függetlenül, nagyon szerette volna, ha Szent II. János Pál húsz évvel ezelőtt meglátogatja őket. Sajnos erre akkor nem kerülhetett sor. Így a történelemben először érkezik pápa Erdélybe, ráadásul az előzetes regisztrációk alapján úgy tűnik, hogy sem Jászvásáron, sem Balázsfalván, sem Bukarestben nem lesznek annyian, mint Csíksomlyón. Ez is mutatja, hogy bár a román állam a meghívó fél, a legjelentősebb helyszín azonban a csíksomlyói lesz. Ezért természetes, hogy mivel itt a magyar hívők lesznek többségben, az ott élő keresztény testvéreinket is segítjük.

– A román állam részéről érkezett bármilyen reakció a támogatás hírére?

– Hivatalosan nem, de szerintem örültek neki, hiszen míg mi már nyáron elfogadjuk a következő évi büdzsét, addig Romániában az ottani sajátságos viszonyok miatt csak idén márciusban hirdette ki a költségvetést az államelnök. Ezért sem az önkormányzatok, sem más területek nem kapták meg a szükséges forrásokat. A magyar támogatás viszont nagyon gyorsan érkezett, ennek köszönhetően indulhatott meg sok beruházás, és bár a román kormánytól is kaptak forrást, ám azok a pénzek csak mostanában kezdenek el csörgedezni.

– Az mindenképpen jó, hogy negatív reakció nem volt, összességében véve viszont mostanában nem túl szívderítő a külhoni magyarok helyzete, gondoljunk akár a szlovák himnusztörvényre, akár az ukrán nyelvtörvényre…

– Szerintem érdemes nagyobb időtávlatban is megvizsgálni a külhoni magyarság helyzetét, másrészt külön-külön megnézni az egyes országokkal való viszonyt. Gondoljunk vissza mondjuk a kommunizmus idejére, milyen nehéz időszakot élt meg a magyar nemzetiség akár Romániában, akár a Szovjetunióban, akár Csehszlovákiában vagy Jugoszláviában. Ehhez képest most százszorta jobb a helyzet. Tény, ha megnézzük az egyes országokat, kisebb időszakokat vizsgálva azt látjuk, hogy valóban hullámzó az együttműködés. A magyar–szlovák kapcsolat például nagyon jó irányt vett az elmúlt évek során, a himnusztörvényt ezért csak botlásnak tekintjük, természetesen súlyos botlásnak, de hiszem, hogy a szlovákok belátják: ennek a jogszabálynak nincs semmi értelme. Már csak azért sincs, mert ha a magyar himnuszt nem lehet elénekelni, akkor el fogják szavalni, mégpedig jó hangosan. Magyarországon ugyanakkor teljesen természetes, hogy amikor például nemrégiben egy budapesti szlovák iskola felújítási ünnepségén voltunk, felcsendült a szlovák és a magyar himnusz is. Ahogy múlt héten is, amikor egy horvát kulturális központ átadásán voltam Zdravka Bušić államtitkár asszonnyal, magától értetődő volt a két ország himnuszának elhangzása. Akit mindez zavar ebben a térségben, az gondolkodjon el azon, mennyivel jobb most a magyar himnuszt hallani, mint mondjuk az Allahu akbart lenne harminc vagy ötven év múlva. Ami Nyugat-Európa sok országában teljesen reális a jövőben… Ezzel együtt azt kell mondanom: mind a magyar–szerb, a magyar–horvát, de hozzáteszem, bizonyos tekintetben még a magyar–román kapcsolat is javul, még akkor is, ha egyes, magyarságot érintő döntésekkel sok baj van. A most történtek ellenére a magyar–szlovák viszony is sokkal jobb, és reálisnak tartom, hogy ez a kedvező tendencia megmaradjon. Az ugyanakkor nem kérdés, hogy amennyiben a magyarokat hátrány éri, meg kell szólalnunk, és mindent meg kell tennünk, hogy pozitív változás következzen be.

– A magyar–ukrán kapcsolat viszont bonyolultabbnak látszik…

– Ez tény. Elfogadhatatlan az ukrán nyelvtörvény, ez a távozó Porosenko elnök szellemiségét idézi. Az ukrán szavazók azonban nagy többséggel már új elnököt választottak. Mi azt reméljük, hogy az új elnökkel tisztázni tudjuk a magyar nemzeti közösség jogait érintő helyzetet, és ismét jó viszony lesz a két ország között. Nekünk az a célunk, hogy Magyarország és Ukrajna között újra barátság legyen, és ennek kialakítására a legutóbbi ukrajnai elnökválasztási eredmény ad némi reményt.

– Magyarország viszont példaértékűen viszonyul az itt élő nemzetiségekhez, a kormány számtalan támogatást nyújt beruházásokhoz, programokhoz.

– Alaptörvényünk is rögzíti, de a kormány intézkedései is igazolják, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők, joguk van önazonosságuk megőrzéséhez, az anyanyelvhasználathoz, egyéni és közösségi névhasználathoz a saját nyelvükön, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A támogatások növeléséhez nélkülözhetetlen volt a gazdaság rendbetétele. A balliberális kormányoktól romhalmazt örököltünk, de az elmúlt kilenc évben növekedési pályára állítottuk az országot, ennek köszönhetően egyre több fontos célra tudunk több forrást biztosítani. Így vált lehetővé például a családtámogatásokra fordított összeg megduplázása a 2010 utáni években, és ma már élen járunk az unióban a 4,8 százalékos GDP-arányos ráfordítással. Öröm látni az olyan változásokat is, mint a házasságkötések számának 43 százalékos növekedése, illetve a válások számának 23 százalékos, az abortuszok számának 30 százalékos csökkenése. Ezekhez a változásokhoz természetesen a kormányzati szándékon túl kellett a közösségek támogatása, kellettek az egyházak és a médiában is érzékelhető szemléletváltozás. A gazdasági sikerek nélkül nem tudtunk volna segíteni sem a külhoni magyarságnak, sem az itt élő nemzetiségeknek. A nemzetiségek támogatása ugyan a költségvetésnek csak egy kicsi szelete, mégis jelentős eredmény, hogy 2010 óta az erre fordított összeg a négyszeresére növekedett. Úgy látom, a környező országok többségével kapcsolatban elmondható, hogy ez a hozzáállás pozitívan hat a külhoni magyarokra is. Ezt tartom a helyes útnak azért is, mert ezek a nemzetiségek ugyan anyanyelvükben, kultúrájukban, sokszor mentalitásukban mások, mint mi, de közös alapunk és értékünk a kereszténység, ráadásul egymásra vagyunk utalva itt, Közép-Európában.

– A keresztény értékek megőrzése szempontjából is fontos, milyenek lesznek az erőviszonyok az Európai Parlamentben. Mit hozhat a május 26-i választás?

– Az illegális bevándorlás miatt valóban jóval nagyobb az EP-választások jelentősége, mint korábban, hiszen Európa jövője szempontjából nem mindegy, mennyire erősödnek meg a bevándorlásellenes erők, és hogyan szerepelnek a bevándorláspártiak. Az elmúlt évek eseményeit látva számomra nem kérdés, hogy a migrációt elutasító erők egyre inkább számíthatnak majd az európai őslakosság támogatására, azt viszont nehéz megjósolni, hogy most milyen mértékű lesz ez az erősödés.

– Itthon hány képviselői helyet szerezhetnek a kormánypártok?

– A futballt kedvelők számára friss élmény, hogy a Barcelona háromgólos előnnyel utazott Liverpoolba, sokan biztosra vették a továbbjutását, aztán kapott négy gólt, és kiesett a Bajnokok Ligájából. Mi sem dőlhetünk hátra: a hátralévő napokban is minél többekhez kell eljutnunk, és tudatosítani bennük, mennyire fontos, hogy elmenjenek szavazni. Az elmúlt négy év küzdelmei során kaptunk hideget-meleget a balliberális médiától, egyes nyugati politikusoktól és az itthoni ellenzéktől is. De a magyar társadalom nagy többsége mögénk állt, és Európa más országaiból is egyre többen mondják azt, hogy igazunk van. Bízom abban, hogy sokan átérzik a választás jelentőségét, elmennek szavazni, és sikerül megszereznünk az előrejelzésekben jósolt mandátumokat, hogy tovább küzdhessünk nemzetünk érdekében. Fontos persze az is, hogy a többi tagállamban hogyan alakul a választás: ezzel kapcsolatban, mint mondtam, nehezebb jósolni. Ám még ha Nyugat-Európában sokszor erősebbnek is tűnik a bevándorláspártiak hangja, biztos vagyok benne, hogy a migrációt elutasító erők iránti szimpátia jelentősen nőni fog Nyugat-Európa országaiban is.