– A szabálysértési törvény módosítása értelmében az önkormányzatok kijelölhetik azokat a közterületeket, ahol tilos lesz hajléktalanoknak életvitelszerűen tartózkodni. Zuglóban hol lesznek ilyen tilalmi zónák?

– Erről az október végi testületi ülésünkön tárgyaltunk, és a nagy többséggel elfogadott javaslatunkat megküldtük a Fővárosi Önkormányzatnak, amely novemberben hozza meg a végső döntést. A közterület-használati rendeletünk mellékletében Zugló közterületeit négy csoportba soroltuk: kiemelt főútvonalak, kiemelt közterületek, egyéb főútvonalak, egyéb zuglói területek. Mind a négy területen szeretnénk fenntartani az életvitelszerű tartózkodás tilalmát. Önkormányzati tisztségviselőként nem tudom felvállalni, hogy egy kerületi képviselő vagy az ott élő emberek szándékával szembe megyek. Nem szeretnénk senkinek a közvetlen lakókörnyezetében hajléktalantelepeket kialakítani. Tisztában vagyunk vele, hogy egy ekkora városban nem tudunk minden utcára járőrt állítani, a legfőbb közterületeinken – a Bosnyák téren, a Tisza István téren, az Örs vezér terén – viszont folyamatosan ellenőrizni fogunk. Nem normális állapot, hogy az Örsön, az egészségügyi központ közelében az IKEA azért nem újítja fel a szökőkutat, mert az hajléktalanteleppé válhat.

– Zuglóban minden hajléktalant el tudnak helyezni?

– A szociális ellátó szervezetek adatai szerint Zuglóban mintegy 120-130 hajléktalan él az utcákon. Együttműködési megállapodásunk alapján nappal 150 főt, éjszaka 90 embert tudunk elhelyezni a Myrai Szent Miklós Vallási Egyesület két intézményében a téli időszakban. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat által üzemeltetett „Vonat” Éjjeli Menedékhelyen további 110 férőhely áll rendelkezésre, és vannak még helyek a fővárosi ellátórendszer új épületeiben és a betegeskedő hajléktalanok számára fenntartott Szabolcs utcai intézményben is. Nemcsak a közösség érdekei miatt tartjuk fontosnak, hogy mindenkit elhelyezzünk, hanem az ő szempontjukból is. Az utcán való életvitelszerű tartózkodás beavatkozás nélkül egy lassú öngyilkosság. Határozott fellépéssel elértük, hogy 2011 óta már senki nem fagyott meg Zugló utcáin.

– A szabálysértési tényállások közé visszakerült az engedély nélküli árusítás tilalma. Mi a legfontosabb változás?

– Eddig csak az élelmiszert tartalmazó árukat tudta a rendőrség elkobozni. A módosított szabályozás nemcsak tiltja és pénzbírsággal szabályozza ezt a tevékenységet, hanem minden, engedély nélkül árusított termék esetében is biztosítja az elkobzás lehetőségét. Ennek lesz igazán visszatartó ereje, emiatt fogják sokan úgy gondolni, hogy áruikat inkább a legális, szervezett piacokra viszik.

– A kormányt és önöket is támadják, miért akarják a szerencsétlen sorsú emberektől ezt a kis kereseti lehetőséget is elvenni.

– Az ellenőrzéseken maguk az árusok mondták, hogy egy hétvégén 50-100 ezer forintot is keresnek. Ebből kifizethető lenne a legális piac napi díja. A városvezetés szombatonként a Bosnyák téri piacon ötszáz forint napidíj ellenében biztosít helyet a használtcikk-árusoknak. A Bakancsos úton és a XV. kerületben is vannak olyan piacok, ahol jelképes összegért lehet árusítani. Nem szeretnénk újabb piacot, pláne nem a Városligetben. Ebben a főváros is egyetért velünk.

– Mikor számolják fel a városligeti illegális piacot?

– A rend helyreállítása megkezdődött. Október 26-án és 27-én rendőrökkel, közterület-felügyelőkkel, polgárőrökkel együtt hajnalban megjelentünk a Városligetben, és jeleztük, hogy az árusítási lehetőség megszűnt. Az árusok ezt fegyelmezetten tudomásul vették, intézkednünk senkivel szemben sem kellett. A jövőben fenntartjuk az ellenőrzést a Városligetben és a környékén, így az Erzsébet királyné úti aluljáró és trolibusz-végállomás területén is. Hasonló akciókat tervezünk az Örs vezér terén és a Bosnyák téren is. Rendet teszünk Zuglóban!

– Jogszabályi felhatalmazás alapján lehetőség nyílt önálló önkormányzati rendészet létrehozására. Ez milyen változást hoz Zuglóban?

– Január elsejétől szeretnénk megalakítani az önálló zuglói közterület-felügyeletet. Zugló közigazgatási területén belül mindenütt mi látjuk el majd a szolgálatot, néhány feladat kivételével – például az autók elszállítása, az elhullott állatok begyűjtése –, ami a főváros kizárólagos hatásköre marad. Egyedül a Városliget esetében tartanak még az egyeztetések: a főváros ezen a területen kizárólagosságot tartana fenn magának, mi pedig azt szeretnénk, hogy a zuglói közterület-felügyelők is intézkedhessenek majd. Nem bevételt akarunk növelni, hanem segíteni szeretnénk abban, hogy a világ egyik legszebb közparkja újra a régi fényében tündököljön. Ráadásul azok a tervek, amelyeket az állam a Városligetben meg szeretne valósítani egy magasabb szintű közbiztonságot, szervezettséget igényelnek.

– A Bosnyák tér megújul, de a piacon mintha megállt volna az idő. Mikorra várható a felújítása?

– A Bosnyák téri piac nem a miénk. Szerettük volna átvenni a fővárostól, amely azonban nem hajlandó megválni tőle. Ugyanilyen okok miatt – egyelőre – arról az álmunkról is le kellett mondanunk, hogy a villamosremíz helyén létrehozzuk Pest Millenárisát. Ugyanakkor sikerült rég elveszettnek hitt ügyeket is felkarolnunk. Ilyen volt a Nimród kocsma, aminek környékén kétes alakok gyülekeztek, leromlott a közbiztonság. Sikerült elérnünk, hogy bezárjon, és szeretnénk ott egy közbiztonsági irodát kialakítani. Másik példa: a kilencvenes években egy százmillió forintra értékelt területet – a volt kék óvoda – negyven millióért adtak el, hogy ott oktatási célú fejlesztés legyen. Majd történt egy tulajdonosváltás, és az eredeti cél már el is felejtődött. Most a lakótelep kellős közepén egy romhalmaz van, ahová beköltöztek a hajléktalanok. Keressük a megoldást, mert ez az állapot tarthatatlan! Továbbá az ország egyik legforgalmasabb áruházánál pár héten belül átadjuk a kiemelt rendőrségi pontot, ahol 24 órás rendőri szolgálat lesz. A környéken három bank, gyógyszertár, orvosi rendelő is található. A környező utcákból is sok bejelentés érkezett, garázda, összeférhetetlen lakótársakra, a terület általános veszélyeztetettségére hívták fel a figyelmet. Reményeink szerint a lakosság által bármikor elérhető rendőrőrs jelentősen javítja majd a közbiztonságot.

– Hol vannak még közterületi fejlesztések?

– Épül a Civil Ház, amelyet legkésőbb februárban tudunk átadni. A negyven éve kiépített lakótelepen ez lesz az első komolyabb beruházás. A környékén komplex rehabilitációt szeretnénk, ami újra élővé teszi az ottani lakótelepi közösséget. Épül az első zuglói közösségi kert, ahol 64, egyenként tíz négyzetméteres parcellán a családok megtermelhetik maguknak akár a teljes évi zöldségszükségletüket. A Panelkutya Egyesülettel együttműködve kutyafuttatót is kialakítunk a közelben. Megújulnak a parksétányok, felújítjuk a játszótereket. A jövőben hasonló fejlesztéseket szeretnénk megvalósítani a többi lakótelepen is. A Tisza István térrel szemközti közterület is megújul, a pavilonokat már felszámoltuk. Ez a fajta kereskedelmi tevékenység önálló kereskedelmi egységekbe, és az önkormányzat által kiadott helyiségekbe fog áttevődni. A helyén közösségi helyeket, pihenőparkokat hozunk létre. Engedélyekre várunk, hogy az Erzsébet királyné aluljáró környékét felújíthassuk. Az aluljáró a MÁV tulajdona, a trolibusz végállomása pedig a BKK kezelésében van. Kicseréljük a közvilágítást, térfigyelő kamerákat helyezünk ki. Az aluljáróban kialakítjuk a biciklis- és gyalogosforgalom elválasztását, és újrafestjük a falait. Ha összefirkálják, akkor pedig majd újra lefestjük. Ebben elkötelezettek vagyunk.

– Mit tart a legfontosabb városfejlesztési szempontnak?

– Minden közterületnek igyekszünk funkciót adni. Célunk, hogy legyenek olyan helyek, ahol a zuglóiak találkozhatnak egymással, ahol rendezvényeket lehet tartani, ahol a közösség épülhet, erősödhet. A megújult Bosnyák térre idén hagyományteremtő jelleggel egy hangulatos karácsonyi vásárt szervezünk, szabadtéri színpaddal, műsorokkal. Az idei karácsonyi díszkivilágításba szeretnénk bekapcsolni a Füredi úti lakótelepet is. Ezek is a közösségépítés részei. A Virágzó Zugló programmal rengeteg virágot, növényt tudtunk telepíteni egész Zuglóban, amelyeknek gondozását az ott élő közösség vállalja. Ez egy kiváló példa arra, hogy a közösen létrehozott értéket közösen tudjuk megóvni, ápolni. Korábban a befektetői szándék írta elő, hogy mekkora házak épüljenek Zuglóban. A képviselő-testület és a főépítész a piac által diktált irányba ment, senki nem foglalkozott azzal, hogy az emeletes házak környékén milyen infrastruktúra – bölcsőde, óvoda, iskola, játszótér, orvosi rendelő – és közlekedés lesz. Például sokáig problémát jelentett a gyermekek elhelyezése az óvodákban, iskolákban. Végül minden gyermeket sikerült elhelyeznünk, ami óriási munka volt, az intézményvezetők együttműködése nélkül nem tudtuk volna megoldani. Ilyen helyzeteket örököltünk, de úgy gondolom, az eddigi munkánk bizonyítja, hogy a kialakult káoszban rendet tudunk tenni.

Lass Gábor