Köztünk járt a Mindenható
Ég és föld között álltunk. Alattunk ott volt a virágos mezőt jelképező színes kerámiaburkolat, fölöttünk magasan pedig a boltozatra festett csillagösvény. Mi voltunk a kapocs közöttük, vagyis föld és ég között. Augusztus 14-én, egy nappal Szűz Mária mennybevétele előtt megáldották az újjáépülő füzéri vár kápolnáját.
Az erősség, amelyről 1235-ben emlékeznek meg először a dokumentumok, Zsigmond korában kaphatott kápolnát. A szentély falait egy vulkáni kúp tetején, egy keskeny sziklaszélen húzták fel építői, ami akkor, nyilvánvalóan egyfajta kivitelezési bravúrnak számíthatott.
Ez a kápolna azonban tönkrement, egyes források szerint az elemek bántak el vele. Helyére Perényi Imre nádor építtetett új kegyhelyet 1490 és 1508 között. Alatta ott bújik az úgynevezett szalonnáspince, amelyben a leírások szerint valóban szalonnát, hájat és tűzifát tároltak. Természetesen ez a kápolna is megsemmisült, amikor 1676-ban a császári katonák felgyújtották a várat.
Ám most, Nagyboldogasszony ünnepének vigíliáján népes közönség gyűlt össze, hogy részese legyen annak a felemelő momentumnak, amikor Ternyák Csaba egri érsek megáldja a teljes mértékben és rendkívüli igényességgel helyreállított, romjaiból újjáépített kápolnát. Megáldásról van szó, mert ezt az egyébként Nagyboldogasszonynak felajánlott kegyhelyet már felszentelték a XVI. században, a Perényeik idején.
Égben lebegve
A nap sugarai áttűztek a kápolna színes ólomüveg ablakain, amelyek így még inkább megmutatták valódi szépségüket. Nem volt könnyű dolguk itt azoknak, akik újjáépítették a kegyhelyet. Ahogy a tervezőmérnök, Rudolf Mihály mondta, az égieknek is segíteniük kellett. Az érsek pedig egy álomról beszélt. Mert tartottak egyházi ünnepeket, avatásokat a kápolna még romos falai között is, küzdve az idefent vágtázó szelekkel, és ő akkor, 2008-ban egy képtelennek tűnő dolgot gondolt. Azt, hogy jó lenne, ha egyszer úgy festene a kegyhely, ahogy fénykorában festett. És lőn!
Kívülről nézve olyan a kápolna, mintha valaki a vár falára ragasztotta volna. Kilóg a vár síkjából, mintha a levegőben lebegne. Most húzóvasakkal erősítették a vár tömbjéhez az építők, és szilárdabbá tették a külső falát is, amely majd harminccentis dőlést, elmozdulást mutat a mélység felé. Kövei onnan származnak, ahonnan a kassai Szent Erzsébet-katedrális kövei valók. Nemcsak misék, istentiszteletek lesznek itt, a füzéri Nagyboldogasszony-kápolnában, hanem keresztelők és esküvők is. Ezek már Horváth Jenőnek, a település polgármesterének megnyitón elhangzott szavai voltak. Orbán Viktor sátoraljaújhelyi beszéde inspirálta őt, amikor azt mondta, hogy nincs kire várnunk, nekünk, ennek a generációnak kell itt és most helyretennie a történelmi igazságtalanságokat.
A fények tették? A szép, tartalmas szavak? Vagy Gulyás Anna és a helyi kórus felemelő éneke? Mindegy. Megsűrűsödött, majd a magasba emelte lelkünket az istentisztelet levegője, bizonyosra vettük, hogy most itt jár közöttünk a Mindenható. Ránk hullottak az általa megszentelt víz szelíd cseppjei, ránk és a falakra. Ternyák Csaba szentbeszédében lelkünk legbensőbb szobájáról szólt. Ahol egyedül vagyunk, mást nem engedünk be. Ez lelkiismeretünk szentélye, ahonnan Istent szólítjuk. Csakhogy olyan világban élünk, tette hozzá, ahol sokan nem mernek belépni ebbe a szobába, mert félnek az Istennel való találkozástól.
Mindenki hajléka
Nagy tévedés azt hinni, hogy aki ott állt a füzéri várkápolna közepén, azt csak a múlt ölelte körül. Nem, éppúgy ölelte, sőt, szorította magához napjaink vasmarkú valósága is. Kápolnát újjáépíteni, majd megáldani ma, forradalom. A számos érseki gondolat egyike utalt a jövőre is. Arra a jövőre, ami ma annyira zavarosnak, bizonytalannak és beláthatatlannak tűnik. De Ternyák Csaba szerint az idők végén az anyagi világ is megdicsőül. Új ég lesz és új föld.
Szépen beszélt a meghívott görögkeleti lelkész, Pásztor Gergely és tiszteletes asszony, Oroszy Ákosné Nagyházi Erzsébet is. Ő hajléknak nevezte a füzéri Nagyboldogasszony-kápolnát, minden keresztény hívő közös hajlékának, sőt olyannak, ahol még a hívők és a hitetlenek is békében találkozhatnak, és nyújthatnak kezet egymásnak.
Az egybegyűltek közös éneklésével zárult az istentisztelet. Szép pillanat volt, amikor a Himnusz hangjai megtöltötték a megáldott kápolna terét. Végszóra pedig a Boldogasszony anyánk, ez a felemelő, XVIII. századi ének, a magyarok régi, történelmi himnusza hangzott el.
Évszázadok adóssága
Velünk volt a fiatal Perényi Zsigmond, aki júniusig az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár volt. A nagyhírű Perényi család leszármazottja, annak harmadik ágát képviseli. Otthon, sőt az otthonában érezheti magát, amikor a füzéri várba érkezik. Svédországban született, és csak 2010-ben költözött haza, árnyalatnyi akcentust sem érezni a beszédében. Itt, a várban kötött házasságot feleségével, három szép kisgyermekük van. A kérdésre, hogy mit tekint fontosabbnak a vár újjáépítése kapcsán, az erősség turisztikai, azaz idegenforgalmi funkcióját vagy a spirituális üzenetét és identitáserősítő misszióját, azt válaszolta, hogy ezeket nem lehet különválasztani. Kellenek a turisztikai attrakciók, már csak azért is, mert az újjáépített várat ezek bevételeiből lehet fenntartani, így viszont lehet bővíteni az identitáserősítő, hagyományőrző küldetést is.
A politikus Toscanához hasonlította Füzért és térségét. Ahhoz az olasz régióhoz, amely ipar és modern gazdaság híján az agroturizmus látványos fejlesztésével, bicikliutakkal, szálláshelyek bővítésével tört ki relatív szegénységéből. Hasonló folyamat indulhat el Füzéren és térségében is.
Mi, a Demokrata munkatársai már korábban meggyőződhettünk arról, hogy vannak olyan, rendszeresen visszatérő látogatói a várnak, akik azért jönnek, hogy megnézzék, miként halad az újjáépítés (Demokrata 2020/30.). Füzér akár modellé is válhat, ha minden jól megy. Egyes, lapunkhoz eljutott, nem hivatalos értesülések szerint megeshet, hogy nem jut elegendő pénz a Nemzeti kastély- és várprogramban (NKNV) a füzéri vár teljes újjáépítésére az általános keret szűkössége miatt. A befejezéshez, pontosabban az építési munkálatok még hátralévő 60 százalékához körülbelül 6 milliárd forintra lenne szüksége Füzérnek az elkészült tervek és kalkulációk alapján. De ha csupán 1,5-2 milliárd jut rá, felemás állapothoz vezetne. Olyanhoz, amelyben a látogató gyönyörködhet ugyan a vár újjáépített részében, de tovább nem léphet. A Nemzeti kastély- és várprogram 34 projektjére mai tudásunk szerint 60 milliárd forint jut összesen.
Nemrég olyan elvi döntés született a legfelsőbb szinteken, hogy a megindított és jól haladó fejlesztéseket nem lehet félbehagyni. Amíg a nyugati várak és erősségek java része viszonylag jó állapotban maradt fenn, addig a magyar várakat kifosztották, tönkretették, romos maradékaikat pedig elhanyagolták a rákövetkező évszázadokban. Felújításuk, újjáépítésük tehát valóban nagy kihívás minden szereplőnek, az NKNV-programot koordináló Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-nek is.