Közzétette a HM a Ruszin-Szendi Romuluszról szóló jelentés összefoglalóját!
A honvédelmi tárca szerint nem a magyar érdekeket képviselte Ruszin-Szendi Romulusz a NATO és az EU vezérkarfőnöki ülésein. Az erről szóló jelentést szerdán tárgyalta az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága.
A jelentésről készült összefoglalót – a HM Facebook-oldala nyomán – az alábbiakban tesszük közzé:
A Honvédelmi Minisztérium bekérte a NATO-tól azoknak a NATO vezérkarfőnöki üléseknek az anyagait, amelyeken Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy vezérkarfőnökként (VKF) részt vett az orosz-ukrán háború kitörését követően. A volt vezérkarfőnök tényleges felszólalásainak leiratát a vizsgálat összevetette a számára készült – az elmondandó hozzászólási elemeket tartalmazó – mandátummal, valamint a tábornok által az ülésről felterjesztett jelentésekkel. A vizsgálat kiterjedt az Európai Unió vezérkarfőnöki találkozóin elhangzottakra is.
A NATO vezérkarfőnöki találkozói kiemelt jelentőséggel bírnak, tekintettel arra, hogy ezen ülések alkalmával egyeztetik a szövetségesek a katonaszakmai javaslatokat és terjesztik fel katonai ajánlásaikat a NATO védelmi miniszteri, illetve állam- és kormányfői szintű politikai döntések meghozatalához.
Összességében a lefolytatott vizsgálat alapján (a NATO ülések minősített jellegének megsértése nélkül) a következő négy fontos megállapítás tehető:
1. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy a magyar kormányzati állásponttal nem összeegyeztethető, részrehajlóan Ukrajna-barát álláspontot képviselt a NATO vezérkarfőnöki üléseken. Míg az Ukrajna érdekeinek megfelelő állásponti elemeket elmondta felszólalásaiban, addig a hivatalos ukrán állásponttal nem összecsengő elemeket elhallgatta (így többek között nem hívta fel a figyelmet a fegyverszállítással járó eszkalációs kockázatok veszélyeire; nem beszélt arról, hogy hazánk következetesen nem járul hozzá halált okozó eszközök Magyarország területén keresztül Ukrajnába történő szállításához; nem hívott fel arra, hogy a harcok azonnali beszüntetésére és a konfliktus tárgyalásos úton történő rendezésére van szükség).
2. Ruszin-Szendi altábornagy a háború kitörését követő NATO vezérkarfőnöki ülések során egyetlen alkalommal sem képviselte a mandátumban foglalt, a magyar kormányzati álláspont lényegi elemét képező és Magyarország nemzetbiztonsági érdeke szempontjából kiemelt jelentőségű háborúellenes narratívát.
3. Az üléseken elhangzott felszólalásairól készített jelentésekben a volt vezérkarfőnök megjelenítette a mandátumoknak olyan elemeit is, amelyeket a valóságban nem mondott el.
4. Az EU Ukrajna Kiképző Missziójának (EUMAM) elindítását tárgyaló uniós vezérkarfőnöki találkozón Ruszin-Szendi altábornagy a mandátummal ellentétesen nem ismertette Magyarországnak a misszióval kapcsolatos eszkalációs aggályait.
