A szilveszteri koncertdömping és utcabál után, a DVTK százéves jubileumát gigantikus programsorozattal ünnepelték a szocialista városatyák az utca emberével együtt, majd jött a téli fesztivál- és a tízéves Kocsonya is karneváli hangulatot hozott a gyakran csendes és kihalt belváros tereire. Ez csak a bemelegítés volt, hiszen Miskolc városa idén lett kereken nyolcszáz éves, legalábbis az MSZP-s politikusok szerint, akik a helyi sajtóban büszkén mondogatták, micsoda év vár a miskolciakra, hiszen az évforduló kapcsán nagyszabású programsorozatot terveznek. Zajlott a páratlan komédia, egészen addig, amíg egy helyi blogger, Balázsi Tibor az Északhírnök internetes oldalon kimondta: a szocialisták történelmet hamisítanak.

Elindult a nyilatkozatháború, a mosakodás és a találgatás a helyi sajtó hasábjain, de sehogy sem állt össze kép arról, hogyan lett hirtelen 800 éves az a város, amelyik 1965-ben még csak fennállásának 600. évfordulóját ünnepelte.

Miskolc 1365-ben kapott Nagy Lajostól mezővárosi rangot és kiváltságokat, ha ezt vesszük alapul, most 645 év igazolható, de ha a világszenzációnak számító, nemzetközileg is elismert régészeti leletekre gondolunk, akkor viszont minimum 70 ezer éves településről van szó. A 800 azonban sehogy sem jön ki.

Sokan felháborítónak tartják, hogy az igazolhatatlan 800 év lett nagydobra verve, a turisztikai lapok zengik: „idén ünnepli Miskolc fennállásának 800. évfordulóját” – ahelyett, hogy a jóval régebbi múlttal csalogatnák ide a turistákat, és ennek tudatában ünnepelnének közpénzen a miskolciak és a városatyák.

– Ez miskolci abszurd, felháborító kultúrbotrány, amely fejlettebb demokráciákban nem állna meg a város határain belül. Csodálkozva szemléltem, hogyan lehet ekkora szerencséjük a szocialistáknak, furcsa és gyanús véletlennek tűnt, hogy kampány idején egymást érik a jeles évfordulók. Egy bizonyos szintig támogatom a kulturális alpolgármester, Fedor Vilmos filozófiáját, miszerint a kultúra várost épít és miskolciként minden közösségépítő megmozdulást örömmel veszek, de most túllőttek a célon! Ez politikai szélhámosság. A KISZ-es gyökerek visszaköszönnek, az előző rendszerben is a pártérdekekhez igazították a kulturális megmozdulásokat. Történelmet hamisítottak, és most buliról bulira élik meg a kampányt a helyi szocialista politikusok. A legszerényebb számításaim szerint is legalább 300 millió forint közpénz ment el a kampányjellegű rendezvényekre az adóságokkal küzdő város költségvetéséből – mondta a Demokratának dr. Répássy Róbert, Miskolcon élő fideszes országgyűlési képviselő.

Fedor Vilmos egyébként nemrég a megyei lapnak azt mondta, szerény jubileumi programok jönnek, megcáfolva ezzel korábbi nyilatkozatát, hiszen a városi televízióban arról számolt be, hogy nagyszabású egész éves ünnepségsorozattal hívja fel a város a vadonatúj 800 éves évfordulójára a figyelmet.

Dr. Rózsa György főlevéltáros szerint a település joggal ünnepelhetné 70 ezer éves múltját, a 800 éves évfordulót viszont üres mítoszteremtésnek tartja, amit nem támasztanak alá levéltári adatok.

– A honfoglalás után a Bors nemzetség kapta meg ezt a területet, a Miskolcról szóló első írásos emlékek Anonimustól származnak. A Miskóc települést és nemzetséget említő forrásaink alapján a 800 év, amit tudomásom szerint az Európa Kulturális Fővárosa címére beadott pályázat miatt találtak ki, nem igazolható, viszont számos hiteles tényre lehetne a helyi emberek identitását és a turisztikai fellendülést alapozni ilyen sületlenségek helyett. Több figyelmet érdemelne a diósgyőri vár, amelyet egy avar kori ősvárra építettek. Hiteles szkíta, avar és kelta kori leleteink vannak, az avarok, szkíták és magyarok jelenléte folyamatos volt a régióban. A bársonyházi szakócák perdöntően igazolták a település több tízezer éves múltját, és az avasi ásatások igazi, világszenzációhoz vezettek. Meggyőződésem, hogy Miskolc és környéke még tartogat számunkra olyan meglepetéseket, amelyek ismeretében megváltozhat az ősi kultúrákról való képünk – állítja a szakember.

A szent hegy

A régész azonban ettől is mélyebbre ásna, ha már Miskolc múltjáról van szó. Dr. Ringer Árpád kutatásai igazolják, a térségben beláthatatlanul messze visznek vissza az időben a civilizált élet nyomai.

– A városban találhatók olyan régészeti lelőhelyek, amelyek korát most is kutatjuk, de bizonyos, hogy több százezer évesek. Európa egyik legsűrűbben lakott része volt Miskolc közvetlen környéke. A legrégibb betelepülés korától kezdődően várhatók leletek, ez a mai ismereteink szerint egymillió- nyolcszázezer év – állítja Dr. Ringer Árpád régész-geográfus, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Ős- és Ókortörténeti tanszékvezetője.

Az Avas, ahol a kovakő bányát feltárták, Közép-Európa legnagyobb szabad ég alatt lévő lelőhelye volt, másfél kilométer széles és két kilométer hosszú területen voltak ősi települések. A mai lakótelep helyén 1976-ban rendkívül gyorsan kellett a szakembernek a leletmentő ásatást végeznie, ezért minimális területet tárt fel. A dózerolás során rengeteg kőeszköz tönkrement. Akkoriban az európai követelményeknek megfelelő régészeti törvények nem működtek, most már jobb a helyzet, a tűzköves rész védelem alá került az Avason, a Mélyvölgy déli oldalán, a kápolna és a buszmegálló között.

– A kilencvenes évek elejétől folyamatosan végeztük az ásatásokat. Százszor száz méteres területen egy méter mélységig egymillió pattintott kőtárgy van a földben! Ezek között gyönyörűen megmunkált eszközöket is találtunk. A kovakő szent hegye volt az Avas. 2005-ben rájöttünk, a kőfejtéshez az ősember tüzet használt, a hőkezelés kezdete pedig 70 ezer évre tehető, de több százezer éves leletek is előkerültek és folytatjuk a munkát – hangsúlyozza a kutató, aki hozzáteszi, nem pusztán a létfenntartásra, táplálékszerzésre összpontosítottak már az ősember korában sem az itt élők, mert nagyon szervezett társadalom, fejlett kultúrák nyomai találhatók térségünkben. Itt minden kor embere megtalálta a számításait, Miskolc és környéke több szempontból is kulcsfontosságú hely volt.

A világ közepe

Miskolc peremterületén az alföldi, síkvidéki, dombsági és hegyvidéki vadászterületek kapcsolódtak össze, 15 kilométeren belül orrszarvút, mamutot, kecskét, barlangi medvét, bölényt és a növényevők egész sokaságát megtalálta az ember. A Sajó, a Bodva és a Hernád völgye átjárót biztosított a német és lengyel síkvidékre is, ami a középkorban óriási kereskedelem folyosója volt. A miskolci kapu volt a kiindulópont, innen nyílt az útvonal. Átjárót biztosított a Bükk nyugati oldalára is.

– Mellettünk, Bükkszentlászlón a keltáknak óriási városszerű települése volt. Az avar és a honfoglalás kori emlékek is érdekesek, az Avasnak mindig meghatározó szerep jutott. Szőlőkultúránkkal a görög kereskedőket is idecsábítottuk, itt tárolták a tokaji bort is – sorolja a kutató a hely adottságai mellett szóló példákat, és megjegyzi: a trianoni döntés nem esztelen bosszú volt, hanem zseniálisan gonosz geopolitikusok jól átgondolt döntése.

– A trianoni tragédia következtében fontos fejlődési vonal, a Kassa–Miskolc-tengely tört ketté. Zseniális geopolitikusok voltak, az ország főbb centrumait vágták el. Feldarabolták a fejlődési lehetőséget, ami a jövő záloga volt a térségben. Ez számos ország életében megrekedést hozott – vallja a kutató, aki szerint reálisabb lenne, ha a miskolciak a 800 éves múlt helyett átéreznék végre, hogy Európa legértékesebb és legősibb településén élnek.

A hatalmas, fákkal, lugasokkal övezett Avasnak páratlan a magnetizmusa. Az embert itt különös érzés járja át. A borpincékhez vezető macskaköves úton haladva ezer kultúra és kor köszön ránk. Ráférne már a történelmi Avasra az oly rég beígért rekonstrukció. Bár az ideálmodott szabadtéri színház, az amfiteátrum soha nem épült meg, a fiatalok mégis birtokba vették, kiaknázzák a kilátó melletti terület adottságait, nem hivatalos összejövetelek egész sorának ad otthont a mágikus helyszín.

Miskolc hegye mindössze 234 méter magas domb, de tiszta időben innen gyönyörű kilátás nyílik Tokajig, Tiszaújvárosig, és olykor még a Tátra vonalai is kirajzolódnak. Aki ellátogat ide, elhiszi, hogy a világ közepe az a város, ahol most az emberek az egyik helyi internetes oldalon szavazhatnak arról, vajon hány éves település valójában Miskolc, ahol a történelmi adatok olyan könnyen módosulnak.

Juhári Andrea