A Kutatók éjszakáját (Researchers’ Night) az Európai Bizottság kezdeményezésére és támogatásával 2005 óta rendezik meg Európa-szerte minden év szeptemberének negyedik péntekén. A népszerű tudományos fesztivál célja, hogy megváltoztassa a kutatókról kialakult általános képet, bemutassa a tudósok érdekes, izgalmas életét, és ezáltal minél több fiatalt győzzön meg arról, hogy érdemes a kutatói életpályát választani.
A hazai rendezvénysorozatot a Tempus Közalapítvány szervezi, az idén másodízben a kutatási közalapítvány az esemény társszervezője.
Kurucz Katalin, a Kutatók éjszakájának projektvezetője (Tempus Közalapítvány) elmondta, hogy a magyarországi egyetemeken és kutatóintézetekben országosan látványos programkínálattal készülnek a szervezők, a programok lebonyolításában ezernél több szakember vesz részt. „A kémia nemzetközi éve kapcsán az idén országszerte kiemelt szerep jut a vegyészetnek” – közölte.
Tájékoztatása szerint Debrecenben bemutatkozik a magfizikus mint modern alkimista, Sopronban az érdeklődők kiszámolhatják az ökológiai lábnyomukat, Egerben pedig kiderül, hogy megszerethetők-e a denevérek. Martonvásáron a szervezők megmutatják, hogy melyik kukorica tartalmazza a boldogság vitaminját, Szegeden pedig a résztvevők közül bárki komoly meteorológussá válhat egy éjszakára. A fővárosban – miként a több vidéki városban – égi sétára várják a látogatókat. Budapesten a központi rendezvényeknek a Gödör Klub ad otthont, ahol egyebek közt bemutatják, hogy a sci-fi irodalom miként inspirálja a tudományt. A Semmelweis Egyetem komplett baleseti helyszínnel települ ki a klubba.
„Tavaly csaknem ötvenezren látogattak el a Kutatók éjszakájára” – idézte fel Kurucz Katalin, kifejezve reményét, hogy az idén a résztvevők száma magasabb lesz.
Felde Imre, a Bay Zoltán közalapítvány megbízott főigazgatója arról beszélt, hogy egy ország szempontjából meghatározó, mennyire hasznosítja gazdasága a kutatás-fejlesztés eredményeit. „A közalapítvány öt kutatóintézetében olyan szellemi műhely alakult ki, amely a gazdaságban jól eladható termékeket hoz létre” – fogalmazott.
Ali Shah, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója aláhúzta, hogy cége épp száz éve, 1911-ben telepedett meg Magyarországon, és húsz éve, 1991 óta foglalkozik itt kutatással és fejlesztéssel. Közlése szerint a cég az egyik legnagyobb magyarországi K+F szervezet: 1700 alkalmazottja közül 1200 foglalkozik kutatás-fejlesztéssel, ebből száz PhD-fokozattal rendelkezik.
Jakab Roland, az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettese a vállalat által a Kutatók éjszakáján kínált érdekességeket ismertetve elmondta, hogy a telekommunikáció száz évét és jövőjét kívánják bemutatni az érdeklődőknek, akik egyebek mellett megtudhatják, hogy szót ért-e egymással a morzegép és az okostelefon. De lesz egyebek közt virtuális focimeccs is, mi több, a látogatók programozható legórobotokkal csatázhatnak a terepasztalon, és megtekinthetik Ferenc József első Ericsson-telefonját 1915-ből.
(MTI)
