Lázár János törvényt módosítana a nagyobb átláthatóságért

Lázár János építési és közlekedési miniszter – aki két fideszes frakciótársával együtt egyéni képviselőként jegyzi az állami építési beruházások rendjéről szóló törvénymódosító javaslatot – arról beszélt: 2004 óta, kormányoktól függetlenül Magyarország az önkormányzati és állami beruházásoknál azt a gyakorlatot választotta, hogy a közbeszerzéseknél a legfontosabb kiválasztási szempont az ár. Ezzel szemben szerinte Németországban, Ausztriában vagy a Benelux országokban a közbeszerzéseknél komplexebb mutatók alapján végzik el a pályázók értékelését, nemcsak az ár-érték arány számít, hanem fontos szempont a környezetvédelem, a helyi foglalkoztatottság vagy a társadalmi hozzáadott érték is.

Jelezte: Magyarországon az alkalmazott gyakorlat irreálisan alacsony ár adására is késztetheti a pályázókat. Példaként hozta az M43-as autópályát, ahol szerinte spanyol-magyar fővállalkozók tettek tönkre több száz magyar alvállalkozót, mert nagyon alacsony áron vállalták a beruházást, amit aztán képtelenek voltak megvalósítani.

A törvénymódosítás lényegének azt nevezte, hogy a magyar állam a jövőben, amikor megbíz egy fővállalkozót, akkor kapjon arra jogot és lehetőséget, hogy „végig lássa az alvállalkozókat egészen addig az emberig, aki az építkezésen a lapát nyelét fogja”. Ezt azért tartja fontosnak, mert szerinte védeni kell a nagyvállalkozásoknak vagy külföldi vállalkozásoknak kiszolgáltatott alvállalkozókat – mondta. Felhívta a figyelmet arra: 150 ezer építőipari vállalkozás van Magyarországon és mintegy 400 ezer ember dolgozik az építőiparban, és jelenleg 6700 milliárd forint értékben vannak folyamatban állami beruházások.

Nyilvánvalónak ítélte, hogy a magyar államnak látnia kell: fővállalkozók és alvállalkozók között milyen feltételek mentén jön létre a szerződéses viszony.

Azt javasolta: az államnak, illetve az állam képviseletében eljáró önkormányzatoknak, állami beruházóknak legyen joguk az alvállalkozói lánc feltárására, elemzésére, és ha kell, akkor beavatkozhasson az alvállalkozók követeléseinek érvényesítése érdekében. Úgy értékelt: a törvényjavaslat egyrészről megteremti a jogalapot az alvállalkozói lánc áttekintésére, leírja, hogy milyen esetekben van lehetőség beavatkozásra. „Fegyvert ad” a műszaki ellenőr és a beruházást vezető mérnök kezébe és szankcionál is adott esetben, mert a fővállalkozót bünteti, ha az alvállalkozóval szemben visszaél a jogaival és lehetőségeivel.

Lázár János azt is elmondta: a kormány jóváhagyásával azért egyéni képviselőként és nem miniszterként nyújtotta be a javaslatot, mert nem szerette volna megnyitni a társtárcák számára azt a lehetőséget, hogy egy 35 éves rendszernek a megváltoztatása újabb vitára nyisson alkalmat.

Hangsúlyozta: a törvényjavaslat megteremti majd annak a lehetőségét, hogy az ár mellett más szempontokat is figyelembe vegyenek, például a pénzügyi megbízhatóságot, a műszaki színvonalat, a helyi foglalkoztatást vagy az iparűzési adófizetési képességet. Nem biztos, hogy mindig a legolcsóbb éri meg legjobban a magyar államnak, hiszen nézni kell az ár-érték arányt, a társadalmi hasznosságot, a környezetvédelmi és gazdasági következményeket, a magyar munkaerő érdekeit és a magyar vállalkozások vagy települések érdekeit is – mondta.

Fónagy János: A cél a versenyképesség és az átláthatóság

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt emelte ki: a két éve elfogadott, e javaslattal módosítani kívánt törvény célja az állami beruházások rendszerének új alapokra helyezése, a verseny élénkítése, az átláthatóság fokozása és a hazai vállalkozók versenyképességének növelése.

Hozzátette: egyes rossz, versenyképességet torzító gyakorlat felderítésére továbbra is szükség van.

Szólt arról is: az alvállalkozói láncban még inkább átláthatóvá kívánják tenni a kifizetéseket, illetve biztosítani azt, hogy egy kizárt cég alacsonyabb szinten ne kerülhessen mégis az adott projektbe.

A Fidesz támogatja a kezdeményezést

Frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot Barcza Attila, a Fidesz vezérszónoka, aki kiemelte: az alvállalkozás a gazdasági élet, így a nemzetgazdaság számos területét érintő jelenség, hiszen gyakori, hogy a beszerzések összetettsége, szakosodása és a munkaerőhiány miatt nem képes egyetlen vállalkozás ellátni az adott feladatot.

Megemlítette: a javaslat lehetőséget teremt az építtető számára a teljes alvállalkozói lánc feltárására, a szereplők kilétének, alapvető adatainak megismerésére, valamint a kifizetésből történő részesedésük mértékének és módjának áttekintésére.

A képviselő minden frakciót arra kért, hogy a Fideszhez hasonlóan támogassák a javaslatot.

DK: A tartalom elfogadható

Szürreálisnak nevezet a törvényjavaslat benyújtásának módját Arató Gergely, aki szerint „mindenki tudja ebben az országban, hogy a magyar közbeszerzések tele vannak korrupciós ügyekkel”, a folyamatokban látható, hogyan szorítják ki a potenciális versenytársakat, eközben pedig nem igaz, hogy a lehető leghatékonyabban használták fel a közpénzt.

Kifogásolta, hogy nem a minisztériumi apparátus, hanem a tárcavezető és államtitkára készíti elő a törvényjavaslatot, elkerülve így a kormány elé terjesztést és a társadalmi egyeztetést.

A DK vezérszónoka ugyanakkor kijelentette, „egészen elfogadható” a javaslat tartalma, támogatható az iránya, de szerinte az alvállalkozók megismerhetőségét teljessé kellene tenni, hiszen az állami nagyberuházásoknál az adófizetők pénzét költik.

KDNP: rendkívül fontos javaslat

Nemzetgazdasági szempontból rendkívül fontosnak nevezte az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény módosítását Vejkey Imre (KDNP), aki az alvállalkozás rendszerének fontosságát hangsúlyozta.

Megemlítette: a közbeszerzési hatóság az utóbbi időben az alvállalkozók nem szabályszerű bevonása miatt marasztalt el cégeket a legtöbb esetben, majd arról beszélt, hogy a törvényjavaslat lehetőséget teremt a teljes alvállalkozói lánc feltárására, vizsgálatára.

A képviselő arról is szólt: a törvényjavaslat elfogadása esetén az új szabályozás egyaránt vonatkozik majd a folyamatban lévő és a jövőben induló projektekre is.

Lázár János: A javaslat az államérdeket védi

Az indítvány előterjesztőjeként felszólaló Lázár János az elhangzottakra reagálva azt mondta, élt azzal a lehetőséggel, amihez minden képviselőnek joga, vagyis hogy törvényalkotásra hívja fel az Országgyűlést.

Az építési és közlekedési miniszter leszögezte, senki nem vette, veszi el az önkormányzatoktól a beruházásokat. Az alvállalkozói lánc átláthatóvá tételéről beszélve kiemelte, annak is megvolt az oka, ahogy eddig a rendszer működött. Ha ugyanis az állam elszámolt a fővállalkozóval, akkor azt mondhatta, hogy teljesítette a kötelezettségét és kellő távolságra tudta magától azt a vitát, ami a fővállalkozó és az alvállalkozók között akár évekig húzódott – emelte ki. Lázár János kijelentette, az politikai döntés volt, hogy az állam időnként soron kívül, a szerződéses kötelességét messze meghaladva kártalanított építőipari károsult vállalkozói csoportokat. Fontosnak nevezte, hogy rálássanak az alvállalkozókra, de rámutatott, hogy ez azt a kockázatot is magával hordozza, hogy ha az alvállalkozók nem boldogulnak a fővállalkozóval, akkor „itt fogják verni az állam és az önkormányzatok asztalát”, kérve az állam és az önkormányzat segítségét a fővállalkozóval kialakult vitájukban. Felhívta a figyelmet, hogy jelenleg csupán pár tucat olyan igazságügyi költségszakértő dolgozik, aki meg tudja mondani, hogy egy beruházás valójában mennyibe került és közülük csak néhányan állnak állami alkalmazásban. Lázár János ezért javasolta, hogy vezessenek be egy olyan limitet, ami alatt nem érdemes megtenni ezt a beavatkozást.

Ez egy olyan javaslat, ami összességében az államérdeket védi. Védi a helyi államérdekeit, valamint védi az ország, az egész közösség érdekeit – foglalta össze mondanivalóját Lázár János.