Veszélyben a pedagógusok állása, fizetőssé válik a felsőoktatás

Bejelentette az oktatás reformjának lépéseit kedden Hiller István szakminiszter. Az oktatási és kulturális tárca vezetőjének tervei szerint magasabb lesz a tanárok és a tanítók kötelező óraszáma, a felsőoktatásban pedig drasztikusan nő a költségtérítés. Azok a hallgatók, akiknek oktatását eddig államilag finanszírozták, 2008-tól úgynevezett fejlesztési részhozzájárulás (FER) címén tandíjat fizetnek majd. A lépéseket az ellenzék és az érdekvédelmi szervezetek is bírálják.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által tervezett intézkedések közül a kötelező óraszám emelése váltott ki nagyobb tiltakozást. Egy múlt heti televíziós műsorban Hiller István azzal indokolta a lépést, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent a közoktatásban rész tvevő diákok létszáma, a pedagógusok száma ugyanakkor nem változott ilyen arányban. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szerint ez az érvelés nem fogadható el. Úgy vélte, hogy a szaktárca nincs pontosan tisztában a gyermeklétszám változásának mértékével, másrészt az elmúlt években nőtt az iskolákkal szemben a társadalmi, illetve szakmai igény. Példaként említette az osztott, kisebb csoportokban történő nyelvoktatást, illetve az informatika tanítását. A számítógépes ismereteknél célszerű lenne ugyanis, ha nem 25-30, hanem csak 10-15 gyerekkel kellene foglalkozni egy időben.

Az óraszámemelés a gyakorlatban egyébként úgy nézne ki, hogy a fogyatékosok iskolájában a tanárok, gyógypedagógusok heti óraszáma 19-ről 21 órára, az általános iskolákban nem szakoktatást végzőké 21-ről 22 órára nőne. Az általános iskolai szaktanárok, illetve a középiskolai és szakiskolai tanárok óraszáma egyaránt 20-ról 22-re változna.

Pokorni Zoltán több okból is helyteleníti a javaslatot. A Fidesz oktatáspolitikusa szerint a pedagógusoknak csökken a jövedelmük, hiszen az óraszámemelés nem hoz béremelést, sőt a tanárok elveszítik azt a túlórapénzt, ami az amúgy sem jelentős fizetésükből nem elhanyagolható részt tett ki eddig. A másik ok pedig, amiért nem ért egyet vele, hogy ha nem is azonnal, de egy-két éven belül pedagóguselbocsátást eredményezhet.

– Az első lépés, vedd el a jövedelmük egy részét, a második pedig, hogy tedd utcára egy részüket – foglalta össze véleményét a volt oktatási miniszter.

Szintén tiltakozott Hiller tervei ellen a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke azt mondta, a kormányzat nem tárgyalt az érdekvédelmi szervezetekkel a közoktatási törvény módosításáról, így remélik, hogy hamarosan sor kerül egy ilyen megbeszélésre.

– Idén szeptembertől bújtatott óraszámemelés lesz. Mert bár a hivatalos bevezetésre csak a 2007-2008-as tanévtől kerül sor, a tervek szerint az igazgatók saját hatáskörükben már a következő tanév elejétől dönthetnek tanáraik óraszámának négyórás megemeléséről, s ebből a négy órából kettő lehet osztálytanítás is – mondta a Demokratának Kerpen Gábor. – Az emelés véleményünk szerint csak akkor lenne etikus, ha reprezentatív felmérés készülne a pedagógusok leterheltségéről. Ilyen felmérés azonban nem előzte meg az intézkedést.

A szakszervezeti vezető szerint vészjósló volt hallgatni Hiller István szavait, aki azt mondta, hogy a pedagógusok száma az elmúlt években nem csökkent olyan arányban, mint a diákoké. Ez a kijelentés, illetve az óraszámemelés pedig előrevetíti, hogy középtávon a pedagógusok 10-15 százaléka utcára kerülhet.

– Politikai összetételében ugyanaz a kormány vette tervbe ezt az intézkedést, amelyik négy esztendeje kettővel csökkentette a kötelező óraszámot, most pedig növeli kettő plusz kettővel. És az a kormány jelent be ilyen reformtervet, amely korábban zászlajára tűzte az oktatás színvonalának emelését. Ám úgy tűnik, most fontosabb a színvonalnál a spórolás – tette hozzá Kerpen Gábor.

A PDSZ egyébként pénteken délután országos választmányi ülést tartott, amelyen információink szerint döntöttek arról, várhatóan miképpen lépnek fel a kormányzat tervezett intézkedéseivel szemben. Egyelőre azonban – úgy tudjuk, július kilencedikéig – nem hozzák nyilvánosságra elképzeléseiket.

– A PDSZ együttes fellépésre kéri a közoktatásban résztvevő szakszervezeteket – fűzött rövid kommentárt értesüléseinkhez Kerpen Gábor, aki egyelőre bővebben nem kívánt nyilatkozni a választmányi ülésről. Valószínű, hogy a többi érdekvédelmi szervezettől is függ, végül hogyan próbálják álláspontja megváltoztatására bírni a kormányt.

Bár az óraszámemelésnél kisebb hullámokat vetett, de nem aratott osztatlan sikert a tandíj – politikailag korrekt elnevezése mostantól fejlesztési részhozzájárulás, vagyis FER – bevezetése sem. A FER konkrétan azt jelenti, hogy azok a diákok, akik eddig államilag finanszírozott képzésen vettek részt, tehát a könyv- és jegyzetvásárlást leszámítva ingyen tanultak, azok mostantól évi 105 és 150 ezer forint közötti összeget fizetnek majd. Kivételt képez a legjobb 15 százalék – magyarul a felsőoktatási hallgatók 7,5 százaléka -, ők továbbra is ingyen tanulnak majd. Hiller szerint ez a rendszer ösztönzőleg hat a hallgatókra.

A FER bevezetése mellett drasztikusan emelkedik az eddig is százezres nagyságrendű összeget jelentő költségtérítés mértéke. Ezt azoknak kell fizetniük, akik a felvételkor nem jutottak be államilag finanszírozott képzésre. A költségtérítés összege, ha megvalósul a fejlesztési részhozzájáruláshoz hasonlóan 2008-tól tervezett változtatás, akkor évente 380 ezer forint és 1,5 millió forint között lehet. Ez nagyjából két-háromszoros emelést jelent.

Pokorni Zoltán szerint az a különbség a Fidesz és az MSZP között, hogy a Fidesz a diploma megszerzését közügynek tekinti, ami által közjó jön létre. A szocialisták szerint azonban a felsőoktatás magánügy: „ki-ki fizesse meg az árát”. A fideszes oktatáspolitikus rámutatott, hogy számos uniós országban – mint például Németországban, Franciaországban, Svédországban, vagy Norvégiában – a tandíj maximális mértéke alacsonyabb, mint nálunk a legjobb esetben fizetendő 105 ezer forint…

– Márciusban lépett hatályba a felsőoktatási törvény, amelyben az az ígérvény szerepelt, hogy az első diploma megszerzése ingyenes lesz – emlékeztetett Pokorni Zoltán. – Ha Hiller István szerint fair dolog hazudni, ha Gyurcsány Ferenc szerint fair, sportszerű, tisztességes dolog bolondnak nézni, ámítani az embereket, az szomorú. Azt ígérni még a választások előtt, hogy mindenkinek ingyenes lesz az első diploma, majd utána mindenkinek fizetőssé tenni azt, nem fair – jelentette ki a politikus, hozzátéve, hogy a tandíj bevezetése eltántoríthatja a gyerekek jelentős részét a felsőoktatástól.

Ellenzi a fejlesztési részhozzájárulás bevezetését a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is. Ekler Gergely lapunknak elmondta, a szervezet május 27-i közgyűlésén elfogadott egy határozatot, amely szerint semmilyen formában nem támogatják, hogy az államilag finanszírozott képzésben résztvevőknek fizetniük kelljen a tanulásért.

– Teljesen mindegy, hogyan nevezzük, tandíjnak, utólagos képzési hozzájárulásnak, vagy FER-nek, úgy véljük, nem fair még több pénzt beszedni a hallgatóktól – nyilatkozta Ekler Gergely. – Véleményünk szerint a felsőoktatási intézmények finanszírozását, működtetését kell először átalakítani, nem pedig a rossz rendszerbe további pénzeket tenni. Mert ez most csak egy lyukas vödör…

A HÖOK vezetése múlt csütörtökön tárgyalt Hiller István szakminiszterrel, ahol mindkét fél megosztotta a másikkal saját érveit. Az érdekellentétet nem sikerült feloldani, annyi viszont kiderült, hogy a hallgatók egyelőre kivárnak.

– Hiller István azt kérte tőlünk, hogy várjunk július tizedikéig, s akkor a HÖOK elé tárja, miképpen képzeli a kormány a felsőoktatás-finanszírozás rendszerének átalakítását. A miniszter úrnak ezt a kérését teljesítjük, ám természetesen elveinkhez akkor is tartani fogjuk magunkat, s továbbra is azt tekintjük első számú célunknak, hogy megvédjük a hallgatók érdekeit – tette hozzá Ekler Gergely.

A Hiller István által bejelentett, reformnak csúfolt megszorító csomag több veszélyt is rejt magában. A közoktatásban tervezett intézkedés, a pedagógus-óraszámemelés jövő ősztől fokozatosan akár 10-15 ezer pedagógus leépítését is jelentheti, illetve hosszú távon csökkenhet az oktatás színvonala, hiszen egy pedagógusra több gyerek juthat. A felsőoktatásban az úgynevezett fejlesztési részhozzájárulás bevezetése, illetve a költségtérítés drasztikus emelése pedig azt eredményezheti, hogy kevesebben próbálnak majd főiskolára, egyetemre menni.

Akik pedig maradnak, azok – Hiller szavaival szemben – nem feltétlenül a legtehetségesebbek lesznek. Gondoljunk bele például, ha egy tehetséges, szorgalmas, ám gyengébb gimnáziumból érkező hallgatónak a második év előtt azt mondják: ha maradni akar, akkor maradhat, évi egymillióért. Holott lehet, hogy harmadéves korára beérné, akár meg is előzné évfolyamának jó néhány más hallgatóját. Odáig azonban, pénz híján már nem jut el…

Sokan úgy vélik, a most bejelentett intézkedéscsomag egyenlő az oktatás szisztematikus leépítésével. Hogy ez szándékos-e, vagy csak a megszorítások spontán eredménye, arra a választ könnyen megtaláljuk, ha a Magyar Bálint-féle négy esztendőre gondolunk.

Bándy Péter