Fotó: ShutterStock.com/Gorodenkoff (illusztráció)
Hirdetés

Tirpák Zsolt azt mondta, mintegy 1800 tanuló kezdi meg tanulmányait a centrum 11 intézményében, 10 százalékkal több, mint tavaly.

Pósán László (Fidesz) országgyűlési képviselő, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke emlékeztetett rá, hogy több légitársaság is Debrecenbe telepítette kiszolgáló-karbantartó részlegét, így a korábban elkezdődött pilótaképzés mellett komoly igény van a technikus végzettségű műszerészekre és szerelőkre.

A politikus szerint egyre több család a szakképzésben látja a gyermeke jövőjét, biztos megélhetését. Hozzátette: azon túl, hogy nő a szakképzésbe jelentkező jó tanulók száma, az utóbbi években csökkent a lemorzsolódás a szakképző intézményekben.

Példaként említette, hogy míg 2016-17-ben 80 ezer diákot, a szakképzésben résztvevők 11 százalékát fenyegette a lemorzsolódás veszélye, 2020-ban ez a szám 50 ezer (6,8 százalék) volt.

Korábban írtuk

„Még ez is magas szám de már látszik az elmozdulás” – mondta.

Pósán László fontosnak ítélte azt a célt, hogy senki ne maradjon végzettség nélkül, mert csak úgy van esélye a munkaerőpiacon megjelenni. Kitért rá, hogy jelenleg 540 diák van az országban, aki elmúlt 16 éves és a nyolc általánost még nem fejezte be. 2019-ben ez a szám 1645 volt – tette hozzá.

Tirpák Zsolt kiemelte: a legtöbb tanuló az informatika és távközlés, a turizmus-vendéglátás, a specializált gép- és járműgyártás, az építőipar, a gépészet, a vegyipar, az elektronika és elektrotechnika, a gazdálkodás és menedzsment területén kezdi meg tanulmányait Debrecenben az új tanévben, de jelentős létszámban vettek fel diákokat a közlekedés és szállítmányozás, illetve a szépségápolás területén is.

A légijármű-technikusok mellett – ugyancsak a helyi igényekhez igazodva – új szakként indítják el szeptembertől a vasútforgalmi szolgálattevő technikus-képzést is – jegyezte meg a kancellár.

Beszámolt arról is, hogy intézményeikben ezer tanuló tesz érettségi vizsgát a május-júniusi érettségi vizsgaidőszakban. Ők még a szakgimnáziumi rendszerben zárják tanulmányaikat, számukra még egy év szakmatanulás, majd szakmai vizsga következik, ezt követően jelentkeznek a munkaerőpiacon vagy a felsőoktatásban.

Több mint kétezer diák tesz szakmai vizsgát, és válik ezzel jogosulttá, hogy a munkaerőpiacon képzett szakemberként jelenjen meg, vagy a felsőoktatásban folytassa tanulmányait. Közülük nyolcszázan felnőttként tesznek szakmai vizsgát – ismertette Tirpák Zsolt megjegyezve, hogy a végezett tanulók jelentős része vállalati környezetben jutott a gyakorlati ismeretekhez.