Június 26-án több mint ötven településen, összesen 74 közvetlenül megszerezhető mandátumért tartottak időközi önkormányzati választásokat országszerte – ismerteti elemzésében a XXI. Század Intézet.

Hirdetés

Óriási kudarcot szenvedett el a baloldal

A Fidesz–KDNP-pártszövetség jelöltjei Budapesten négyből három körzetben (V., VII., VIII. kerület), továbbá hat kisvárosban (Békés, Keszthely, Kőszeg, Nagykőrös, Sárvár, Szigetszentmiklós) és három megyeszékhelyen (Eger, Nyíregyházán kettő körzet, Szeged) is taroltak.

A baloldal ezzel szemben óriási kudarcot szenvedett el: csupán két egyéni mandátumot tudott megszerezni (Budapest IV. kerület, Gyöngyös).

A kormánypártok hat polgármesteri pozíciót nyertek el (Balatonalmádi, Cún, Gyúró, Izsák, Keszthely, Nyírkércs), míg a baloldal egyet sem. Emellett kislistán további kilenc olyan független vagy civil jelölt nyert mandátumot, akit a kormánypártok közvetve támogattak.

Korábban írtuk

A kormánypártok által támogatott jelöltek 28 mandátumot nyertek el

Az ország 18 településén indultak Fidesz–KDNP-pártszövetség által támogatott jelöltek, amelyből 16 helyen összesen 28 mandátumot nyertek el, míg a baloldal csupán kettőt.

Elfogyott Botka László többsége

Említésre méltó, hogy a hagyományosan baloldali Szeged 1. számú egyéni választókörzetében a kormánypárti Ruzsa Roland a szavazatok 60 százalékát szerezte meg, így simán megverte az Összefogás Szegedért színeiben induló Komjáti Zoltán Gábort. Ezzel elfogyott Botka László biztosnak nevezhető többsége, mostantól folyamatosan egyezkednie kell a Demokratikus Koalícióval.

Nyíregyházán szintén tarolt a Fidesz: az 1. számú választókörzetben Dr. Ulrich Attila a voksok 76 százalékát szerezte meg, míg a 3. számúban Halkóné dr. Rudolf Rékát a szavazatok 74 százalékával választották képviselővé. A kormánypártok nagy győzelmet könyvelhettek még el Nagykőrös 5. számú egyéni körzetében is: Holló Róbert a szavazatok több mint 80 százalékát begyűjtve győzte le Mészáros Istvánt. A kormánypárti jelölt Keszthelyen is nagy fölénnyel nyert, Bánhegyi Renáta a szavazatok 75,88 százalékát gyűjtötte be és győzte le a DK-s Kovács Viktóriát.

Kihívó nélkül nyert Manninger Jenő Keszthelyen

A baloldali pártok tanácstalanságát jól mutatja, hogy Keszthelyen sem külön-külön, sem pedig együtt nem tudtak polgármester-jelöltet állítani a kormánypárti Manninger Jenővel szemben, aki így kihívó nélkül nyert. Végül fontos győzelmet aratott a jobboldal Balatonalmádiban is, ahol az exjobbikos Kepli Lajos lemondása után a kormánypárti Fabó Péter 62,17 százalékos győzelmet aratott, így a településnek ezután jobboldali vezetése lesz.

Pikó András elvesztette relatív többségét Józsefvárosban

Budapesten négy kerületben tartottak időközi voksolást, amelyből a kormánypártok nagy meglepetésre három helyen tudtak győzni. A VIII. kerület 5. számú választókörzetében a Fidesz jelöltje, Gondos Judit kétharmados győzelmet aratott a baloldali összefogás által támogatott ellenfelével, Pityó Lászlóval szemben.

A kormánypárti jelölt győzelmével Pikó András baloldali polgármester elvesztette relatív többségét a józsefvárosi képviselőtestületben.

Mivel májusban öt baloldali képviselő (MSZP–DK) is bejelentette, hogy külön frakciót alapít az eddigi összefogásból kiválva, illetve a Fidesz–KDNP frakciója most egy hellyel bővült, így Pikó Andrásnak már relatív többsége sem lesz a ciklus hátralévő idejében.

Az V. kerületben a kormánypárti Nagy Gergő (70,78 százalék) szerzett mandátumot a DK–LMP–Momentum–MSZP-jelölt, Fábián Benjámin előtt (27,06 százalék), a VII. kerületben szintén Fidesz–KDNP-pártszövetség jelöltje, Ripka András nyert (45,63 százalék), legyőzve a baloldali támogatással indult DK-s Jenei Kevin Martint (28,28 százalék), ami annyiban meglepetés, hogy 2019-ben itt még nagyarányú baloldali győzelem volt. A baloldali összefogás így csupán a IV. kerületben tudott nyerni, ahol Vasvári László alig hét százalékkal előzte meg a kormánypárti jelöltet, ami jóval kisebb különbség, mint ami 2019-ben volt.

Karácsony Gergely gyenge teljesítménye miatt büntették a baloldalt

A fővárosi kudarc, illetve az alacsony részvételi eredmények (átlagban 20 százalék) arra utalnak, hogy az ellenzéki szavazók Karácsony Gergely gyenge teljesítménye miatt büntették a baloldalt.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd, Archív
Karácsony Gergely főpolgármester beszédet mond az Egységben Magyarországért kampányzáró rendezvényén Budapesten 2022. április 2-án.

A főpolgármester ugyan elsőként reagált vasárnap este az eredményekre, amellyel vélhetően a felelősséget igyekezett rátolni a pártokra, azonban a fő felelős mindenképpen ő, ugyanis a budapesti baloldal politikáját egyértelműen a főpolgármester szimbolizálja.

Romokban a baloldal

A Demokratikus Koalíció kivételével a baloldali pártok szervezeti válságban vannak. A Momentum új elnöksége egyelőre nem tud úrrá lenni a belső zűrzavaron, vezetői válság van, a parlamentben Fekete-Győr Andrásék továbbra sem szerepelnek meggyőzően.

Az MSZP permanens politikai válságban van, illetve teljes tisztújítás előtt áll, a Párbeszéd továbbra is csupán médiapártként létezik, ahogy az LMP-nek sincs jelenleg valós társadalmi támogatottsága. A legmélyebb válságban továbbra is a Jobbik van, amelyben többen is jelezték, hogy szívesen átvennék a párt irányítását, de a belső küzdelem most már csupán a költségvetési támogatásért folyik. A kilátásba helyezett perek miatt elmondhatjuk, hogy a Jobbik az „elkisgazdásodás” útjára lépett.

Az időközi választások eredményei, illetve a baloldali fellegvárnak tartott budapesti és szegedi kudarc alapján kijelenthető, hogy a baloldal megítélése tovább romlott. A közvélemény-kutatások tanúsága szerint a Demokratikus Koalíción és a Momentumon kívül a többi baloldali párt jelenleg nem jutna be az Országgyűlésbe.

A következő megmérettetés, azaz a vélhetően egy időben sorra kerülő 2024-es helyhatósági és európai uniós parlamenti választás óriási kihívás elé állítja a baloldalt, egyelőre nem világos, hogy külön, vagy együtt indulnak majd el. Az ellenzék jelenlegi állapota a három évvel ezelőttihez hasonlít, amikor a pártok között felmerülő együttműködés ellenére azt látjuk, hogy inkább egymással versenyeznek az ellenzéki szavazatok megszerzéséért – olvasható a XXI. Század Intézet elemzésében.