– A magyarok már tudják, hogy sok lengyel érkezik Budapestre, hogy részt vegyen a március 15-i ünnepségen, és meg is tesznek minden tőlük telhetőt, hogy kedves vendégeiket sajátos magyar vendégszeretettel, gulyással, süteményekkel fogadják. Tud erről a készülődésről?

– Igen, mivel a magyar szervezők jelezték, hogy hagyományos ételekkel várják lengyel vendégeiket. Rendkívül hálásak vagyunk ezért a vendégszeretetért, hiszen már eddig is sokan segítettek, hogy szállást és szállítóeszközöket találjunk, a legfontosabb segítség azonban a tájékoztatás. Mivel a különvonattal, buszokkal, személykocsikkal érkezők mozgatását össze kellett hangolni, fogadásuk a magyarok segítsége nélkül lehetetlen lett volna.

– Ismerték-e a január 21-ére szervezett Békemenet valódi céljait?

– Természetesen. És támogatjuk Magyarország függetlenségért folytatott harcát, mert hisszük, hogy Európa a független nemzetek Európájaként egyesülhet. Mivel ebben minden egyes nemzet sajátosságát figyelembe kell venni, Orbán Viktor szemléletével értünk egyet. A magyarok és lengyelek a szabadságért és békéért menetelnek, közösen.

– Hogy látja, megfelelően tájékozottak-e a lengyelek a magyarországi helyzetről és a törvényekről? Néhány hete ugyanis az EU parlamentjében tartott vitában nyilvánvaló lett, hogy számos ország képviselői úgy támadták Magyarországot, hogy fogalmuk sem volt a valóságról.

– Ez attól függ, hogy Lengyelországban mely hírforrást használják az emberek. A legtöbb konzervatív hírcsatorna, mint például az én újságom, a valóságnak megfelelően mutatták be az önök országa helyzetét. Múlt vasárnap Krakkóban a Gazeta Polska által szervezett tömegtüntetésen húszezer ember éltette Orbán Viktort, ezzel szemben a liberális és baloldali sajtó nálunk is ugyanúgy tájékoztatott, mint az európai baloldal.

– Nem tartanak attól, hogy a magyarországi mozgalomhoz történő csatlakozásukkal felbőszítik az IMF-et és az Európai Bizottságot, s azok úgymond bosszút állnak a lengyeleken?

– Ha egyesülünk, senki sem árthat nekünk. Az európai baloldali pártok hívei nyilván dühösek lesznek, mi azonban nyitottak vagyunk minden szabadságszerető ember számára. Azt valljuk, akinek a szabadsággal van gondja, őszintén kimondhassa panaszát. A mi fegyverünk az igazság.

– Él még a legendás lengyel–magyar barátság?

– Mi, lengyelek már a nagyon hasonló történelmi tapasztalataink miatt is szeretjük Magyarországot. Most viszont elsősorban a konzervatív és hazafias emberek körében lett népszerű. Az önök országának konzervatív és hagyományos értékek mentén történő újjáépítése igen reménykeltő a mi számunkra is.

– Az ön lapja, a Gazeta Polska és a Kluby Gazety Polskiej szervezte a lengyelek budapesti részvételét, hogy személyesen bizonyítsák barátságukat. Hogyan kezdődött?

– Egyszerűen. Rengeteg olvasónk kérdezte, hogyan tudnánk segíteni a magyaroknak. Ezt követően cikkeket jelentettünk meg a lapban, több klubunk pedig azt javasolta, hogy menjünk Budapestre és így mutassuk meg a magyaroknak, nincsenek egyedül. Ez a kezdeményezés akkora sikert aratott, hogy úgy döntöttünk, különvonatot indítunk Budapestre, hogy együtt ünnepelhessük a magyar függetlenséget és szabadságot a Budapesten felvonuló tízezrekkel.

– Hogy haladt a szervezés?

– Természetesen nem könnyű több ezer útra készülő embert ellátni, hiszen csak a különvonattal közel ezren érkeznek. Embereket kellett szereznünk, akik a biztonságra, szállításra, ellátásra ügyelnek, még művészeket is hozunk. Mivel nincsenek támogatóink, olvasóink körében kellett anyagi forrásokat találnunk és ugyancsak magunk hangoltuk össze, hogy ki, mikor indul buszokkal, személykocsikkal, repülőkkel. Igazi nagy hadművelet volt.

– Minden magyar, aki értesült az önök jöveteléről, hálás a lengyelek őszinte rokonszenvéért ezekben a nehéz napokban. Van, aki általunk kérdezteti, miként tudnánk viszonozni ezt a kedvességet?

– Most mi lengyelek támogathatjuk a magyarokat. Amikor majd Lengyelországnak lesz szüksége segítségre, Magyarország, ahogyan a múltban, úgy a jövőben is, ezt bizonnyal megteszi, mert a lengyel és a magyar két valóban elválaszthatatlanul jó barát, s ahogy a szólás tanítja, együtt küzdünk a szabadságért, és együtt is ünnepljük azt, ha kell.

Szakács Gábor