Ezt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elentette be Budapesten, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen egyeztetett három munkaadói és három munkavállalói érdekképviselet vezetőjével.

Matolcsy György hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) továbbra is működik, ez a kerete az új érdekegyeztetési rendszernek.

Szólt arról is, hogy az új érdekegyeztető fórum mellett létrehoznak egy monitoring bizottságot is, amely elemzéseket, jelentéseket készít például az új Munka törvénykönyve, az adórendszer, vagy épp a szakképzési törvény gyakorlati működéséről.

Orbán Viktor és Matolcsy György azoknak a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek a vezetőivel egyeztetett csütörtökön, akik aláírták a Munka törvénykönyvéről szóló megállapodást.

A csütörtöki egyeztetésen ennek megfelelően a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségétől (MGYOSZ) Rolek Ferenc alelnök és Vadász Péter társelnök, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke Demján Sándor, és főtitkára Dávid Ferenc, valamint Zs.Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) elnöke vett részt.

A szakszervezetek közül a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnökségi tagja, Sáling József, a Munkástanácsok elnöke Palkovics Imre, és a Liga elnöke, Gaskó István volt jelent.

A kormány részéről a miniszterelnök mellett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár, és Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője vett részt.

Matolcsy György az egyeztetést követő sajtótájékoztatón elmondta: az érdekképviseletekkel megállapodtak abban is, hogy létrejön két munkacsoport is az új fórum mellett, az egyik a növekedési paktummal, a másik a bérkompenzációval foglalkozik majd, vagyis azzal, hogy a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszerre átállás során felmerülő bér- és kereseti problémákat közösen rendezzék. Hozzátette: a 2012-es költségvetésben a kormány biztosítja a bérkompenzáció forrásait, már csak a technikát kell kidolgozni.

A Magyar Bankszövetséggel közösen indítandó növekedési paktumról elmondta: a munkaadók és a munkavállalók ezzel kapcsolatos javaslataikat is megteszik majd.

A most kezdődő konszolidációs időszak azon a közös sikeren alapul, amelyet az új Munka törvénykönyvének megszületése jelez – mondta Matolcsy György.

Gaskó István üdvözölte a versenyszféra új érdekegyeztető fórumának létrejöttét, főként azt, hogy a kormány is részt vesz benne, így egy tripartit fórum jön létre. Emlékezetett arra, hogy a Liga és a Munkástanácsok korábban tiltakozó akciókat is szervezett egy háromoldalú érdekegyeztető fórum létrehozását követelve.

Az új fórum keretében a szakszervezeteknek lehetőségük lesz részt venni például a nyugdíjrendszer esetleges átalakításában, ami ugyancsak követelése volt a Ligának és a Munkástanácsoknak – mondta Gaskó István, aki szerint az új érdekegyeztető fórummal esély nyílik arra, hogy a kormány által indított új, konszolidációs korszak eredményeket, társadalmi és munkabékét hozzon.

Demján Sándor hangsúlyozta: a munkaadók mindig is fontosnak tartották a társadalmi párbeszédet, és hívei voltak a hármas párbeszédnek a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók részvételével. Az új konzultatív testület gyakorolhatja mindazokat a jogosítványokat, amelyekkel korábban az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) is rendelkezett – mondta.

A VOSZ ügyvezető elnöke szerint nem minden esetben ellenfélként áll majd szemben a munkavállalói és a munkaadói oldal, mert a versenyszférában működő szakszervezeteknek is érzékelniük kell a közös érdekeket.

Matolcsy György kérdésre válaszolva kifejtette: az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer az első sikert már meghozta Magyarországnak, miután szeptemberben és a októberben nőtt a belső fogyasztás. A kormány 2012-ben is ragaszkodik ahhoz, hogy senki nem járhat rosszabbul az egykulcsos adórendszerre való végleges átállás kapcsán, ezért bérkompenzációs keretet terveztek a költségvetésbe.

Kifejtette, hogy ez a 21 milliárd forintos keret azt szolgálja, hogy ha valaki semmilyen módon nem fér bele az automatikus és ösztönzött béremelési folyamatokba, akkor úgynevezett szociális kompenzáció keretében egyenlítsék ki a bérét.

(MTI)