Ligeti lebegő

A Városligetben több mint kétszáz éve tökéletes szimbiózisban működnek a természet, a kultúra és a szórakozási lehetőségek, e gazdag hagyomány avatja az egyik legizgalmasabb városi szövetté egész Európában. A Liget Budapest Projekt keretében a történelmi Városliget egyre több eleme kapja vissza régi ragyogását, ilyen például a néhány éve átadott Millennium Háza vagy a Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka.

– Május elsejétől e sorhoz csatlakozik a városligeti tradíció, a százhúsz évvel ezelőtt is már nagy népszerűségnek örvendő légballonozás újraindítása – mondja Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a városligeti Ballon-kilátó fontos mintájaként a Párizsban található Ballon de Paris Generali szolgált. A környezetbarát és zajmentes, mára vitathatatlanul a francia főváros egyik jelképeként működő turistaattrakció 1999 óta több millió utast emelt a magasba. Egyébként a Ballon-kilátóhoz hasonló látványosság a világ több tucat országában működik Szingapúrtól Berlinen át Párizsig – és működött a XIX. század végén a virágzó pesti Városligetben is.

Légi kilátó

A tavaszi, napsütötte Városliget hangulatát másfél évszázaddal ezelőtt Szinyei Merse Pál is megörökítette például a Majális vagy a Léghajó című vásznán – a művész előtti tisztelgésképpen a most munkába állított óriási ballon Szinyei festményéről is ismerős piros-fehér csíkozással készült, pont mint a városligeti Nagyjátszótéren álló kis testvére. A Ballon-kilátó a Mimóza-dombon kapott helyet, a területet a tájépítészeti megújítás jegyében teljesen rehabilitálták: tízezer négyzetméternyi zöldfelület és ahhoz kapcsolódó úthálózat jött létre, új utcabútorokat helyeztek el, a régebben itt állomásozó, viharvert sörsátrakat pedig a Liget megújult arculatába illeszkedő kávézó és illemhely váltotta fel. A kilátópont létesítése a Garten Studio által 2016-ben jegyzett, a park átfogó megújítását szolgáló tájépítészeti tervpályázat részeként valósult meg. Az ötletet a Városliget tervezőjének, a XIX. század elején tevékenykedő tájépítésznek vagy ahogyan akkoriban nevezték, műkertésznek, Heinrich Nebbiennek a koncepciója adta, aki a Királyi Szépítő Bizottmány megbízatását elnyerve három éven át foglalatoskodott a park megtervezésével. A műkertész a Városliget keleti határában meg akarta őrizni a park természetes magaslatát, így kilátódombbá alakította át. Bár az idő múlásával a terület elvesztette e funkcióját, a most újraemelt Ballon-kilátó visszaidézi a korabeli, nebbieni víziót, egyúttal emléket is állít a Liget és légi bemutatók, attrakciók két évszázados hagyományának.

Ugrás a semmibe

Az első dokumentált ligeti légi attrakció azonban nem a léghajózáshoz, hanem egy ejtőernyős ugráshoz kötődik, amit egy merész francia katonatiszt, André-Jacques Garnerin hajtott végre a XIX. század legelején. Garnerin pár évvel korábban Budán raboskodott, és mivel roppantul kínozta a honvágy, hát szökést tervezett, amit egy ugróernyő segítségével szeretett volna végrehajtani. Szökésre végül nem volt szükség, mert fogolycsere keretében idő előtt szabadulhatott, hazájába visszatérve pedig tökéletesítette a budai börtönévek alatt tervezett ejtőernyő ötletét. Évekkel később attrakciójával európai turnéra indult, így látogatott el Pestre is. A Városliget egyik tisztásán hajtotta végre szenzációs mutatványát: a több mint száz méter magasan szálló légballon kosarából ugrott ki, majd ejtőernyővel landolt a ligetben összegyűlt tömeg nem kis csodálatára.

Száz évvel később már a közönség is kipróbálhatta, milyen érzés madártávlatból lepillantani a városra: az erős kötéllel a földhöz rögzített, hidrogénnel töltött légballonokat gőzgéppel hajtott csörlő segítségével engedték a magasba. Az egyik legnépszerűbb ilyen repülőalkalmatosság a ballon captif volt, ami a városligeti millenniumi ünnepségek idején üzemelt. A párizsi léghajós, Louis Godard kapitány működtette pányvás léggömb egyszerre 12-14 utast röpített a levegőbe – persze nem olcsón: három ezüstforint ellenében. Úgy tűnik, a franciák előszeretettel jöttek Budapestre elkápráztatni a közönséget: Louis Godard kapitány maga is párizsi léghajós-dinasztiából származott, és nemcsak a repülés tudományához értett, az üzleti érzéknek sem volt éppen híján. Légballonja 1896 áprilisának végétől augusztus elejéig szórakoztatta a pesti nagyérdeműt, több mint hatszáz alkalommal emelkedett fel, míg egy szeszélyes nyári vihar tönkre nem tette a ballont és véget nem vetett a prosperáló üzletnek.

Gigantikus terepasztal

Napjaink légballonja ugyancsak a talajhoz van rögzítve, ám a gömböt nem a gyúlékony hidrogénnel, hanem a biztonságos héliumgázzal töltötték fel: az amolyan szabadtéri liftként működő léghajó nem képes elhagyni le- és felszállóhelyét, a Mimóza-dombot.

– A ballon fedélzetére harminc utas szállhat fel, a rendszer szélsebesség- és iránymérővel, környezetihőmérséklet­mé­rő­vel, a kupola nyomásjelzővel és a töltőgáz hőmérsékletmérőjével is rendelkezik, mindez azért, hogy a lehető legbiztonságosabb körülmények között emelkedhessen fel – magyarázza Závodszky Zoltán, a BallonKilátó Zrt. vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a telepített légi egység a Magyarországon és Európában érvényben lévő légi biztonsági szabályoknak megfelelően működik. Francia gyártmányú Aero30NG típusú, a világon a legelterjedtebb és legbiztonságosabb ballonkilátó-rendszer. Závodszky Zoltán megjegyzi, a ballon üzemelése semmilyen környezeti terhelést nem jelent, hiszen a feltöltéshez szükséges hélium nem mérgező, ráadásul a léghajót irányító pilótáknak még ilyen irányú vizsgát is le kell tenniük – a biztonság tehát több oldalról garantált.

A beszélgetés után mi is kipróbálhatjuk a ballonozást. Elhelyezkedünk a biztonságos acélkosárban, a pilóta figyelmeztet, hogy kapaszkodni kell, mert a ballon hajlamos a magasban imbolyogni, majd kezdetét veszi a felszállás: öt perc alatt emelkedünk fel a százötven méteres magasságba. Még heves tériszonnyal küszködve is lélegzetelállító élmény, ahogyan felfedi magát a főváros: mintha egy gigantikus terepasztal felett könyöklő óriások lennék, eltörpül alattunk a Széchenyi fürdő égszínkékben játszó medencéje, a virágokkal teleültetett pompázatos kertek, a Biodóm buborékja és a Vajdahunyad várának méltóságteljes tömbje. Ötvenméterenként rövid pihenőt tartunk, az utolsó etap szintemelkedője már fel sem tűnik.

Az idelátogató vendégek többfajta jegy­típus közül választhatnak majd: repülhetnek szikrázó napsütésben és az éjszaka kivilágított fővárost is megcsodálhatják, a tapasztalt léghajósok szerint a naplementét elcsípni a legélvezetesebb látvány. Bár fényes nappal madártávlatból megcsodálni Pestet: ez sem volt éppen utolsó.