Az úgynevezett ligetvédők lassan egy éve tiltakoznak a Liget-projekt ellen. Fákhoz láncolják magukat, épületekre másznak, sátortáborokat húznak fel, hogy megakadályozzák a Városliget – ahogy ők fogalmaznak – beépítését. Kíváncsiak voltunk, kikből áll a mozgalom és kik állnak a tiltakozók mögött, ezért felkerestük a ligetvédők sátortáborait.

Ahogy azt az Orbán-kormány elleni tiltakozásoknál megszoktuk, amilyen kevesen vannak, annyira hangosak. Igaz ez a ligetvédőkre is. Egy hazánkba érkező turista a markológépek elé fekvő tüntetőket nézegetve azt hiheti, a Liget egy természetvédelmi terület, egy háborítatlan Amazonas, ahol erdőirtás van készülőben. Természetesen szó nincs erről. A Liget-projekt során a Városliget a saját tradíciói alapján fog megújulni, azaz a Liget kulturális-rekreációs funkcióját a lepusztult, szocreál épületek helyett világszínvonalú építészek által tervezett új épületek adják majd. Ahogy azt Baán László, a Liget-projekt miniszteri biztosa elmondta, az épületek a jelenlegi öt és fél százalék helyett legfeljebb hét százalékot foglalnak el, a zöldfelület azonban mégis a jelenlegi 60-ról 65 százalékra nő. Megújul a park évtizedek óta elhanyagolt növényállománya, lesz kivilágított futókör, pálya, rózsakert, új nagy játszótér a meglévők megújítása mellett.

Az új Néprajzi Múzeum épülete a ma még parkolóként funkcionáló Ötvenhatosok terén áll majd. A tér Ajtósi Dürer sor felé eső részén a Sztálin-szobor miatt lebontott Városligeti Színházat eredeti tervei alapján építik újjá. A két épület között mélygarázs lesz, a mostani betontenger helyett sokkal zöldebb környezettel. Az 1896-ban épült Közlekedési Múzeumot a második világháborúban bombatalálat érte, majd a hatvanas években egy részét lebontották. A felújítást követően nemcsak eredeti pompáját nyeri vissza, hanem a múzeumi funkciók, a kiállító- és a közönségforgalmi terek is megújulnak, valamint az épület területe térszint alatti kiállítóterekkel is növekszik. A lepusztult Petőfi Csarnok helyére a Nemzeti Galéria, a volt Hungexpo-épületek helyén pedig a Magyar Zene Háza áll majd.

A tiltakozók azt szeretnék elérni, hogy a lebontott épületek helyére semmi ne épüljön, az egész Városliget egy nagy közpark legyen. A baj ezzel az, hogy figyelmen kívül hagyják, a Liget sajátosságát természeti adottságai mellett az intézményei adják: a Széchenyi Gyógyfürdő, a Vajdahunyad vára, a Közlekedési Múzeum, a Fővárosi Nagycirkusz, a Mezőgazdasági Múzeum, az Olof Palme-ház. Több mint százéves örökség, a millenniumi hagyomány veszne oda, ha a Városligetet csak egy fákkal beültetett park volna.

A Ligetvédők mellé az utóbbi egy évben a teljes balliberális elit beállt, többek között Mécs Imre, az SZDSZ alapító tagja, Szelényi Zsuzsanna, az Együtt elnökségi tagja, Varjú László, a Demokratikus Koalíció alelnöke, Kunhalmi Ágnes, az MSZP fővárosi elnöke, Karácsony Gergely, a Párbeszéd elnökségi tagja és Tamás Gáspár Miklós. Kíváncsiak voltunk, kikből áll a ligetvédők mozgalma, és ténylegesen kik állnak a tiltakozók mögött, ezért felkerestük a sátortáboraikat.

A Kertem romkocsma egykori helyszíne, a lebontott Hungexpo-épületek területe előtt állunk, ahol a Magyar Zene Háza fog felépülni. Az épületet Sou Fujimoto tervezi, akit a Wall Street Journal 2014-ben a világ leginnovatívabb építészének nevezett. Alapterülete pontosan akkora lesz, mint a lebontott blokkházaké, és több mint hétezer négyzetméter kerül vissza a parkhoz. Itt kezdődött tavaly tavasszal a ligetvédők harca, és a mozgalom egy része még mindig ide csoportosítja erőit.

– A médiát még érdekli a Liget védelme? – kérdezi meglepődve Szabó Gábor, a „Ligetben Ligetvédők” mozgalom egyik szervezője. – A héten már geodéták méregettek – mondja a 46 éves férfi, miközben a drótkerítésre mutat.

Itt korábban egy háromméteres fapalánk magasodott, amit a ligetvédők rendre elbontottak, mert nem látták, milyen munkálatok folynak mögötte. A munkások többször felállították a palánkot, de egy idő után megunták a sziszifuszi munkát, ezért inkább drótkerítést húztak fel. Szabó Gábor szerint ez óriási győzelem a ligetvédőknek.

– Ahol csak tudunk, ellenállunk – jegyzi meg.

A ligetvédők jogi védelmét a George Soros által kiemelten támogatott Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) biztosítja. Eddig nem eredménytelenül, hiszen a Pesti Központi Kerületi Bíróság az eddig elbírált félszáz ügyben megszüntette a velük szemben indított szabálysértési eljárásokat.

Antall Nikoletta, aki az ügy érdekében feladta munkahelyét, hogy éjjel-nappal itt lehessen, a naponta érkező adományokról mesél.

– Most főként élelemre és gázpalackra van szükségünk. Egy adományozónk fizeti az internetünket is – invitál minket az egyik sátorba, ahol van wifi is, a telefonokat is lehet tölteni. A sátorban egy szieszta gázkályha adja a meleget. Egy pékség hetente küld kenyeret, zsömlét, és az Iványi Gábor vezette Oltalom Karitatív Egyesület, amelyet rendszeresen támogat a Soros Alapítvány, szintén segíti őket készételekkel.

– Bent néha elszundítunk, de éjszaka őrt állunk. Itt nem nagyon alszunk, mert arra vigyázunk, hogy életvitelszerű itt-tartózkodással ne lehessen minket vádolni – mondja Szabó Gábor. Inkább a kinti hordótűznél melegednek, mert azt többen körbe tudják állni, másrészt jobban belátható a környék.


Három részre szakadva

A Ligetvédők mozgalma nem egységes: az egykori Kertem romkocsma területe előtt táborozók a „Ligetben Ligetvédők”, a Petőfi Csarnoknál őrt állók a ligetvédők, az Ötvenhatosok terén lévők pedig „Natura ligetvédőknek” nevezik magukat. A mozgalom három részre szakadásának több oka van.

– A ligetvédők azért váltak ki, mert ők politikamentesen szeretnének tovább működni. Szerintünk pedig minden baj gyökere a politikában keresendő. Mi minden kormányellenes tüntetésen ott vagyunk – magyarázza Szabó Gábor, aki Antall Nikolettával sokat dolgozott Kiss László (MSZP–Együtt–DK–PM–MLP) óbudai országgyűlési képviselő 2014-es kampányán.

Szerinte a politikamentességet hangsúlyozó ligetvédőknek ez nem tetszett, de Nikolettának felrótták azt is, hogy a Szabadság téren, a német megszállási emlékmű ellen szervezett több hónapos megmozduláson ő volt a hangosító. A hordótűznél melegedő Bangó Attila kérdésünkre elmondta, a tábor létszáma folyamatosan változik, az eseményektől és az időjárástól függően. Az Indián becenévre hallgató aktivista 2015-ben tüntetést szervezett a Kossuth térre, követelve Farkas Flórián lemondását és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) feloszlatását.

A három táborban napközben átlagosan mintegy negyvenen vannak, éjszaka kevesebben. Ha a riadólánc elindul, rövid idő alatt több százan is összegyűlhetnek. Többségüknek van lakása, családja, hazajárnak aludni és tisztálkodni, de a 314 nap során több hajléktalan is csatlakozott már hozzájuk.

– Hozzánk bárki jöhet, mi senkit nem küldünk el – mondja a 44 éves Balogh József, aki csak szabadidejében tartózkodik a Ligetben. – Amíg mi fákat ültettünk Ligetben, az Etele téren, a Fehérvári úton, ők nem csinálnak semmit – mutat a Pecsánál táborozó ligetvédők felé. Szerinte időhúzással és figyelemfelkeltéssel sokat el tudnak érni, de elismeri, hogy ha akció van, ezer emberrel nem lehet Ligetet védeni.

A kemény magot az a mintegy 10-12 ember alkotja, akik a kezdetektől, tavaly március 17-étől a Ligetben vannak. Balogh Róbert hozzáteszi, közülük csak egy aktivistának van diplomája, a ligetvédőknél viszont a többség egyetemista vagy felsőfokú végzettségű. Szinte nincs olyan ligetvédő, aki ne hangsúlyozná, hogy a Liget-projektet – és a Várban található Nemzeti Galéria Városligetbe költöztetését – csak azért találta ki Orbán Viktor, hogy felköltözhessen a Várba. Szabó Gábor is ezt kezdi ecsetelni. Tegyük hozzá, ez legalább olyan mondvacsinált érv, mint a Liget „beépítése”: a mindenkori miniszterelnök új székhelye ugyanis a karmelita kolostor lesz, a Nemzeti Galéria pedig az egykori királyi palotában van.


Adományvédők

A Petőfi Csarnok felé vesszük az irányt, miközben azon merengünk, hogy a nemzeti ünnepeken összegyűlt tömeget rendre „fizetett bérenceknek” nevezi az ellenzék, de a Ligetben hónapok óta adományokból tiltakozók maroknyi csoportja szerintük nem más, mint „a nép hangja”. A palánkkal körbevett Petőfi Csarnok tövében egy szivárványos zászló és a híradásokból már jól ismert, zöld színű „Ligetvédők” molinó van kifeszítve. Mögötte egy lakókocsi, két nagyobb sátorral. A tábor előtt őrt álló fia­talembert arról kérdezzük, miért szakadt szét a mozgalom.

– Mi civilek vagyunk, ők pedig pártszimpatizánsok. Igazi, a Ligetért elkötelezett aktivista alig van közöttük, viszont annál több hajléktalan csatlakozott hozzájuk. Van ingyenkaja, ingyenpia, sőt pénzadomány is, ezért jó bulinak vélik az egészet. Ők nem ligetvédők, hanem adományvédők. Tüntetés ürügyén életvitelszerűen a Ligetben tartózkodnak, de mivel nem vagyunk bejegyzett egyesület, sajnos kizárni nem tudjuk őket. A legtöbb, amit tehetünk, hogy különválunk tőlük. Egyetlen párthoz sem vagyunk köthetőek, ezt a függetlenséget meg is akarjuk őrizni. Soha nem voltunk tüntetni máshol, mi tényleg fákat jöttünk védeni – mondja a harminc év körüli férfi, aki neve elhallgatását kéri.

Úgy tudja, van olyan közöttük, aki napidíjat kap az egyik baloldali párttól. Nyomatékosan megjegyzi, amit elmondott, az a magánvéleménye, nem tükrözi a többiek véleményét. A ligetvédők táborában állandó jelleggel mintegy öt-tíz aktivista tartózkodik, akik két-három óránként váltják egymást. Fontos különbség, hogy ők nem alszanak a Ligetben. Kérdésünkre, hogy a Petőfi Csarnok bontását meg akarják-e akadályozni, úgy felel, hogy ők nem a bontások, hanem az építkezések ellen vannak. Beszélgetésünk alatt kisebb vita támad, mert az egyik hölgy szerint nem kellene a Demokratának nyilatkozniuk. Arra kér minket, hangsúlyozzuk a cikkben, ők nem hajléktalanok, nem élnek itt életvitelszerűen.

A ligetvédők táborában találkoztunk Székely Balázzsal is, akit a közelmúltban egy ismeretlen férfi megtámadott. Amikor a bántalmazásról kérdezzük, azt mondja, amíg tart a nyomozás, addig nem szeretne erről nyilatkozni. Annyit azért elárul, úgy tudja, a támadás kifejezetten a személye ellen irányult. Székely Balázs civilben matematikát és fizikát tanít, magát „fotel-ligetvédőnek” hívja, inkább jogi ügyekkel foglalkozik. Elmondta, hogy bár a jelenlegi táboruk a Petőfi Csarnoknál van, nem azért tartózkodnak ott, hogy el ne lopják a Pecsát, hanem mert egyrészt találkozhatnak az arra járókkal, másrészt pedig itt értesülnek a leghamarabb a Ligetben történtekről, így tudják akár pár percen belül tájékoztatni a többieket, a nyilvánosságot.

Székely Balázs szerint tavasszal újra szükség lesz mindenkire, aki szívén viseli a Liget sorsát. Március elején ugyanis az ingatlanfejlesztő mintegy kétszáz fa átültetését kezdi meg.

– Az elmúlt évben csak pár tucat fát kellett közvetlenül megvédeni, december óta pedig, a szabálytalan bontásoktól eltekintve, csend és nyugalom van. Márciustól azonban több száz fa sorsa forog kockán – mondja.

Mivel tavasztól a faátültetések lesznek a tiltakozások legfőbb kiváltó okai, nézzük meg, miről is van szó. Az építkezések során a Városliget Zrt. fő célja, hogy egyetlen egészséges fát se vágjanak ki. Kizárólag akkor lehet szó egyes egyedek eltávolításáról, ha az kertészetileg indokolt (betegség, balesetveszély, özönfaj), de ekkor is a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően többszörösen visszapótolják azokat. A jelenlegi tervek alapján a Liget intézményi területének megújítása kapcsán a park 7105 fájából maximum 226 lehet érintett. Ezeket a fákat alaposan megvizsgálták, és 182 fát találtak arra alkalmasnak, hogy más helyre ültessék át a parkon belül, 44 fa esetében azonban az átültetésnek a fa állapota vagy egyéb okok (invazív típus, balesetveszély) miatt nem lenne értelme, ezeket pótolni fogják.

A fák mozgatását egy ötvenéves tapasztalattal rendelkező német cég végzi el, amely máig több mint egymillió fát ültetett át sikeresen. Tapasztalataik szerint az átültetett fák 95 százaléka életben marad.


A Kapitány emberei

Az MSZP–SZDSZ-korszak mementói, a 230 millióból felállított időkerék és a 650 millióból felhúzott vaskefe közelében áll a Natura Ligetvédők sátortábora. A Natura Ligetvédők tizenöten vannak, közülük hatan itt töltik az éjszakát is. A Kapi­tányként bemutatkozó férfi elmondja, korábban hajléktalanként a Város Mindenkié nevű mozgalom aktivistája volt, ott ajánlották neki, hogy csatlakozzon a ligetvédőkhöz. Nyáron, egy akció során, amikor a rendőrök kiszorították a tüntetőket a Kertemből, tiltakozásként felkapott egy konyhakést, és a saját torkához szorította. A látványos megmozdulást a kamerák is rögzítették, ami a ligetvédők szerint nem vetett jó fényt a mozgalomra, ezért kizárták őt. Egy ideig magányosan sátorozott a Ligetben, majd találkozott az Ezredessel, aki befogadta őt a táborába.

Behív az egyik sátorba, ahol megismerkedünk Vasemberrel és párjával, Vasladyvel. Nekik van munkájuk, éjszakás takarítóként dolgoznak. Közlik, hogy az Ezredessel, a tábor vezetőjével sajnos nem tudunk találkozni, mert kórházban van. A sátor közepén egy rácsos sütőben faszén izzik.

– Mint látják, elég mostohák itt a körülmények, gázpalackunk sincs. Az adományokból nekünk nem adnak a többiek, pedig mi is kivesszük a részünket a munkából. Éjjel-nappal őrségben vagyunk – mondja Kapitány, aki harminc évvel ezelőtt első tisztként szolgált az Adrián egy iskolahajón, innen a beceneve. Tisztálkodni, telefont tölteni a Máltai Szeretetszolgálat Murányi utcai nappali melegedőjében szokott.

– Csak a Pecsa körül négyszáz fát akarnak kivágni. Azért vagyunk itt, hogy egyetlen fa se pusztuljon el. Bezzeg a Kádár-rendszerben! Ha valamit építettek, a munkások mindig kikerülték a fákat – mondja búcsúzóul.

A Ligetben tett séta után felmerül bennünk a kérdés, vajon ezek a tiltakozók hol voltak, amikor a 2015 májusában a Karácsony Gergely vezette Zuglóban, a BVSC-pályánál 70 fát vágtak ki. De ugyanúgy nem tiltakoztak az évtizedek óta elhanyagolt, lepusztult Liget ellen. Emlékezzünk például arra, hogy Demszky Gábor főpolgármestersége alatt a Városligeti-tóban nyaranta nem volt víz. A Liget-projekt során a tavat is rehabilitálják, és a tó teljesen körbecsónakázható lesz. Az utóbbi évek igazolták, nem létezik olyan törvény vagy beruházás, amelynek ellenzésére ne lehetne mozgósítani néhány fanatikust, akik a népakaratra hivatkozva rögtön rendszert akarnak buktatni. Mint tapasztaltuk, a ligetvédők között rengeteg olyan ember van, akik most erre tették fel az életüket, akiknek nincs veszítenivalójuk.

Lass Gábor

Fotók: Somfai Sándor, Vermes Tibor/Demokrata