Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Hirdetés

Latorcai János kiemelte: 1956 hősei félelmet nem ismerve, mindenüket kockáztatva szálltak szembe a világtörténelem legsötétebb diktatúrájával.

Felidézte, 1956 októberében a budapesti események hírére „szikraként lobbantak be a forradalmak lángjai országszerte”.

Hozzátette: a fennmaradt dokumentumokból kiderül, hogy Pápán a tenni akarás és a szolidaritás határozta meg a forradalom napjait. Október 26-án a tüntetők kiszabadították a börtönből a rabokat, másnap megalakult a pápai forradalmi tanács, amely 17 pontban fogalmazta meg követeléseit.

Ez egy modern, piacgazdaságra épülő, szabad és független, nemzeti keresztény alapokon álló Magyarország reményét vetítette előre – mondta Latorcai János.

Korábban írtuk
Hirdetés
Hirdetés

Kitért arra, hogy 1956. november 4-én a szovjet csapatok Pápát is elérték, azt követően – úgy, mint országszerte – a politikai megtorlások időszaka következett.

A forradalom Nagy Imre és Bibó István révén a nemzetben gondolkodó baloldal megjelenését is elhozta, a forradalom eltiprásával azonban a Kádár János vezette kommunisták nemcsak a hazájukat, hanem ezt az eszmét is megtagadták – fogalmazott az Országgyűlés alelnöke.

Latorcai János azt mondta, ma is megtapasztalhatjuk azt a politikát, amelyet Kádár és Rákosi folytatott Moszkvában, hiszen ma is sokan vannak, akik „Brüsszelt a hazájuk értékeinek, eredményeinek befeketítésére használják”.

Oda jutottunk, hogy ma „a multikulti és az antirasszista mozgalmak újabb csomagolást kaptak”, de valójában ugyanolyan ellentmondást nem tűrő szemléletet tükröznek, mint az ötvenes évek kelet-európai szocializmusa – közölte.

Ezért 1956 hőseinek bátorságából erőt merítve kell cselekednünk ma is, összefogással és elszántsággal, hogy sikerrel oldjuk meg a ránk váró kihívásokat – tette hozzá Latorcai János.