A műtősfiú egy lepedővel letakart beteget tol a lift felé. Az emberek elfordítják a tekintetüket. Szívszorító látvány a heges arcú öntudatlan beteg, amint a hordágyon fekve, valahol a lét és nemlét határán lebeg. Betegség, nyomorúság, szenvedés sugárzik az ütött-kopott, fakó csempével burkolt falakból, a csőszerű, gyéren megvilágított, hosszú folyosókból. Az épületben mesterséges, neonszerű világítás pótolja a természetes fényt. A levegőtlen folyosón kellemetlen kórházi szag terjeng. A padokon ücsörgő betegek egykedvűen bámulnak maguk elé. A látogató hasztalan kutat némi üdítő báj után ebben a kietlen épületben. Hiányoznak az emberhez méltó lét parányi kellékei: a növények, a képek a falakról. Mosoly sem töri meg az ingerszegény épület kietlen magányát. A kórház épülete egy lepusztult betonkaszárnya, amely inkább emlékeztet katonai laktanyára, semmint kórházra. A mosdók fala penészes, az ajtók és ablakok nem zárnak, a réseken kiszökik a meleg. Valahogy nem ilyennek képzelné az ember az ország egyik magánkórházát…

A korábban százszázalékos önkormányzati tulajdonban levő kiskunhalasi kórházat 2003-ban alakították át közhasznú társasággá, azt követően, hogy az intézmény vezetői ellen 1997 óta számos feljelentés, sőt ügyészi vizsgálat is indult. 1999-ben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Felügyeleti és Belső Ellenőrzési Főosztályának jelentése százmilliós visszaélésekre derített fényt. A vizsgálat feltárta, hogy a kórház 1997-ben és 1998-ban 440 millió forintot fizetett ki a különböző kórházi kft.-knek úgy, hogy a szolgáltatás elvégzését nem tudták igazolni. Már akkor is a betegellátás pénzét fordította beruházásokra Füzes Attila, a kórház gazdasági igazgatója, és ez neki nagyon megérte, mert a műtőberuházás után 5 millió forint sikerdíj vándorolt a betéti társaságába. A jelentés megállapította, hogy a kórház megkapta az 1998. évi bérnövekményt az OEP-től, a pénz azonban nem jutott el a dolgozókig. A szakszervezetek tiltakozásba kezdtek.

A legnagyobb botrány a kórház dolgozói részére kifizetett donordíjak miatt robbant ki. A kórház 1103 dolgozója részére összesen több mint 23 millió forint értékben fizetett ki donordíjakat. Az APEH megyei igazgatósága eljárást indított, mert felmerült annak gyanúja, hogy az ilyen jogcímű kifizetés az szja, illetve járulékfizetési kötelezettség kikerülését szolgálja. Az intézmény további 489 esetben hamis teljesítményt jelentett, többek közt oxygenátor alkalmazását. Ezt a berendezést kizárólag nyitott szívműtétek elvégzésére jogosult kórházak használhatják, a kiskunhalasi pedig nem ilyen. A vizsgálatok lefolytatását követően Füzes ügyészségi megrovásban részesült, amelyben felhívták a figyelmét arra, hogy a jövőben „tartózkodjék a hasonló bűncselekmények elkövetésétől”.

Kiskunhalas önkormányzata 2001-ben kísérletet tett a kórház magánosítására, amelyet azonban Mikola István egészségügyi miniszternek és Szabó Erika fideszes országgyűlési képviselőnek sikerült megakadályoznia. Szabó Erika a százmilliós visszaélések és a kifizetetlen béremelések miatt a hatóságokhoz fordult, az OEP jelentését megküldte az önkormányzat képviselőinek és a Bács-Kiskun megyei Főügyészségnek. Az ügyészi vizsgálatot megrovás követte, de a gazdasági igazgató a helyén maradhatott. A kórház privatizációjára nem került sor, az ajánlat még a minimumkövetelményeket sem elégítette ki és nem volt biztosítva a tervezett beruházásokhoz szükséges fedezet sem.

A kormányváltást követően a kórház magánosítása újra napirendre került, majd 2003-ban közhasznú társasággá alakították az intézményt, 2004-ben pedig végleg eladták. Az önkormányzat az egészségügyi feladatok ellátásához, illetve a kórházi ingatlanok felújításához szükségesnek tartott tőkebevonás ígéretével értékesítette a Semmelweis Kórház Kht.-t mint gazdasági társaságot. A vevő a HospInvest Rt., illetve a Halas-Med Kht., az előbbi befektetőként, az utóbbi szolgáltatóként szerepel. A hivatalos cégadatok szerint a vevőknek összesen 33 millió forint vagyona volt, a HospInvestnek 27 millió, a Halas-Med eszközértéke pedig alig haladta meg a hatmillió forintot, és egyik cég sem folytatott gazdasági tevékenységet. Ennek ellenére 57 millióért megkapták az önkormányzattól az évi közel 4 milliárdos forgalmú kórház százszázalékos üzletrészét…

A kérdés ma is úgy hangzik, akárcsak annak idején 2001-ben, hogy ilyen körülmények között vajon miből valósulnak meg a beígért milliárdos fejlesztések?

2005 októberére igencsak feszült hangulat alakult ki a kórházban. Az izgatott telefonbeszélgetések, a zárt ajtók, a lesütött szemek, a lopva odasúgott félmondatok arról árulkodnak, hogy valami nagyon nincs rendjén. Bizalmatlansággal vegyülő kíváncsiság, gyanakvás és félelem költözött a falak közé. Futótűzként terjed a hír: a pénzügyi osztályvezető számítógépét feltörték, irodájának ajtaja lepecsételve. Senki nem léphet a szobájába, még a pénzügyi osztály dolgozói sem. Füzes a pénzügy munkatársait faggatja, a kórház a média érdeklődésének középpontjába került. A gazdasági igazgató nem nyilatkozik, a titkárnőjével üzenget…

A botrány október 3-án tört ki, amikor Mamlecz Benőné, a pénzügyi osztály vezetője levélben fordult a város képviselő-testületéhez, a polgármesterhez, az OEP Ellenőrzési Főosztályához, a megyei ügyészséghez, az APEH megyei igazgatóságához és a közigazgatási hivatalhoz a kórházban tapasztalható sorozatos pénzügyi visszaélések miatt. Azóta nem léphet be a saját irodájába…

Mamlecz Benőnének nem volt más választása. Törvény által előírt kötelessége, hogy a gazdasági visszaélésekről tájékoztassa a hatóságokat. Néhány napja Füzes Attila megtagadta az Állami Számvevőszék revizorának a kérését, hogy bocsássa rendelkezésére a kért dokumentumokat. Szeptember 29-én a szokásos évközi ellenőrzés során a kht. független könyvvizsgálója megállapította, hogy a kórház az egyik pénzintézettel júliusban 130 millió forint összegű forgóeszköz-hitelszerződést, továbbá 500 millió forint összegű folyószámlahitelkeret-szerződést kötött, amelynek biztosítékaként az OEP-től származó jövőbeni bevételét kötötte le. A törvény szerint a betegek ellátására folyósított OEP-forrás nem használható fel hitel fedezeteként, és különösen nem az egészségbiztosító tudomása nélkül. Annak azonban, hogy a kht. az OEP-nek a tranzakciót bejelentette volna, a könyvvizsgáló nem találta a nyomát. Közben a kórház hiteleket nyújt a saját tulajdonosainak: a HospInvest Rt.-vel 200 millió forintos, a Halas Invest Kht.-val pedig 250 millió forintos hitelszerződést kötött, méghozzá biztosíték megjelölése nélkül. A hitel- és kölcsönszerződések egyértelműen bizonyítják, hogy a befektető nem hozza, hanem viszi a pénzeket a kórházból, súlyosan eladósítva ezzel az intézményt, és jelentős forrásokat vonva ki a betegellátás amúgy is szűkös fedezetéből. Lapunk információi szerint a kht. emellett havi 9 millió forintos ügyviteli, könyvviteli szolgáltatási díjat is fizetett a HospInvestnek, miközben a könyvelést az intézmény dolgozói végzik. 2005-ben Füzes Attila még egy tízmillió forintos autót is vásároltatott magának a kórházzal, ami havonta több mint félmillió forintba kerül.

Közben a dolgozók helyzete egyre kilátástalanabb, az alkalmazottak féltik a munkahelyüket.

– A közelmúltban három osztályvezető főorvost mentettek föl az állásából, miközben 26 orvosi állás betöltetlen a kórházban – mondta lapunknak Makay Lászlóné szakszervezeti vezető. – A kórház magánkézbe adását követően az a megállapodás született, hogy a dolgozók megkapják a mindenkori közalkalmazottaknak járó juttatásokat, a MÁV-igazolvány kivételével. Akkor a kórház vezetői szó nélkül belementek ebbe a megállapodásba, de ma már mindenki tudja, hogy új munkaszerződéseket akarnak kötni kedvezőtlenebb feltételekkel. A szerződéses dolgozók munkaszerződéseit nem hosszabbítják meg, és már kórházi osztályok megszüntetésére is sor került. Bezárták a bőrgyógyászati osztályt és megszűnt a fertőző gyermekosztály is. Kilenc hónapos kemény vita után szeptemberben született egy megállapodás, mely szerint a dolgozók végre megkapják a munkaszerződésben vállalt béremelést. A dolgozók egyre feszültebbek, a rájuk nehezedő terhek megnövekedtek, hiszen az elküldött munkatársak munkáját is nekik kell ellátniuk. Szeptemberben a kórházban működő szakszervezetek 17 kérdést intéztek a kórház vezetéséhez. A dolgozók szerették volna megtudni, hogy mi az oka annak, hogy 2005 januárja óta a munkaszerződésekben vállalt bér- és közterhek fizetése nem a szerződéseknek megfelelően történik, hogy a megkezdett nagyberuházásokra vajon miből futja, hogy miért marad el a megígért béremelés. Választ vártak arra a kérdésre, hogy milyen az alvállalkozói szerződésekre kifizetett összegek és a bértömeg aránya, és hogyan alakult a dolgozói létszám az elmúlt negyedévben. Szerették volna megtudni, hogy mi lesz a megszüntetett bőrgyógyászati fekvőbeteg-ellátással és terveznek-e további elbocsátásokat. A feltett kérdéseikre azonban érdemi választ nem kaptak – jegyezte meg a szakszervezeti vezető. Lapunk úgy tudja, hogy Füzes Attila a fenyegetésektől sem riad vissza. Többeket, köztük Makay Lászlónét személyesen is megfenyegette, aki az ügyben rendőrségi feljelentést tett.

A betegellátás színvonaláért aggódik Vancsura János urológus szakorvos, aki szerint a kórház vezetése a hatékonysági szempontokat előnyben részesíti a betegellátás szakmai szempontjaival szemben.

– Egyre rosszabb minőségű anyagokkal kell dolgoznunk és csökken a személyzet is. A bevezetett mátrix-rendszer, amelynek az a lényege, hogy az ápoló személyzet mobilizálható, vagyis nem egy adott osztályhoz kötött, egyértelműen csak a költséghatékonyság szempontjait veszi figyelembe. Pedig ahányfajta betegség létezik, annyiféle a megfigyelési mód. Sok esetben a nővérnek önállóan kell döntenie, különösen akkor, ha ilyen jelentős, mintegy 25 százalékos orvoshiánnyal küzd az intézmény. Ha a nővér ma a sebészeten, holnap az urológián vagy máshol teljesít szolgálatot, nem lesz otthon egyik területen sem. A kórház nem működhet úgy, mint a kereskedelem – fogalmazott a szakorvos.

Az intézményben kialakult közhangulatról Vancsura doktor keserűen jegyezte meg, hogy évekkel ezelőtt nyugodt, jó hangulatú munkahely volt a halasi kórház, de 1997 óta széthullottak a közösségek, a bomlasztás, a széthúzás mindennapos jelenséggé vált.

Ugyancsak a betegellátás színvonaláért és a kórházban dolgozók sorsáért aggódik Szabó Erika, a térség fideszes országgyűlési képviselője. A képviselő asszony úgy látja, a kht. gazdasági vezetése ma is hasonló módszereket alkalmaz, mint annak idején 2001-ben, amikor a vizsgálat azzal az ominózus ügyészségi megrovással zárult.

– Akkor kft.-ken keresztül szipolyozták ki a kórház vagyonát, ma a befektető adósítja el a kórházat, miközben a dolgozókat folyamatos bizonytalanságban tartja.

A fideszes képviselő elmondta, támogatják a szakszervezetek törekvéseit.

– Sürgősen felül kell vizsgálni a kht. működését és mindent meg kell tenni a betegellátás színvonalának megőrzése érdekében. A képviselő asszony kesernyésen megjegyezte, hogy igazolva látja mindazt a küzdelmet, amit a kiskunhalasi kórház gazdálkodása kapcsán 2001-ben elkezdett és most is mindent meg fog tenni a közpénzek felhasználásának tisztaságáért, a visszaélések megszüntetése, a betegek ellátása és a kórház alkalmazottai érdekében. Innentől már a hatóságok feladata a további intézkedés.

Miközben a kórházra a súlyos és szándékos szerződésszegés gyanúja vetül, a leplezetlen politikai szándéktól vezérelt RTL Klub stábja filmet forgat az intézményben, amelyben az ottani betegellátás színvonalát az egekig magasztalja, a kiskunhalasi magánkórházat pedig mint országosan követendő példát állítja a néző elé, gondosan ügyelve arra, hogy a műsorban egyetlen szó se essék arról, ami a kórházra nézve terhelő. Épp ellenkezőleg: a filmen még a lepusztult épület is szebbnek tűnik. Zöldebb a csempe, világosabb a folyosó és valahonnan előkerültek a növények is. Beállítás kérdése az egész…