Magasabb szellemi dimenzióban
Kétharmados választási győzelmek és sok százezres békemenetek bizonyítják azt a széles körű összefogást, amelynek alapját a magyar polgári körök rakták le – áll Orbán Viktor miniszterelnök levelében, amelyet az Egri Végvár Polgári Körök Egyesületének küldött fennállásának huszadik évfordulója alkalmából.
Az egri Bartakovics Béla Közösségi Házban ünnepelte fennállásnak huszadik évfordulóját a ma is aktív Egri Végvár Polgári Körök Egyesülete. Csákvári Antal elnök felidézte, hogy a rendszerváltozás után elsőként állítottak a nemzeti összetartozást jelképző kopjafát a belvárosban, valamint megemlékezett arról is, hogy a 2008-as székelyföldi árvíz idején a farkaslakaiaknak két hét alatt 485 ezer forintot gyűjtöttek össze.
Kiemelte, Wass Albert születésének századik évfordulóján a zetelakai, gyergyószentmiklósi, rimaszombati és egri diákok részvételével nagyszabású megemlékezést tartottak. Az Egri Végvár Polgári Körök Egyesületének 56 tagja van, akiket az önzetlenség és a cselekvő hazafiasság jellemez. Az egyesület a jövőben székelyföldi és felvidéki magyar civil szervezetekkel tervezi bővíteni kapcsolatait, továbbá szeretnének együttműködni a Nagycsaládosok Egri Egyesületével, hogy a szervezethez csatlakozó fiatalok révén tagságukat növelni tudják.
Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőlevelét Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke, a polgári körök egykori koordinátora olvasta fel. „Ma is felemelő visszagondolni azokra a hónapokra, amikor a 2002-es választási vereséget követően százszámra alakultak a polgári körök szerte az országban. Emberek tízezrei léptek túl a csalódottságaikon, és érezték úgy, hogy ha egyelőre ki is vették a kezünkből a kormányrudat, nekünk mégis együtt kell maradnunk, hogy amikor eljön az idő, együtt is mozdulhassunk. Azóta kétharmados választási győzelmek és sok százezres békemenetek bizonyítják azt a széles körű összefogást, amelynek alapját a magyar polgári körök rakták le, amelyek akár hegyeket is képesek megmozgatni” – üzente a kormányfő.
Ezután Hende Csaba arról beszélt, hogy a polgári köröket – mint Közép-Európa legnagyobb politikai szervezetét – mindig egyfajta misztikus, spirituális légkör vette körül, amit először a 2002-es Kossuth téri nagygyűlésen érezhettek a résztvevők, amikor a szeretet, az összefogás és a békesség szelleme járta át őket.
– A kommunisták 1949-ben elpusztítottak minden civil szervezetet, mert a diktatúrára nézve nincs veszedelmesebb, mint amikor néhány magyar összehajol, míg ők sorra alakították a szervezeteiket a Hazafias Népfronttól kezdve a KISZ-en át a Munkásőrségig – vázolta a politikus a baloldal rendszerváltás után is meglévő szervezeti erőfölényének okait.
Hende Csaba szerint a polgári körök történelmi tettet hajtottak végre azzal, hogy a polgári oldalt összekovácsolták, és nyolc év alatt behozták azt a szervezettségi hátrányt, amely 1949 óta sújtotta a nemzeti oldalt.
– A polgári körök léte magasabb szellemi dimenzióban van, mint bármelyik civil egyesületé, mert a magyar haza és a nemzet üdvéért tevékenykedtek – tette hozzá.
Dr. Pajtók Gábor, Eger és térsége fideszes országgyűlési képviselője kifejtette, a Fidesz hálával tartozik a polgári köröknek, mert kivették részüket a 2010 utáni három kétharmados győzelemből. Úgy látja: az Egri Végvár Polgári Körök Egyesülete Eger XXI. századi történetének szerves részéve vált.
– Sosem gondoltuk volna, hogy egy választási vereség ennyi pozitív energiát képes felszabadítani – kezdte beszédét dr. Nyitrai Zsolt, kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos.
Emlékeztetett rá, hogy a Fidesz még az első négyéves kormányzás után is kicsi, belterjes párt volt, és a polgári körökkel indult el a néppártosodás útján, majd szintén a polgári köröknek köszönhetően lett a legnagyobb és legsikeresebb néppárt Európában. Hozzátette, a Fidesz megőrizte és nem árulta el értékeit. Megjegyezte, azt kívánja, hogy Európa vezetőinek mihamarabb jöjjön meg az eszük, és ők is térjenek vissza eredeti értékeikhez.
A rendezvényen levetítettek egy filmösszeállítást az egyesület elmúlt húsz évben folytatott tevékenységéről, és díszoklevelekkel jutalmazták a mozgalom meghatározó személyiségeit ebből az időszakból.
Sikeres politikai innováció – „A polgári körök megismételhetetlen történelmi pillanatban jöttek létre”
A polgári körök létrehozásának jelentősége az volt, hogy az addig széttagolt nemzeti-keresztény oldalnak egy új, a párthovatartozásokat felülíró változata jöjjön létre – mondta a Demokratának Hende Csaba, az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának elnöke, a polgári körök egykori koordinátora.
– Hogyan emlékszik vissza arra, amikor Orbán Viktor felkérte a polgári körök koordinálására?
– 2002-ben már szoros munkakapcsolatban voltam Orbán Viktorral. A választások után arra kért, legyek a kabinetfőnöke, így már a kabinetfőnökeként lehettem a polgári körök koordinátora. Egy idő után csak a polgári körökkel tudtam foglalkozni, mert hihetetlen munkaterhet jelentett a 11 ezer szervezettel való napi szintű kapcsolattartás és a Polgárok Házának a létrehozása. Én akkor MDF-es képviselő voltam, így a felkérésemmel is ki akartuk fejezni, hogy jobboldalon az idő túllépett a pártok adta korlátokon, és egy pártok feletti mozgalomban kell megtalálni a siker kulcsát.
– Ezért lett a polgári körök jelszava az „egy a tábor, egy a zászló”?
– Egyesíteni kellett az erőinket, mert a választójogi rendszer szabályai miatt a széttagolt jobboldal vereségre volt ítélve. A polgári körök létrehozásának a jelentősége az volt, hogy az addig széttagolt nemzeti-keresztény oldalnak egy új, a párthovatartozásokat felülíró változata jöjjön létre. A polgári körök intézménye páratlanul sikeres politikai innováció volt, amely abból a felismerésből fakadt, hogy a baloldal szervezettségi előnyét be kell hozni. Sajnos, az első szabad választások után tizenkét évnek kellett eltelnie, hogy megérlelődjön ez a felismerés. A rendszerváltás idején alakult demokratikus pártoknak igen szerény volt a beágyazottságuk. Nem volt sem adatbázisuk, sem aktivistahálózatuk, amelynek segítségével a választókat közvetlenül meg tudták volna szólítani. Ennek pótlása elengedhetetlenné vált a 2002-es választási vereség után. Több mint 11 ezer bejegyzett polgári körrel és több mint 160 ezer nyilvántartott taggal a polgári körök mozgalma az első lépés volt a jobboldalon a strukturális változás irányába.
– A baloldal, az árkok betemetése jegyében, ördögi köröknek hívta a polgári köröket.
– Folyamatosan össztűz alatt álltunk, pedig a polgári körökben a magyar nemzeti érzelmű polgárság, értelmiség és munkások színe-java vett részt. Emlékszem, Szombathelyen valaki lecsőcselékezte a polgári köröket, mire három helyi polgári körös vezető, dr. Cholnoky Péter gyermekgyógyász-professzor, Tóth Géza súlyemelő, olimpiai és világbajnok és dr. Széll Kálmán sebészprofesszor sajtótájékoztatót hívott össze, hogy megmutassák magukat, kiket is tart csőcseléknek a baloldal. Egy fiatal szocialista politikus a Legfőbb Ügyészség lépcsőjén beszélt arról, hogy az ördögi körök lázítanak, összeesküvést szőnek, engem pedig börtönbe kellene csukni. Az ügyészség törvényességi vizsgálatot is indított, amelynek végén megállapította, hogy minden a lehető legtörvényesebben működik. A szocialista politikust rá egy évre bilincsben vitték el. Zuschlag Jánosnak hívták.
– Márki-Zay Péter a Kossuth-körökkel, az MSZP-s Ujhelyi István az Esély-körökkel szerette volna másolni a polgári köröket. Ön szerint mi az oka annak, hogy a baloldalnak nem sikerült hasonló szerveződést létrehoznia?
– A polgári körök egy megismételhetetlen történelmi pillanatban jöttek létre. Kellett hozzá a 2002-es választási vereség váratlan, velőig ható sokkja. Mindenki arra készült, hogy az 1998–2002-es kormányzati ciklust követően megnyerjük a választásokat. Akkor sokan érezték úgy, hogy számukra annyira fontos az első Orbán-kormány politikája, hogy kimennek a Kossuth térre és a Dísz térre. Addig teljesen jogos és megalapozott félelmek miatt nem volt jellemző a jobboldaliakra, hogy tömegtüntetéseken álljanak ki politikai nézeteik mellett.
– Mit tart a polgári körök legnagyobb eredményének?
– A Fidesz általa vált néppárttá, amelyben több tagozat működött, és tagjai közé invitálta azokat a polgári körösöket is, akik kellő elszántságot éreztek, hogy a polgári körök félig civil, félig közéleti világából a profi politizálás mezejére lépjenek. Sokan tagjai lettek a Fidesznek, és sokan, akik megmaradtak a polgári körökben, a mai napig folytatják közhasznú, a nemzet és minden magyar érdekét szolgáló kulturális, szociális és környezetvédelmi tevékenységüket. A munkát a 2010-es választások után sem hagytuk abba, fejlesztettük a közvetlen elérést biztosító kapcsolattartási lehetőségeinket, a törvények maximális betartásával. Azóta a választási kampányokban a Fidesz–KDNP és a polgári körök tagságának és aktivistáinak köszönhetően sok választópolgárt tudunk közvetlenül megszólítani, a nemzeti konzultációk révén pedig a legfontosabb kérdésekben képesek vagyunk immár az egész nemzettel valódi párbeszédet folytatni.
A Polgári körök 20 összeállítás további cikkei ide kattintva olvashatók.