Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Hirdetés

Legutóbb 2016-ban jártunk a Kravtex-Küh­ne mosonmagyaróvári telephelyén. Az azóta eltelt hat év alatt óriásit fejlődött a cég. Átadták az új, négyezer négyzetméteres üzemcsarnokot, amivel több mint húszezer négyzetméteresre bővült a vállalat három ütemben felépült mosonmagyaróvári buszgyára. Ezekkel a méretekkel a kelet-közép-európai régió legnagyobb gyártóhelyeivel is felveszik a versenyt. A buszgyártásra optimalizált belső kialakítás, illetve a világszínvonalú eszközpark is hozzájárul a kiváló minőséghez.

A száz százalékban magyar tulajdonú Kravtex-Kühne Csoport jó másfél évtized leforgása alatt újraindította a magyar buszgyártást. A Credobus márkának köszönhetően mára az egyik legnagyobb hazai gyártóvá vált. Jelenleg évente mintegy háromszáz autóbusz készül, tehát szinte gyakorlatilag minden munkanap egy újabb jármű hagyja el a gyártósort. A kapacitás több műszakos munkarendben akár évi ezerre is bővíthető. A cég termékei több szegmensben is piacvezetők, és országosan elterjedtek: a Credobus speciális járműveit a rendőrség, a honvédség és a közegészségügyi intézmények is használják, fő megrendelőjük a Volánbusz Zrt.

A Kravtex-Kühne Csoport két cég szerencsés együttműködése, illetve egyesülése révén jött létre. Az 1856-ban alapított, Kühne Edéről elnevezett mosonmagyaróvári Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Zrt. Magyarország legrégibb, eredeti profilját máig is őrző gépgyára. A Kühne technológiai szempontból az egyik legkomplexebb hazai fémipari gyártóhely, olyan kifinomult kompetenciákkal, mint a CNC-forgácsolás, a hőkezelés, illetve galvanizálás, sőt saját öntödét is üzemeltet. A Kühnében nemcsak a buszok vázszerkezeteit állítják elő, hanem eredeti profiljának megfelelően meghatározó szereplő maradt a mezőgazdasági munkagépek piacán is: a talajműveléshez nélkülözhetetlen nagy teljesítményű boronák, ekék, talajlazítók is itt készülnek.

Kühne Ede biztosan nem gondolta volna, hogy cége bő másfél évszázaddal később buszgyárként lesz ismert. A buszgyártás két évtizedes története során az egyik legkiemelkedőbb esztendő a 2016-os volt. Nemcsak azért, mert akkor avatták fel gyártócsarnokuk második, 5600 négyzetméteres ütemét, hanem mert Varga Mihály akkori nemzetgazdasági miniszter 2016. június 10-én – a gyáravató ünnepségen – jelentette be a kormány buszgyártási stratégiájának véglegesítését.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Korábban írtuk

A stratégia alapjául a Nemzeti autóbusz-gyártási cselekvési program szolgál, ami komoly lehetőséget teremtett a cégcsoport számára: 2016 óta több buszt adtak át, mint az azt megelőző 17 évben összesen. Szám szerint közel 1500 darabot.

– A buszgyártás a legjobb példa arra, hogy a mai magyar iparpolitika képes távlatokban gondolkozni. A hat éve bejelentett és máig működő program nemcsak a Credobust, hanem hazai beszállítók sorát erősítette meg, és ágazatokon átnyúló pozitív hatást gyakorolt – mondta Tormássy Attila értékesítési és marketingvezető, hozzátéve, hogy Varga Mihály mellett dr. Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője is kitartott amellett, amit 2016-ban elhatároztak. Ahogy mondani szokás, az elhatározást tettek követték. A Volánbusznál futó összesen hatezer autóbuszból immár 2460 Mosonmagyaróváron és Győrben gyártott Credo, ami a teljes állomány negyven százaléka.

– Nem sokra mennénk a kormányzati programokkal, ha nem volna a termék versenyképes. 2016 előtt és után is nyílt mezőnyben, a hazai és a külföldi gyártókkal kellett megmérkőznünk a szállítási lehetőségekért. Árszintünk nemcsak a multik nyugat-európai gyártmányaival, hanem a török összeszerelésű buszokkal szemben is versenyképes. Az árelőny mértéke pedig jelentős, tíz százalék körüli, ami egy komolyabb flotta beszerzésénél milliárdos megtakarítást jelent. Eddig azzal tudtunk nyerni, hogy 10-15 százalékkal olcsóbb ajánlatot adtunk vetélytársainknál, amelyeknek zöme nemzetközi multinacionális cég – vázolta a piaci viszonyokat Süli Csaba vezérigazgató. Úgy látja: ezek az előnyök leginkább a tavaly ősszel bemutatott, vadonatúj Econell 18 Next csuklós busz esetében mutatkoznak meg.

A 18 méter hosszú autóbusz nemcsak kényelmes, tetszetősen extravagáns formatervezésű, de gazdaságosan üzemeltethető is. Az új modell, a világ legkönnyebb csuklós autóbusza legalább három tonnával könnyebb, mint a piacon kapható társai.

– A súlycsökkentésnek két fő összetevője van: az egyik a kerékátmérő. A Credobusnál elsőként tudtunk olyan csuklós buszt létrehozni, amelynek mindhárom futóműve 19,5 colos. A másik az optimalizált, ultrakönnyű vázszerkezet, ami azt jelenti, hogy a busznak nincs külön alváza – magyarázza a vezérigazgató.

De mi a különbség? Azok a gyártók, amelyek önjáró alvázat használnak, gyakorlatilag készen vásárolják meg a busz legfontosabb egységeit: már tartalmazza a motort, a sebességváltót, a kormány- és futóműveket, jármű-elektronikát. Képes közlekedni is, csak még nem hasonlít egy buszra. Az önjáró buszalvázas „iskola” tehát olyan félkész termékkel áll elő, amely esetében nem is lehet igazán gyártásról beszélni, hiszen a hozzáadott érték döntő részben az alváz gyártójánál épül be. Ez tehát inkább csak összeszerelés.

– Mi a kezdetektől más úton járunk, és követjük a magyar buszgyártás legjobb hagyományait: szinte minden egyes alkatrészt magunk készítünk Mosonmagyaróváron, az összeszerelést pedig Győrben végezzük. Nemcsak egy hegesztett fémszerkezetet (a busz vázát) állítjuk elő, hanem több lépcsőben megmunkált, nagyon magas hozzáadott értékű termékeket, például futóműalkatrészeket, a motorbeépítéshez szükséges komponenseket. Nálunk az „input” a legtöbb esetben valamilyen kohóipari termék, a végtermék pedig egy világszínvonalú jármű. Ez óriási különbség. Így érjük el a 70-75 százalékos vételárarányos magyar értékhányadot. A több ezer saját tervezésű és gyártású alkatrész mellett itthon készül a futómű, a Rábánál. A padlót a győri Graboplast szállítja. A síküvegek Orosházán, az öblös szélvédőüvegek Sopronban készülnek – sorolja.

Az új járművek szóló buszok esetében másfél, az új csuklós modellnél a háromtonnás mínusznak köszönhetően 10-15 százalékkal kevesebbet fogyasztanak a megrendelők legnagyobb megelégedésére. Ez a jelenlegi üzemanyagárak mellett éves szinten ötmilliárd forint megtakarítást jelent a Volánbusznak, nem beszélve a 30 000 tonna üvegházhatású gáz kibocsátásának elkerüléséről. A cég a jövő technológiáira is nyitott. A tervek szerint már jövőre bemutatják saját fejlesztésű elektromos modelljeiket, és 2024-re tervezik, hogy kifut a gyártósorról az első hidrogén-üzemanyagcellás jármű. Valamennyi típus, tehát a dízeles, az elektromos és a hidrogéncellás busz is ugyanazzal a Volánbusznál egységesített külsővel jelenik meg, árulja el a vezérigazgató.

A cégnél már az automatizálás új szintjét jelentő robottechnika is otthonra talált. A frissen beszerzett három, varratkereső és varratkövető szenzorokkal felszerelt hegesztőrobot olyan munkadarabok gyártásában kap szerepet, mint például az üzemanyagtartály vagy a légrugótartó. Ezeknél különösen fontosak a minőségi varratok – magyarázza Bóka Viktor művezető.

Nyugat-Magyarországról csak egy ugrás Ausztria, és másokhoz hasonlóan a Kühnének is lennének munkaerőgondjai, ha nem fordítana különös figyelmet a versenyképes bérezésre, illetve a dolgozók lakhatását is elősegítő programokra.

– Azért maradnak itt, mert versenyképes bért fizetünk a dolgozóknak, és már a duális szakképzés során megpróbáljuk megtartani a végzős diákokat. Emellett foglalkoztatunk ukrán kollégákat is. Ez nem háborús fejlemény, a Kühne létszámának korábban is mintegy tíz százaléka ukrán nemzetiségű volt. Tapasztalataink kiválóak, a kulturális hasonlóság és a dolgozni akarás a nyelvi akadályok ellenére is gyors beilleszkedést tett lehetővé. Míg korábban elsősorban munkaerőként tekintettünk rájuk, a háború miatt tevőlegesen részt kellett vennünk a nehézségeik megoldásában, a kisebb segítségektől egészen a családegyesítésig. Ma már sokkal közelebbről látjuk a problémáikat is, ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy a kapcsolatunk is szorosabb, emberibb lett.

Kühne Ede szellemisége tovább él: ő arról volt híres, hogy a munkások jólétét rendkívül fontosnak tartotta. Szolgálati lakást adott a főgépészének, a gazdasági igazgatójának, de még a parádés kocsisa is itt lakott a gyárban, mondja a vezérigazgató.

A Kravtex-Kühne Csoport története igazi siker. A buszok viszont elsősorban az utasokért vannak, akik az ország valamennyi részén egyre magasabb szolgáltatási színvonallal találkoznak a helyközi járatokon. Világszínvonalú, akadálymentes, légkondicionált, utastájékoztató és kamerarendszerekkel felszerelt, kényelmes buszokon utazhatnak, amelyeket itthon gyártanak.