Magyar fénykoktél
Ha akarjuk, karácsonykor leugorhatunk a pincébe friss retekért vagy eperért. Nem futurisztikus sci-fi, hanem megkóstolható valóság a speciális technológiával, mesterséges fényben, klímától és évszaktól függetlenül termő vertikális farm.
A 125 éves Tungsram a világítástechnika egyik legrégebbi, máig méltán világhírű vállalata. A patinás cég történetében a magaslatok mellett mélypontok is akadtak, a rendszerváltozás hullámverése közel harminc évre eltüntette a piacról, legalábbis önálló mivoltában, ugyanis a General Electric fiókjaként működött 1989-től. Három évvel ezelőtt azonban új időszámítás kezdődött. Avagy stílszerűen: újra felkapcsolták a lámpákat.
2018-ban ugyanis a GE Magyarország elnöke, korábban a GE Healthcare közép- és kelet-európai pénzügyi igazgatója megvásárolta az amerikai óriásvállalat afrikai, európai, közel-keleti és törökországi globális autólámpa- és fényforrásüzletágát. A Németországban született, de évtizedek óta Magyarországon élő Joerg Bauer szülőhazája és Anglia mellett nálunk folytatta egyetemi tanulmányait, vállalati gazdálkodásból és nemzetközi menedzsmentből mesterdiplomázott. Ma a Debreceni Egyetem mestertanára, innovációt és vállalkozási ismereteket tanít. Számos elismerés mellett kitüntették a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével. Felesége magyar, gyermekei kettős állampolgárok. Ő pedig Magyarországot tartja hazájának – mint fogalmaz, a szülőhelyét nem választhatja meg senki, de az otthonát igen. És mivel szereti az otthonát, vissza akar adni abból, amit kapott.
Ezért élesztette újjá önálló, globális léptékű vállalatként a hírneves Tungsramot, amelynek munkatársai lojálisak, újító szemléletűek. A cégnek jelenleg mintegy száz országban van leányvállalata vagy értékesítési partnere, és még tovább terjeszkedik. A profilt azonban át kellett alakítani, az olcsó keleti izzógyárakkal ugyanis lehetetlen felvenni a versenyt. Ezért új termékekkel, szolgáltatásokkal rukkoltak elő, nagyban építve a digitalizációra. A rövid távú terv, hogy néhány éven belül a vállalat bevételének fele már az új produktumokból származzon.
Bauer úr meggyőződése szerint megtalálhatók azok a kulcsterületek, amelyeken a magyar találékonyság és kitartás olyan tudományos, technológiai vagy üzleti eredményeket hoz, amelyek az egész világot megváltoztathatják. Ez a „10 for 10” elv, amely szerint a tízmilliós lakosú Magyarország tud olyat tud alkotni, amivel az előbb-utóbb tízmilliárdos lakosságú Föld jövőjét alakítja. Ilyen lehetséges világszínvonalú magyar csúcstechnológia lehet az élelmezés-autonómia.
Ezt szolgálja a beltéri gazdálkodásban alkalmazható vertikális farm, amelyen mesterséges világítással, akár 50 ezer órányi élettartamú ledfénycsövekkel időjárástól, évszaktól függetlenül lehet a világ bármely pontján zöldséget, gyümölcsöt termelni. A vertikális farm ültetvényei egymás fölé emelt tálcákon találhatók. Ezeken talaj helyett úgynevezett gyökérrögzítőt helyeznek el, ebbe kapaszkodik a növény. A rögzítőt és az elültetett magot egyaránt fertőtlenítik, távol tartva a kórokozókat. Jelenleg egy saját fejlesztésű textilalapú talajrögzítővel kísérleteznek a Tungsramnál.
A higiéniára nagy súlyt fektetnek, mi is hajhálót, köpenyt, műanyag zacskót húzunk, mielőtt belépünk az ültetvényre.
– A tápanyagot a megfelelő mennyiségben adagolt vízből veszik fel a növények – mondja Illés Dorottya minőségbiztosítási mérnök. Fontos, hogy ez a megoldás akár 95 százalékkal is csökkenti az egységnyi termelvény előállításához szükséges vízfelhasználást. Vegyszereket nem használnak.
Az egyik tálcán retekmikrozöldek növekednek; így nevezik a csíra utáni fejlettségi állapotot, amikor az első zöld levelek már megjelennek. Ilyenkor zsengék a növények, sokkal nagyobb az íz- és a tápanyagtartalmuk, mint később. A retek esetében ez például hatszoros C-vitamin-tartalmat jelent. És a zöldség jellegzetes illata is erőteljes, olyannyira, hogy a maszkon keresztül is érezzük. Megtalálható az ültetvényen a vasban, magnéziumban, rézben, mangánban és kalciumban gazdag amaránt (más néven disznóparéj), a japán eredetű, mustárspenótnak is nevezett, ugyancsak számos hasznos összetevőt tartalmazó mizuna vagy épp a jól ismert fűszernövények: bazsalikom, rukkola. Van búzafű, de epret is termesztenek ezzel a módszerrel, és leveles zöldségekkel is kísérleteznek a Tungsram-farmon.
De hogy kerülnek a külvilágtól gondosan elzárt laboratórium egyik helyiségébe poszméhek? A válasz egyszerű: a kutatók a beporzás folyamatát figyelik zárt térben. Megtudjuk, hogy a rovarok naponta egy órát töltenek a papírból épített kaptáron kívül.
A vertikális farmokon nevelt növények beltartalmi értékei a mérések szerint jobbak, mint a szabadtéri termesztésnél, mert szabályozottan, precízen adagolható minden szükséges tápanyag. És mivel az időjárási kockázatokkal ilyen körülmények között nem kell számolni, a termesztés gazdaságosabb is.
Minden egyes tálca fölött külön szabályozható a spektrum összetétele, beállítható, hogy melyik színből hány százalékot tartalmazzon, vagyis kikeverhető az adott növény számára legjobb fénykoktél. Ez igen hasznos lehet például a gyógynövénytermesztésben, hiszen célzottan lehet így növelni az egészségre jótékony illóolaj mennyiségét. És ha netán áramszünet kerekedne, rögtön bevethető a független, saját, ideális esetben megújuló áramforrás. Egyébként a növények jól bírják a többórás sötétséget is, elvégre szabadban termesztve minden éjjel fény nélkül vannak.
Joerg Bauer szerint mindez óriási lehetőség az élelmiszer- és a takarmánytermelésben egyaránt, és a gyógyszeripar előtt is új távlatokat nyithat. Olyan integrált ökoszisztémákat lehet létrehozni, amelyekkel fenntartható módon tenyészthetünk állatokat is. Ez azért is fontos, mert a világ összes mezőgazdasági területének 47 százaléka az állati takarmány termelését szolgálja.
Egyes országok, mint például Szaúd-Arábia, klímájuk és adottságaik miatt importra szorulnak takarmányból. A szélsőséges időjárási viszonyokkal sújtott országoknak is stratégiai autonómiát jelenthet a közel hulladékmentes, optimális termelékenységet kínáló megoldás. Joerg Bauer szentül hiszi, hogy a kutatási eredményeket hasznosítani képes gazdaságok válhatnak az élelmezésbiztonság motorjává; a megoldások kifejlesztése és átültetése teszi majd lehetővé a fejlődő országok lakóinak a fenntartható életet hazájukban. Ez többek között a globális migrációt is visszafordíthatja, ezért a kormányoknak és a vállalatoknak tőkét kell biztosítaniuk az élelmezésbiztonság érdekében folyó kutatáshoz és innovációhoz.
– A vertikális farmok forgalmazása nagyon friss üzletág, alig két éve fejlesztettük ki az első erre használatos lámpacsaládunkat, ma pedig már képesek vagyunk teljes farmokkal kilépni a piacra, kutatni tudunk a legnagyobb egyetemekkel, sőt az itt termelt mikrozöldségek egy részét az Eisberg salátaforgalmazó fogja árusítani 2022 elején. Ebből fakadóan még óriási fejlődés, pálya áll a beltéri gazdálkodás, az élelmezésautonómiai koncepció előtt. Ehhez befektetőket, támogatókat keresünk – foglalja össze a munka lényegét Joerg Bauer.
A helyi termelés, a rövid logisztikai lánc jelentőségét a koronavírus-járvány is bizonyította, a világszerte bevezetett korlátozások, lezárások komoly fennakadásokat okoztak a globálisan kiszervezett ipari és mezőgazdasági ellátásban. Az importfüggőség élelmezésbiztonsági, tehát nemzetbiztonsági kockázat – a Tungsram erre kínál magyar megoldást.
Irány a Mars!
A vertikális farmok lehetővé teszik, hogy akár a sivatagban egy üvegházban is lehessen takarmányt termelni. A másik fontos irány a palánta-előállítás, e téren akár facsemetéket is tudunk nevelni a vertikális farmokon. A tökéletes palántából tökéletes növény lesz, ha kültéri termesztésbe kiültetik, így nagyjából húsz százalékkal jobb terméseredményt lehet elérni mennyiségben és minőségben egyaránt.
Az egész folyamatot automatizálni lehet, ez egyszerűbbé, gyorsabbá teszi a termelést, és állandó minőséget garantál, magyarázza Joerg Bauer, hozzátéve, hogy a Tungsram együttműködik a debreceni, a győri és a gödöllői egyetemmel, a világ legelismertebb kertészeti és növénykutatói műhelyével, a hollandiai Wageningeni Egyetemmel és több magyar céggel, köztük startupokkal vagy épp a biotechnológiában utazó Biopólussal, összesen mintegy tucatnyi partnerrel.
– Ez a forradalmi jelentőségű technológia híd a mezőgazdaság, az ipar 4.0 és a digitális technológia között, konkrét és átfogó megoldásokat kínál, emberek tömegeit láthatja el alapvető élelmiszerrel, felszámolva a világszintű éhínséget – vázolja fel a nagy ívű tervet Joerg Bauer.
A globális élelmezésbiztonság megteremtése ma az emberiség egyik legfontosabb feladata. A sikerhez jelentős innovációra és hatalmas befektetésre van szükség. Az ENSZ által nemrég a világ leggazdagabb milliárdosaitól kért hozzájárulást erre kellene fordítani Bauer úr szerint.
– Nagy kihívás a légköri víz kinyerése, amivel a vízszegény területeket is el lehetne látni. A gyorsított szaporítás, ami által a növények gyorsabban és tápanyagdúsabban, de génmanipuláció nélkül növekedhetnek, szintén óriási lépést jelentene az élelmezésbiztonság felé. A trágyázás, energiatárolás, távvezérlés és automatizálás területén folytatott kutatás és fejlesztés szintén elengedhetetlen.
Az 575 millió forintos beruházás költségeiből 250 millió forintot az Innovációs és Technológiai Minisztérium állt. A farm száz százalékban magyar fejlesztésű és gyártású. A napfény teljes spektrumából a növények csak két-három frekvenciát hasznosítanak a fotoszintézishez és más élettani folyamatokhoz, a többit visszatükrözik. Az alkalmazott frekvencia hatására édesebb lesz az eper, magasabb szintű a hatóanyag, magyarázza az eljárás lényegét Joerg Bauer.
– Ez egy kutatás-fejlesztési farm, ahol főleg piacközeli alapkutatás folyik, amelynek eredményeként megtaláljuk az ideális fényreceptet. Stratégiai célunk, hogy megszülessen a beltéri növénytermesztés teljes vertikumú, világszínvonalú technológiája, amelyet aztán értékesíthetünk a vásárlóinknak – fejtegeti Joerg Bauer, hozzátéve, hogy egyedülálló magyar brandet is építenek ezzel.
A Kárpát-medencei Élelmezési Völgy kezdeményezője a Tungsram mellett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, és a tervek szerint bevonnák a Debreceni, a győri Széchenyi Egyetemet, valamint exportképes hazai cégeket annak érdekében, hogy képviseljék és promotálják Magyarországot, a magyar agrártudást és a magyar termékeket, együtt lépve ki a globális piacra. A minta a holland Food Valley, egy agrár-élelmezési klaszter, ahol 145 tag, köztük cégek, gazdaságok, kutatóintézetek, egyetemek 2004 óta működnek együtt ökoszisztémaként. A cél tiszteletreméltóan bátor: Magyarország legyen az élelmezés Svájca. Mi adnánk a világnak a technológiát, a tudást, az oktatást. Ez a nagyívű vállalkozás állami és magánbefektetések számára is vonzó lehet.
A Tungsram jelenleg két, egyértelműen megvalósítható beltéri növénytermesztési célon dolgozik partnereivel. A kutatások afrikai élelemgyáregységek és hulladékmentes, újrahasznosításon alapuló élelmezési klaszterek létrehozását célozzák. Előbbiek az alapvető tápanyagigényt szolgálnák ki olyan területeken, ahol mostoha időjárási viszonyok uralkodnak, míg az utóbbiak a nagyvárosok közelében helyezkednének el, hogy helyben garantálják a decentralizált élelmiszer-termelést.
– Több millió ilyen egységgel az év minden egyes napján egészséges élelmiszerhez juthatnánk időjárástól, évszaktól függetlenül – szögezi le Joerg Bauer.
Mindez nagy előny olyan országokban, ahol jelentős a népesség, de fejletlen az infrastruktúra, kevés a hűtőkapacitás. Magyarországon ez nem életbe vágó, de például Nigéria fővárosban, a 30 milliós Lagosban, Mexikóvárosban és a világ számos gigapoliszában kulcskérdés a rövid logisztikai láncú, időjárástól függetlenül termelhető, jó minőségű élelmiszer. Ugyanakkor a vertikális farm önmagában nem szünteti meg az éhínséget. Ez egy építőkő a körkörös, hulladékmentes bioélelmezési gazdasághoz. Ez Magyarország űripari terveit is jól szolgálhatja, hiszen például a Marson csak ezzel a módszerrel lehet élelmet termelni, a mintaközpont így ennek is tesztközpontja lehetne. A Tungsram és partnerei jelenleg ennek létrehozásához keresnek befektetőket.