Magyar Péter kommunikációs kényszerben

Hogy ma előre hozott választásról egyáltalán szó lehet, oda vezethető vissza, hogy a Vox Populi nevű szakmai csoport talált a Magyar Közlönyben egy olyan passzust, amely a választás előkészítésére rendelt elkülöníteni egy jelentékeny összeget. A társaság tagjai ebből arra következtetésre jutottak, hogy a kormány idő előtti választást tervez 2025-re, mert a Fidesz–KDNP számára kedvezőbb körülmények között vágna neki a megmérettetésnek. Nem sokkal később Kovács Gergely, a Kétfarkú Kutya Párt elnöke habosította tovább a történetet, de még az ő bejegyzése sem érte el a nyilvánosság ingerküszöbét. Országos hírré akkor vált az ügy, amikor Magyar Péter újévi beszédében bejelentette, hogy előre hozott választást kezdeményez a kormánynál. Egyesek már akkor tudni vélték, hogy Manfred Weber néppárti frakciótársa ezzel az akcióval akarja kifogni a szelet a Fidesz vitorlájából. A kormánypártok ugyanis így kénytelenek voltak visszakozni, hogy elkerüljék a gyöngeség látszatát.

A valóság azonban az, hogy a Magyar Közlönyben minden évben megjelennek azok a tételek, amelyek a szükséges eszközbeszerzéseket célozzák, ellenben nem jelentenek semmit a választások lebonyolításának időpontjára nézve. Nem mellékes az sem, hogy a Fidesznek semmi oka nincs arra, hogy előbb legyenek a választások, mint rendesen. Nincs koalíciós kényszer, nem kell attól tartania, hogy fölrobban a koalíció, mint Szlovákiában vagy Németországban. A kormány mögött stabil társadalmi bázis áll. A Századvég nemrég a Fidesz–KDNP támogatottságát 42 százalékra mérte, a legerősebb ellenzéki alakulatot, a Tisza Pártot pedig 34 százalékra. A Fidesz egy idő előtti választással mindössze a kétharmados fölényét veszélyeztetné. Semmi nem utal arra, hogy akár 2025-ben vagy 2026-ban kormányváltással kellene számolni. A Tisza Párt motivációi azonban meglehetősen sokrétűek eben az ügyben.

– Ez egy olyan one man show, ami addig működik, amíg Magyar Péter kezdeményezni tud. Most újra megtalálta azt a témát, amivel befolyásolni tudja a politikai napirendet – mondja Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója, amikor az ellenzék vezére követelésének komolyságáról kérdezzük.

A szakértő szerint amikor kiderült, hogy a köztársasági elnök nem mond beszédet újév éjjelén, Magyar Péter felismerte a lehetőséget, és igyekezett kihasználni a kommunikációs vákuumot. Kiszelly Zoltán szerint ugyanis Magyar Péter számára esszenciális jelentőségű, hogy folyamatosan róla beszéljenek. Ennek érdekében mindig kezdeményeznie kell, hogy lendületben tartsa pártját.

– Mindig rárepül egy témára, kifacsarja, mint egy citromot, aztán újat keres. Ilyen volt az ’56-os lyukas zászló ügye, vagy amikor Orbán Viktort kihívta tévévitára. Most az idő előtti választáson a sor. Nemsokára teljesen más kerül majd előtérbe – fejtegeti a kutató.

Magyar Péter sok esetben a kommunikációs kényszernek engedelmeskedve működik. A szakértő ahhoz a hadvezérhez hasonlítja az ellenzék vezetőjét, aki személyiségével nem képes elnyerni a katonák rokonszenvét, de a fronton aratott győzelmei biztosítják a lojalitásukat. Jelen helyzetre lefordítva ez azt jelenti, hogy választói addig szeretik Magyar Pétert, amíg lendületes és képes erőt felmutatni.

– Görcsösen keresi a témákat, nehogy kiszeressenek belőle a szavazói – teszi hozzá a kutató.

Az előre hozott választás témája ilyen tekintetben nem más, mint egy politikai termék. Magyar Péternek ugyanis valójában esze ágában sincs előre hozott választást kicsikarni. Kiszelly Zoltán fél éve egy videósorozatában már bemutatta azon trükköket, amelyekkel a Tisza Párt vezére manipulálja a közéletet. A videóból kiderül, hogy Magyar Péter egy politikaelméleti kiadvány intelmeit követi, amely pontos utasításokat ad arra a helyzetre, amikor egy országban az ellenzékváltó hangulat megerősödik, és a feltételek kedvezővé válnak a „zöldmezős” pártalapításhoz.

Ebben a vállalkozásban a Tisza Párt képes volt részleges sikereket felmutatni. Emlékezetes ugyanis, hogy az EP- és a fővárosi önkormányzati választások előtt hirdetés útján toboroztak politikusokat maguknak, akiket a választáson startvonalhoz tudtak állítani. Ezt a mutatványt segítette, hogy ma már nem elvárás a pártok részéről, hogy a jelöltjeik üzembiztos politikusok legyenek, telefonkönyvnyi vastagságú szakmai programmal érkezzenek. Nem véletlen, hogy a Tisza Párt sem szerepelteti túl gyakran a „kiválasztottakat”. Egy országgyűlési választást éppen ezért még nem kockáztatnának meg, az túl közel lenne, nem maradna elég idő a felkészülésre. Főleg, hogy Magyar Péter saját beismerései is azt mutatják, hogy a politikai castingokon rengeteg szerencselovag, kétes intellektus és Soros-ügynök került a párt élvonalába. Jól tudja, hogy ezek a szereplők a későbbiekben aknaként robbanhatnak fel, amikor majd élesben zajlik a politikai küzdelem.

A választás közeledtével pedig a különböző hiányosságok könnyen megbosszulhatják magukat. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy jó eséllyel Magyar Péter is tisztában van vele: közéleti hatása nem valamilyen különleges politikai képességnek tudható be, hanem leginkább annak, hogy az ellenzéki közvélemény elszokott attól, hogy egy épkézláb jelölt álljon a baloldal élén. Egészséges egyensúlyi helyzetben az erős kormánypárttal erős ellenzék áll szemben. Az elmúlt másfél évtizedben azonban az vált természetessé, hogy az ellenzék vezető személyiségei egy régimódi burleszk csetlő-botló főszereplőihez voltak hasonlóak. Most előlépett egy olyan szereplő, aki nem vágódik hasra mindennap a saját cipőfűzőjében, ettől a teljesítménytől pedig a teljes baloldal elragadtatásba esett.

– Magyar Péter annyival ügyesebb, mint amennyit megtanult elődei kudarcából – vezet át a következő szempontra Kiszelly Zoltán.

A szakértő szerint elsősorban Márki-Zay Péter hibáit sikerült elkerülnie. Legfőképpen azzal, hogy a Tisza párt még nem „gyurcsányozta össze” magát. A kutató szerint korábban Bajnai Gordon, a Momentum, Márki-Zay Péter is három lépés távolságot ígértek a DK-tól, végül kivétel nélkül Gyurcsány koalíciójában landoltak.

– Márki-Zay bukása ott kezdődött, amikor elindult Dobrevvel szemben az előválasztáson. Az ellenzékváltó szavazók az élre katapultálták, majd kiszerettek belőle, miután hiába nyert, a baloldali összefogással közösen indulva akarta leváltani a Fideszt. Ehhez plusznehezékként társultak a személyiségében rejlő bizarr vonások és a félresikerült mondatai – mondja Kiszelly Zoltán.

A szakértő szerint a csapdát elkerülendő, a Tisza Párt nem indul egyetlen időközi választáson sem. Gyurcsány és a még létező ellenzéki kis pártok vezetői ugyanis azt kérnék, hogy a Tisza jelöltje vegyen részt az előválasztáson, ami elkerülhetetlenül oda vezetne, hogy végül a baloldal többszörösen leszerepelt arcai mellett találnák magukat. A Tisza Párt nem akarja magára haragítani az óbaloldal pártjait azzal, hogy kosarat ad nekik. Inkább engedi, hogy azok bukják el a közeljövő különböző időközi megmérettetéseket a Fidesszel szemben, míg a Tisza nevéhez nem kötődik választási kudarc 2026-ig. Kínos lenne ugyanis úgy elveszíteni egy választást, hogy közben azzal kampányolnak: testhosszal vezetnek a kormánypártok előtt.

Magyar Péter ezért most angolna módjára próbál kicsúszni a kellemetlen kommunikációs helyzetekből. Amikor valaki szembesíteni akarja az ellentmondásokkal, vagy sértegetni kezdi vitapartnerét, vagy dalra fakad. Kiszelly Zoltán szerint ez történt Menczer Tamással való találkozása során, illetve akkor is, amikor Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője egy elemzésében rámutatott azokra a valódi okokra, amelyek miatt nem indulnak az időközi választásokon.

– Január 12-én időközi választás lesz Bonyhádon. Magyar Péternek most arról kell elterelni a figyelmet, hogy pártja nem vesz részt egyetlen megmérettetésen sem. Az előre hozott választás témája csak terelés, kommunikációs petárda, ködgyertya, amivel elvonja a figyelmet a valóságról. Megjegyzem, sikerrel. Erről beszélünk mi is – magyarázza Kiszelly Zoltán.

Balszerencséjére azonban Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter is próbál rákapaszkodni az idő előtti választás témájára. Az ellenzéki kis pártok ugyanis most követő üzemmódban vannak, annak ellenére is, hogy mindkét politikus már évek óta követeli a parlament feloszlatását.

– Jakab Péter komolyan vehetetlen, nincs mögötte támogatottság. Gyurcsány pártja is azért küzd, hogy legalább a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékot megszerezze. Ezt az eljelentéktelenedést kiválóan szemlélteti, hogy az ő szavuk nem érte el a közvélemény ingerküszöbét, a 34 százalékos Tisza Párt követelése ellenben igen – summázza Kiszelly Zoltán.

Az ellenzéki térfélen zajló harc azért is érdekes, mivel, mint föntebb utaltunk rá, Magyar Péter még nem akarja teljesen magára haragítani az óbaloldal pártjait. Egyértelmű visszautasítás esetén ugyanis már most rátámadnának, nem várnának jövő tavaszig, amikor kiderül, hogy a Tisza önállóan indul. A felmérések pedig azt mutatják, hogy Magyar Péter legelkötelezettebb támogatói azok az ellenzékváltó szavazók, akik se Orbánt, sem Gyurcsányt nem szeretik. Rajtuk kívül vannak a kormányváltók, akik csak a Fideszt nem akarják, nincs ellenben kifogásuk a régi ellenzék szereplőivel szemben. Az ellenzékváltók nagy részét már maga mellé állította Magyar Péter, a kormányváltó szavazókkal azonban nehezebb dolga van. Ez a réteg ugyanis még kitart a DK, a Mi Hazánk, a Kutya Párt mellett. Magyar Péternek most őket kell átcsábítania. Az előre hozott választás ígérete pedig azt üzeni ezen ellenzéki szavazóknak, hogy a kormányváltást nem az ötszázalékos DK, hanem a 34 százalékos Tisza Párt képviseli. n