Magyarnak lenni jó – újévi fogadás Nagyváradon
Az EMNT idén is megszervezte az eddig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) által patronált újévi fogadást január 8-án. Az eseménynek, melynek „Új év – új kezdet” címét a házigazda, Tőkés László EP-alelnök, az EMNT elnöke újévi köszöntőjéből kölcsönözték a szervezők, a KRE Székházának Díszterme adott otthont.
A rendezvény díszvendégei idén Surján László EP-képviselő, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke és Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere és főgondnoka voltak.
A Szózat eléneklése után a KRE újonnan választott püspöke, Csűry István tartott igei előfohászt, majd Péterfy Lajos színművész tolmácsolta hitelesen Reményik Sándor „Ahogy lehet” című versét.
Surján László EP-képviselő újévi köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet: nem tudjuk mások önazonosságát tisztelni, ha a magunkét nem vállaljuk – és erre olyan légkörben kell vállalkoznunk, amelyben a mi önazonosságunkat senki nem akarja elismerni. Rámutatott: mennyiségi mutatók alapján minősítjük a világméretű pénzügyi válságból való kilábalás esélyeit, ám a KDNP-alelnöke szerint akkor következik be az igazi baj, ha a válság után ugyanoda kerülünk vissza, mint annak előtte. Éppen ezért fontos, hogy valami mást és másként tegyünk. Egyrészt „ha többet temetünk, mint amennyit keresztelünk”, utalt Orbán Viktor miniszterelnök nemrég elhangzott beszédére Surján, akkor „darvadozhatunk a régmúlt idők szépségén”, de „a magyar jövőt tönkreteszi, ha nem lesz »maradékunk«”.
A demográfiai vészhelyzetet viszont haszonelvűen, csak és kizárólag pragmatista megközelítésből nem lehet orvosolni – a gyermekvállalás nem kizárólag pénzügyi biztonság kérdése, hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus, inkább a jövőbe, egészen pontosan Istenbe vetett bizalomra van szükségünk: vissza kell találnunk Istenünkhöz. Az EP-képviselő továbbá arra is figyelmeztetett: bár nagyon helyes, hogy egyre szigorúbb környezetvédelmi előírásokat érvényesítünk az Európai Unión belül, ám ha emellett nem oldjuk meg belső piacaink védelmét, akkor könnyen „pincér-Európává” válunk, nem termelés lesz, hanem szolgáltatás – japán turisták idegenforgalmi jelenlétére viszont nem lehet biztos jövőt alapozni. Az EP-képviselő aktuálpolitikai kérdésre is kitért: mint mondta, személy szerint is sajnálja, hogy veszélybe került Románia Schengen-övezethez való mihamarabbi csatlakozása, mert számára érzelmileg is fontos, hogy szülővárosát, „Kincses Kolozsvárt mindenfajta útlevél-ellenőrzés nélkül” láthassa.
A házigazda, Tőkés László EP-alelnök újévi köszöntőjében a tavaly évben bekövetkezett nemzetpolitikai fordulatból indult ki, mint mondta: „A 2010. esztendő ellenben végre megteremtette a lehetőségét és a feltételeit annak, hogy a visszahúzó múlttal véglegesen szakítsunk, hogy a gyógyulás útjára lépjünk, és – az egész nemzettel egyetemben – az erdélyi magyar nemzetrész is emelkedő pályára álljon. Ezt a kegyelmi esélyt nem szabad elszalasztanunk!” Az EMNT elnöke arra szólított fel, hogy „mi magunk is lépjünk a tettek mezejére, hogy ne csak „az idő kereke” forduljon üresen, hanem az Új Év egyben Új Kezdetet is jelentsen – a Nemzet Miniszterelnöke által meghirdetett Magyar Együttműködés – határokon átívelő – Rendszerében.”
A volt temesvári lelkipásztor hangsúlyozta: „hogyha azt akarjuk, hogy a harmadik évezred elején valóban egy új korszak vegye kezdetét, eddigi beidegződéseinkkel, elhibázott politikánkkal és gyakorlatunkkal is szakítanunk kell – és a meddő önsajnálat, valamint a történelmi, erkölcsi felelősség-áthárítás trianoni legendavilágából a valóság talajára kell lépnünk, és magunkhoz térve önmagunkkal kell szembenéznünk.” AZ EMNT elnöke kijelentette: „Kós Károly Kiáltó Szavának (1921) – és ezzel együtt – a romániai magyar autonómia-eszmének a 90. évfordulóján, változatlan érvénnyel, újból ki kell mondanunk, amit törhetetlen hittel és kérlelhetetlen következetességgel utóbb meg is kell valósítanunk: »Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája.« És azt, hogy: »Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk.« Ez a mi nemzetpolitikai krédónk. A gyógyulás útja erre vezet. Az új kezdet lehetősége ebben áll. Önfeladás nélkül »érvényesülést szerezni« az igazságnak és céltudatosan munkálkodni – ez a történelmi »vizsga« sikerének a titka.”
Tőkés László emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök egy erős Európában egy erős Magyarországot remél és akar. Ehhez kapcsolódva az EP-alelnök hozzátette: „A »nemzetek Európájába« hitünk és szándékunk szerint az elszakított magyar nemzetrészek is bennefoglaltatnak – a nemzet egésze. A politikai és gazdasági önrendelkezését visszaszerző Magyarországgal együtt a határon túli magyar közösségek egész autonóm szövetsége – s benne egy erős Erdély.”
Az újévi fogadáson bejelentették: mivel a magyar UNESCO-bizottság javaslatára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 2011-et Nemzetközi Liszt-évnek nyilvánította a magyar zeneszerző-virtuóz születésének 200. évfordulója alkalmából, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Zeneművészeti Tanszékének oktatói, valamint a Partiumi Magyar Művelődési Céh vezetősége – tisztelettel adózva az isteni kezű zongoraművész, zeneszerző és intézményalapító emlékének – hangversenyek, emlékplakett-avató, kiállítás-, konferencia- és zenés–irodalmi összeállítás szervezésével kíván csatlakozni a Nemzetközi Liszt-év eseményeihez, amelyek fénypontja a lehető legavatottabb Liszt-interpretátor, Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész nagyváradi szólóestje lesz.
Szintén a hagyomány jegyében, a 2011-es esztendőben is kiosztották A Közjó szolgálatában-díjat, melyet idén a Váradi Dalnokok férfikara érdemelt ki. Tolnay István, a KRE világi főjegyzője laudációjában úgy fogalmazott: a rendhagyónak számító férfikórus, „a Váradi Dalnokok példamutató összefogása, kitartó önzetlen és céltudatos szolgálata a nagyváradi magyarság élni akarását, a szülőföldön és nemzeti közösségünkben való megmaradásának reményét és a jövőbe vetett bizalmát sugározza. Újszerű, merész repertoárjával politikai és esztétikai tabukat döntöget, s teszi mindezt igényes szakmai színvonalon. Egész eddigi működésével bátran felesel az ötven évnyi nacionál-kommunista elnyomásnak.”
Az est művészi színvonalát a díjazott férfikórus előadása mellett Lászlóffy Zsolt zeneszerző, zongoraművész előadása, Kristófi Ágnes éneke és Gáll Annamária színművész szavalata teljesítette ki.
A díszvendégeket Tőkés László ajándékkal lepte meg: Surján László EP-képviselő a Váradi Biblia hasonmás-kiadását, míg Kovács Zoltán polgármester Kristófi János festőművész Érmihályfalvát ábrázoló festményét vihette haza.
A bálozó közönség jótékonykodásra is hívták, adományaikkal idén a súlyos betegségben szenvedő gyermekeket segíthették.
A rendezvény hangulatát, egyben üzenetét a szervezők – Török Sándor, a Bihar-megyei EMNT elnöke, az est moderátora, Orbán Mihály, az EMNT Partiumi Régió-elnöke, valamint Nagy Attila, az Elnöki Hivatal sajtóreferense egy mondatban foglalták össze: Magyarnak lenni jó!
Liszt Ferenc Év Erdélyben
A 200 évvel ezelőtt, 1811. október 22-én Doborjánban született Liszt Ferenc volt az első utazó-zeneszerző Európában, akit joggal tekinthetünk a mai értelemben vett európaiság letéteményesének is. Budapest, Sopron, Pozsony, Bécs, Párizs, Weimar, Róma, mind otthona volt, jóllehet a zenetörténészek szerint mindvégig magyar útlevéllel utazott.
Bartók Béla akadémiai székfoglaló beszédéből idézünk: „Nyilvánvaló: ha valaki amellett kardoskodik, hogy Liszt nem magyar, akkor az kénytelen volna őt hazátlan nemzetközinek nyilvánítani. Mit mond azonban ezzel szemben maga a legilletékesebb személy, maga Liszt? Köztudomású, hogy Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában, állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent. Annál kevésbé, mert nincs is megfelelő tárgyi bizonyíték ellentmondásra. Liszt Ferenc magyarnak mondta magát: mindenkinek, magyarnak, nem-magyarnak egyaránt, kötelessége ezt a kijelentését tudomásul venni és abba belenyugodni.”
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete a magyar UNESCO-bizottság javaslatára 2011-et Nemzetközi Liszt-évnek nyilvánította a magyar zeneszerző-virtuóz születésének 200. évfordulója alkalmából. A magyar UNESCO-bizottság javaslatát többek között Franciaország, Olaszország, Németország, Ausztria és Szlovákia is támogatta. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Zeneművészeti Tanszékének oktatói (akik közül ketten is: dr. Kristófi János Zsigmond és dr. Lászlóffy Zsolt egyetemi docensek a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szereztek tudományos fokozatot, ugyanakkor karvezető professzoruk, Berkesi Sándor Liszt Ferenc- és Magyar Örökség-díjas karnagy), valamint a Partiumi Magyar Művelődési Céh vezetősége – tisztelettel adózva az isteni kezű zongoraművész, zeneszerző és intézményalapító emlékének – hangversenyek, emlékplakett-avató, kiállítás-, konferencia- és zenés–irodalmi összeállítás szervezésével kíván csatlakozni a Nemzetközi Liszt-év eseményeihez, amelyek fénypontja a lehető legavatottabb Liszt-interpretátor, Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész nagyváradi szólóestje lesz.
