Magyarok a vihar kapujában

– Sok narratíva született az üggyel kapcsolatosan. Egészen naiv, árvalányhajas elbeszélésektől a durvább változatokig. Próbáljuk talpára állítani a történetet! Az biztos, hogy bármi történt, azt most Kijev és a Tisza is Magyarország-ellenes, illetve a magyar kormánnyal szembeni, a kormány uniós szavazásával szembeni célra használja, de bőven jut a vádakból és a haragból a Kárpátalján élő magyaroknak is…

– Hogyne, sőt, már korábban is rendszeresen hallottuk azt ukrán, kormánypárti politikusoktól, hogy minden kárpátaljai magyar voltaképpen Magyarország ügynöke. Ezek az emberek, de az ukrán média is kollektív bűnösként tekint a kárpátaljai magyarságra. Jelzem, ez mindig is a diktatúrák kedvenc játékszere volt, és rendre rossz vért szült.

– Kérdés, hogy megalapozatlan, pusztán Magyarország-ellenes vádakról beszélhetünk-e, amelyet hazai ellenzéki erők rendeltek meg Kijevtől, vagy másról. Mert azért azt elvárja a hazai közvélemény józanabbik része, hogy így, vagy úgy, de legyenek jelen a magyar szolgálatok ott, ahol rendre sarokba szorítják a nemzettársainkat.

– Magyarországnak kiemelt figyelmet kell fordítania a határain túl élő, elszakított közösségeire. Már csak azért is, mert ebben az ügyben sem számíthatunk az unió segítségére, hiszen eddig laza mozdulatokkal söpörték le az asztalról az őshonos kisebbségek kérdését. Inkább az illegális migránsok, és az LMBTQ-csoportok jogaival foglalkoznak. Persze amit látunk, az a magyar állam, de mindenekelőtt a magyar miniszterelnök és a magyar kormány elleni támadás elsősorban.

– Úgy tűnik, ráindult a magyarok felderítésére az ukrán biztonsági szolgálat, az SZBU. Ehhez pedig információk kellenek Budapestről. És van egy párt, amely a saját nemzetével szembefordulva, kiszolgálná az SZBU-t?

– Külföldi, úgymond ellenérdekelt titkosszolgálatok hírszerzése nem tegnap kezdett dolgozni Magyarország ellen. Felerősíthették a tevékenységüket már akkor is, amikor kitört a háború 2022 februárjában, és nyilvánvalóvá vált a konfliktussal kapcsolatos magyar álláspont. De dolgoztak ezek a szolgálatok már 2014-2015 tájékán is, számos, tudatos és szervezett provokáció érte és éri ma is a kárpátaljai magyarságot. Az ilyen akciók nem mehettek volna végbe a helyi titkosszolgálatok hallgatólagos támogatása nélkül. Magyarország tehát legalább tíz éve az ukrán hírszerzés és az ukrán elhárítás célkeresztjében van.

– Akik innen, Magyarországról információt adhattak Kijevnek, gondoltak-e arra, hogy ezzel mennyire nehéz helyzetbe kerül az amúgy sem könnyű helyzetben levő kárpátaljai magyarság? Már amúgy is felhergelte az ukrán propaganda a közvéleményt a magyarok ellen.

– Aligha, számukra a politikai cél, a hatalom megszerzése adott esetben sokkal fontosabb lehetett a magyarok sorsánál. Az anyaországban élő magyarok sorsánál is! Amint azt láttuk legutóbb egy uniós felszólalásban is. Ahogy mondtam, az oroszellenes hangulatkeltéssel együtt már tíz évvel ezelőtt elkezdődött a magyarok elleni hangulatkeltés Ukrajna nyugati határszélén.

Az, hogy ukrán szervek hasznos magyarországi idiótákat is felhasználnak, nyilvánvaló. Kérdés, hogy ez az idióták tudtával, vagy tudtán kívül történik. Az előbbi a rossz, az utóbbi pedig a nagyon rossz változat.

– A valóságban számunkra nem az a gond, hogy a szolgálataink informálódnának Ukrajnában, az lenne a gond, ha ezt nem tennék. Ausztriát, Horvátországot, Szlovéniát leszámítva a szomszédainknál mindenütt történtek magyarellenes atrocitások. Kárpátalján történetesen felgyújtották a KMKSZ székházát, bevezették a tiltásokat tartalmazó nyelvtörvényt, magyarokat gyalázó rigmusokkal vonult Munkácson vagy Ungváron a szélsőjobbos Azov nevű szervezet, a munkácsi, 128. ukrán hegyi rohamdandár pedig többször is ígérte, hogy három nap alatt eléri a Balatont. Arról nem is beszélve, hogy ügynökök titkos filmfelvételeket készítettek a kárpátaljai magyar konzulátuson.

– A hazai közvélemény békeidőben úgy tekint a titkosszolgálatokra, mint szükséges rosszra. Rosszabb esetben, mint a gonosz birodalmára. Mert nem látják, hiszen jobb, ha nem láthatják, hogy békeidőben milyen fontos munkát végeznek a szolgálatok.

Ha nincs konkrét háború, akkor hidegháború van, ezt azért tudni kell.

Számunkra külön kockázatot jelent az, hogy milyen geopolitikai helyzetbe került a magyarság Trianon után. Itt az elszakított, őshonos magyarok tömbjeire, közösségeire utalok. Ha nem is válnak olyan hangossá a dolgok, mint most, de azért fogadjuk el, hogy a magyar szolgálatok a frontvonalban vannak.

– Ön jelentett az akkori vezérkari főnöknek? Azaz ismerte-e a vezérkari főnök a katonai titkosszolgálat tevékenységét, adott esetben az ügynökök nevét, pozícióját?

– Jelentettem, persze, a szolgálati utat betartva. A katonai biztonsági szolgálat közvetlenül a honvédelmi miniszter alá tartozik. Először vele kellett beszélnem, és ott mindjárt el is dőlt, hogy mi az, amit a vezérkari főnök is megtudhat egy történetből.

– Milyen részletekbe avatták be?

– Elsősorban azokba, amelyek az alárendeltségébe tartozó honvédségi struktúrákat, alakulatokat, fegyverkészleteket, a csapatok diszlokációját, illetve az ezek körül felbukkanó idegen hírszerzők felbukkanását érintette. Arról, hogy milyen eszközöket és módszereket használ egy-egy esetben a katonai elhárítás, nem kellett feltétlenül tudnia.

– Lehet-e rosszabb annál, mint hogy kiderüljön, a Tisza irányából dekonspiráltak Ukrajnában magyar informátorokat? A volt vezérkari főnök szívesen fenyegetőzik bizonyos telefonszámokkal, kapcsolatokkal.

– Egy profi titkosszolgálat számára az első és legfontosabb szabály az információs forrásainak a védelme. Legyen szó humán, vagy éppen technikai jellegű forrásokról. Ha az ellenfél tudomást szerez ezekről, akkor két lehetőség van. Az egyik az, hogy felborítják a rendszerünket, már ha valóban arról van most szó, amiről az SZBU beszél. A másik változat pedig az, hogy játszmát kezdeményeznek egy magyar titkosszolgálati vezetővel szemben. Dezinformálják, hamis irányokba terelik, manipulálják, maximálisan lekötve ezzel az energiáit. Összetett, dupla csavaroktól, fineszektől hemzsegő világ a titkosszolgálatok dimenziója. Könnyen tévútra csalják azt, aki nem gondolja át egy ügy minden lehetséges változatát. Vannak játszmák, amelyek akár egy évtizedig is eltartanak.

– A volt vezérkari főnök Ukrajna iránti elkötelezettsége bizonyos NATO-jegyzőkönyvekben is olvasható. Miért nem jelentett erről a szolgálat, hiszen tudott volt, hogy a magyar állam más állásponton van az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatban, mint amit a vezérkari főnök előadott az adott tanácskozásokon? Többször is azzal fejezte be a beszédét, hogy dicsőség Ukrajnának, és ahogy mostanában mondta, kivinne egy dandárt a frontra.

– A hírek szerint legalább négy NATO-, és több európai vezérkari főnöki találkozón hangzott el tőle az Ukrajnát éltető szlogen. Ezt persze idehaza nem írta bele a jelentéseibe. Magyar katonák, és persze a magyar szolgálatok is folyamatosan dolgoznak Brüsszelben. A vezérkari főnököt is kísérik, ő soha sincs egyedül. Csakhogy ebből a kíséretéből, konkrétan az elhárítástól nem világos, hogy érkezett-e jelzés a honvédelmi miniszterhez arról például, hogy miként beszél odakint a vezérkari főnök. Ezt ki kell vizsgálni.

– Elkapkodott volt egy állítólagos ukrán kém letartóztatása Budapesten, majd kiutasítása az országból? Mert lehet, hogy csak a csere menti meg az odakint lefogott két magyar életét. A hidegháború idején számos ilyen csere zajlott le a szovjet és az amerikai szolgálatok között.

– Ez igaz. Kérdés azonban, hogy az idehaza lefogott személy, egy volt diplomata, milyen útlevéllel rendelkezett. Ha nem vonták vissza a diplomáciai passzportját, akkor még mindig védelmet élvez. Az ukrán katonai attasé helyettesét kiutasította az ország, de az ő védelme megkérdőjelezhetetlen. A cseréhez klasszikus ügynököket kellene felfedni.

– Nincs mese, látjuk, hogy magyarellenes akciók szövetébe simult bele a Tisza. Mit tehet most az Ön által vezetett Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet?

– Az intézetnek nincs felhatalmazása, hatósági jogköre. Egyetlen fegyvere a nyilvánosság, rendre a közvélemény elé tárjuk a kutatási eredményeinket. A magyar szolgálatok legfontosabb dolga most betömni a biztonság falán keletkezett réseket.

Aggasztó dolog történt, 35 éve nem voltunk ilyen súlyos helyzetben.