„A pénzügyminiszterek tanácsa az előbb hozta meg azt a döntést, amelyre Magyarország már oly régóta várt” – mondta a miniszter az EU-országok pénzügyminisztereinek (Ecofin) döntését ismertetve, hozzátéve: a döntés egyhangú volt, ellenvéleményt senki nem nyilvánított. „Minden miniszter kollégám támogatta, hogy Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól kilenc év után mentesüljön.”

Az Európai Bizottság május végén javasolta, hogy szüntessék meg a Lettország, Litvánia, Magyarország, Olaszország és Románia elleni túlzottdeficit-eljárást, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Szlovénia esetében pedig hosszabbítsák meg azt a határidőt, amelyen belül Brüsszel elvárja az államháztartási hiánynak a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá csökkentését. A bizottság emellett azt is kezdeményezte, hogy Belgiumot figyelmeztessék, hogy elmaradásban van a hiány lefaragása tekintetében vállalt kötelezettségeihez képest, Máltával szemben pedig indítsák meg újra a legutóbb tavaly decemberben megszüntetett túlzottdeficit-eljárást. Az Ecofin most mindezeket a bizottsági javaslatokat jóváhagyta.

Varga Mihály szavai szerint Magyarország rendbe tette az államháztartását és „ma mentesült az eljárás hatálya alól”. Az Ecofin pénteki döntésével formai értelemben is pont került az ügyre, és a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése haladéktalanul – az EU hivatalos lapjában való megjelenéssel egy időben – hatályba lép.

A miniszter hangsúlyozta: Magyarország nem csupán elérte ezt az eredményt, hanem igyekszik meg is védeni.

„Az a cél, hogy Magyarország a következő hónapokban ne csússzon vissza az eljárás hatálya alá, ne kerüljön Málta vagy más hasonló ország sorsára” – utalt a magyar miniszter arra, hogy a dél-európai szigetországgal szemben viszonylag rövid idő után újraindították a túlzottdeficit-eljárást.

Az Ecofin-tanácskozásról közzétett hivatalos tájékoztatás emlékeztet: Magyarországot 2004 júliusában szólították fel, hogy 2008-ig korrigálja a hiány mértékét. Ezután többször is kitolták a határidőt. Tavaly tavasszal Brüsszel kilátásba helyezte azt is, hogy 2013-tól felfüggeszti a kohéziós pénzek folyósítását, nyáron azonban az újabb magyar intézkedések hatására ez a veszély elhárult. Az idén májusi uniós értékelés szerint az immár 3 százalék alatti magyar deficit jövőre is a határérték alatt marad, a túlzott mértékű hiányt tehát az ország korrigálta.

A luxembourgi ülésen megvitatták az Európai Bizottság által kidolgozott idei gazdaság- és pénzügy-politikai országspecifikus ajánlásokat is.

„Magyarország vitatja a bizottsági előterjesztést. Több olyan pont is van, energiaadóra, adózásra vonatkozóan, vagy különösen az igazságszolgáltatásra vonatkozóan, amellyel nem értünk egyet” – mondta ezzel kapcsolatban Varga Mihály az MTI tudósítójának kérdésére. Hozzátette, magyar részről az ülésen jelezték: e tekintetben a jövő héten, június 27-28-án tartandó brüsszeli EU-csúcson kezdeményezéssel fognak élni.

Varga Mihály később, magyar újságírókkal beszélgetve – a bizottsági országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatos magyar kifogásokat részletezve – elmondta: Budapest fenntartja a jogát a különböző (így banki, energetikai, távközlési) szektorális adók mértékének, valamint az energiaáraknak a meghatározására, és egyúttal visszautasítja a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatban tett bizottsági bíráló megállapításokat.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény a bírák nyugdíjazásának és az ügyáthelyezésnek a kérdését is felvetette, ami Varga szerint nehezen illeszthető a gazdasági természetű ajánlások közé. A nemzetgazdasági miniszter – mint elmondta – az ülésen Olli Rehnnek, az Európai Bizottság gazdasági-pénzügyi alelnökének válaszolva visszautasította az arra való utalást, hogy Magyarországon kimutatható lenne gazdasági természetű vitás kérdésekben a kormány mellett részrehajló bírói ítélkezési gyakorlat.

Rehn a tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón méltatta azt, hogy a bizottsági országspecifikus ajánlásokra megfogalmazott reagálásokból kitűnik, a tagállamok továbbra is folytatni kívánják a gazdasági reformokat. Kiemelte, hogy az Európai Bizottság csak a tervezetet készítette el a tanácsi országspecifikus ajánlásokhoz, amelyeket aztán a tagállamok közötti konzultációk eredményeként fogadhatnak el.

Magyarország vonatkozásában Olli Rehn kitért arra, hogy az egyik bizottsági ajánlás az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozik. Ez – mint fogalmazott – kulcsfontosságú európai érték, fontos a polgárok jogainak védelme, a jogegyenlőség tekintetében.

„Fontosnak tekintjük a gazdasági fejlődés szempontjából is” – tette hozzá, és hangot adott azon véleményének, hogy a független igazságszolgáltatásra szükség van a fenntartható gazdasági fejlődéshez.

Varga Mihály elmondta, a bizottsági ajánlásokkal kapcsolatos magyar kifogásokat a június végi EU-csúcson egyoldalú magyar külön nyilatkozatban kívánják összefoglalni, és a magyar fél szükség esetén vétójogával is kész lesz élni, ha nem sikerül közösen elfogadható szöveget kidolgozni. A miniszter megjegyezte: az egyik eddigi vitaterületen, nevezetesen a foglalkoztatás bővítése kérdésében már született ilyen, közösen elfogadható formula: mind Brüsszel, mind Budapest fontosnak tartja, hogy a közmunkaprogram mellett más foglalkoztatási prioritások is előtérbe kerüljenek, mint például a fiatalok foglalkoztatásának elősegítése.

Orbán Viktor: az Ecofin is elismerte, jó irányba tart a magyar gazdaság

A Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével az EU-országok pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) is elismerte, jó irányba tart a magyar gazdaság – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a testület luxembourgi döntésére reagálva.

Azt, hogy a magyar gazdaság jó irányba tart, mostantól kezdve nemcsak a magyar kormány, hanem egy külső szemlélő, „méghozzá velünk gyakran nem túlságosan barátságos, számos kérdésben a véleményünket nem osztó külső szereplő”, az EU pénzügyminisztereinek tanácsa is azt mondja, hogy ez így jó – jelentette ki a kormányfő pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. Kiemelte: az eredmények megvannak, bizonyítottak, ezért ismét bizalom van Magyarország iránt.

Úgy fogalmazott, Magyarország megnyerte ezt a csatát, megszüntette az esetleges forráselvonás veszélyét. „Visszaszereztük az önbecsülésünket, és megkaptuk az elismerést, bátorítást Magyarországon kívülről is, hogy folytassuk a gazdaságpolitikánkat” – mondta a miniszterelnök.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkárával, Bernadette Ségollal közösen tartott tájékoztatón Orbán Viktor rámutatott arra is: a magyar kormány úgy tette rendbe a pénzügyeket, hogy eközben az idén nőnek a reálbérek Magyarországon. Ez a gazdaság teljesítményén túl azért lehetséges – folytatta -, mert a kabinet tavaly megállapodott a szakszervezetekkel a minimálbér megállapításáról, és arról, hogy ezt hogyan vezessék át a többi fizetésre. A reálbér-emelkedéshez persze kellett a rezsicsökkentés is, ez tehát kulcseleme a magyar gazdaságpolitikának, amelyet folytatni fognak a jövőben is – tette hozzá.

Arra a kérdésre, van-e még szükség kiigazításokra, hogy Magyarország ne jusson Málta sorsára – amely ellen újra deficiteljárás indult -, Orbán Viktor azt válaszolta: „mostani tudásunk szerint nincs, tekintettel arra, hogy az utolsó építőkockát is elhelyeztük a magyar gazdaság új építményében”.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken közölte újságírókkal Luxembourgban – az EU-országok pénzügyminisztereinek döntését ismertetve -, hogy megszüntették a Magyarország ellen a túlzott mértékű költségvetési hiány miatt 2004 óta folyó eljárást. A miniszterek pénteki döntésével formai értelemben is pont került az ügyre, és a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése haladéktalanul – az EU hivatalos lapjában való megjelenéssel egy időben – hatályba lép.

Szakértők: a döntés kormány következetességét bizonyítja, jót tesz az ország hírnevének

Törő Csaba, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa szerint a magyar kormány alkalmazkodóképességét és következetességét bizonyítja, hogy az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) pénteken úgy döntöttek: megszüntetik a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárást, ugyanakkor a siker politikai hatása szerinte korlátozott. Vida Krisztina, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa a döntés következményei közül kiemelte: nemcsak az ország hírnevének tesz jót, hanem „a pénztárcánknak is”, mivel így már nem fenyeget az a veszély, hogy uniós támogatásokat vonjanak meg Magyarországtól.

Törő Csaba az MTI-nek kifejtette: a döntés belpolitikai üzenete az, hogy nem voltak hiábavalóak a kormány takarékossági intézkedései. Most látszik, hogy ezeknek volt értelmük, hiszen Magyarország végül kikerült az eljárásból.

A szakértő kiemelte: nemzetközi, uniós szempontból is jelentős a fordulat az EU pénzügyminisztereinek döntése, ugyanis azt bizonyítja, hogy a kormány fegyelmezetten és következetesen, „mindenfajta politikai nézeteltérések és támadások közepette is” megtette a deficit leszorításához szükséges lépéseket. Azt mutatja, hogy a kormány ragaszkodott a céljaihoz, mert megértette, cselekednie kell, hogy megszűnjön a túlzottdeficit-eljárás jelentette nyomás – mondta. Hozzátette: az is leszűrhető ebből az eredményből, hogy Magyarországon „van politikai fegyelem, és van gazdasági következetesség”.

Bármennyire vannak is más témákban viták Magyarország és az EU között, azt az uniónak el kellett ismernie, hogy „lehetséges ilyen nehéz körülmények közepette is sikeres gazdaságpolitikát folytatni”, amelynek az árát „itthon tudta vállalni a kormány”, kifelé pedig megmutatta, hogy minderre a saját erejéből képes – mondta. Megjegyezte: látható, hogy a kormány „rugalmas alkalmazkodásra” képes, így ha vannak is nézeteltérései az EU-val, ezt a teljesítményt már nem lehetett elvitatni tőle.

A kutató ugyanakkor úgy látja, a pénteken elért siker politikai hatása korlátozott. Kifejtette: annak, hogy most elismerték a magyar kormány erőfeszítéseit, nincs közvetlen hatása más, sokkal inkább politikai vagy jogi jellegű vitákra, mert azokat külön kezelik. A többi kérdésben külön meg kell vívni a szükséges csatákat – közölte. Hozzáfűzte: „egy listán szerepelnek, mert magyar ügyek”, de nem kapcsolódnak egymáshoz.

Törő Csaba szerint az EU-ban az egyes tagállamok esetében eltérően értékelnek egy konkrét helyzetet és az abból kiolvasható tendenciákat, folyamatokat. A magyar ügyek abban hasonlítanak egymásra, hogy általában „a lehető legrosszabb olvasatot és a lehető legóvatosabb álláspontot” fogadják el az unióban, nem optimistán, hanem más tagállamokkal összehasonlítva „mindig inkább gyanakvóbban, barátságtalanabbul és szigorúbban” értelmezik a helyzetet – magyarázta.

Vida Krisztina az Ecofin döntésével kapcsolatban úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy Magyarország kilenc évig ült „a szégyenpadon”, folyamatosan meghosszabbították a számára előírt határidőket, ami nem vet jó fényt egy országra.

Ilyenre korábban nem volt példa, ezért „már tényleg itt volt az ideje”, hogy az ország kikerüljön az eljárás alól. Ez nemcsak az ország hírnevének tesz jót, hanem „a pénztárcánknak is”, hiszen így már nem fenyeget az a veszély, hogy uniós támogatásokat vonnak meg Magyarországtól – mutatott rá.

Kiemelte, a válság miatt szigorúbbak lettek a fiskális szabályok, így az EU valóban életbe lépteti a pénzügyi szankciókat. Míg korábban „mindenkinél egy darabig szemet hunytak”, az euróövezet tagjaira akár a GDP 0,2 százalékát kitevő pénzbírságot szabhatnak ki, ha nem tudják az államháztartási hiányt három százalék alá szorítani – magyarázta.

A szakértő szerint a pénzpiacoknak is kedvező üzenet Magyarország sikere, és politikai szempontból is fontos, azt mutatja, hogy az ország „stabilan áll a lábán”, és a fiskális mutatói megfelelőek.

Vida Krisztina úgy fogalmazott, egyes tagállamok „hosszabb kifutási időt kapnak, hogy rendbe tegyék a költségvetésüket”, viszont korábban még nem volt rá példa, hogy egy ország olyan hosszú ideig álljon az eljárás alatt, mint Magyarország, és sokáig nem történt kedvező változás a gazdasági helyzetében. Ráadásul – Görögországhoz hasonlóan – Magyarország korábban valótlan adatokat közölt a költségvetéséről – mondta. Véleménye szerint ez a többi országhoz képest súlyosbította Magyarország helyzetét.

A kutató reméli, hogy Magyarország most már azonos megítélés alá esik a többi tagállammal. A magyar kormány bizonyított: három egymást követő évben három százalék alatt tudta tartani a költségvetési hiányt – hangsúlyozta. Hozzátette: „most nem kell attól félnünk”, hogy ismét elindul az eljárás Magyarország ellen.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az EU-tagállamok pénzügyminisztereinek döntését ismertetve pénteken közölte: megszüntették a Magyarország ellen a túlzott mértékű költségvetési hiány miatt 2004 óta folyó eljárást. A tárcavezető szavai szerint Magyarország rendbe tette az államháztartását, és „ma mentesült az eljárás hatálya alól”. Az Ecofin pénteki döntésével formai értelemben is pont került az ügyre, és a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése haladéktalanul – az EU hivatalos lapjában való megjelenéssel egy időben – hatályba lép.

(MTI)