Minek köszönhető az újabb kétharmad? Milyen valójában a vidék, és nyerhet-e még a Fidesz Budapesten? Tartós-e a győzelem, vagy nem? Ilyen kérdésekről rendezett kerekasztal-beszélgetést a Fiatalok Batthyány Köre április 12-én, kedd este a Hatvany-Lónyai-villában, a budai várban. Először Orbán Balázzsal, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesével, a miniszterelnök politikai tanácsadójával beszélgetett Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány igazgatója, majd Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Halkó Petra, a Századvég elemzője értékelte az eseményeket Dezső Tamás, a BLA elnökének köszöntője után.

Hirdetés

Orbán Balázs elmondta: fogadott Gulyás Gergellyel, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel a mandátumszámban, és 128-at jósolt, ezzel ő volt közelebb az eredményhez. Hozzátette: a mostani választási eredmény hasonlatos a 2010-eshez, amikor úgyszintén nem csak a baloldaliak szavaztak a Fideszre. Azelőtt a baloldal csődbe vitte az országot, és ezt utasították el egységesen az emberek, most pedig egy pusztán a hatalomvágyon alapuló baloldali koalícióra mondtak nemet. 

Kirajzolódik egy normális Magyarország

Szóba került Kim Lane Scheppele amerikai jogász, aki rendszeresen kritizálja a jobboldali kormányt. Vele nem civilizációs problémánk van, hanem politikai, mert őszerinte csak liberális progresszívként tudunk jó európaiak lenni – jegyezte meg Orbán Balázs, hozzátéve: nem mi változtunk, hanem a nyugat változott. A 2010 óta ránk özönlő sok kritika miatt ugyan a kormány elgondolkodott, hogy mit ronthatott el, de „rájöttünk, hogy nem rontottunk el semmit, mi nem változtunk”. 

Orbán Balázs mindenkinek javasolja az ellenzéki szavazatszámlálók beszámolóit olvasgatni, amiben ugyan sok a sértegetés, de elismerik, hogy nem volt csalás, és kirajzolódik egy bukolikus, normális Magyarország képe, ahol barátságosak az emberek, főznek a vendégre, rendezettek az utcák, templomba jár a falu. Ezekből a beszámolókból az derül ki, hogya falvakban és vidéki városokban ott van egy normális Magyarország,

Korábban írtuk

a magyar szellem, az élni akaró, identitásában nem elbizonytalanodott, igazodási pontokat jól látó világ. Ez a világ az, ami egységesen szavazott és mondott valamit arról, hogy merre menjen az ország. ÉS ott van mögötte, hogy mi tart életben minket ezer éven át – fejtegette a miniszterhelyettes.

Mint mondta: az előző 150 évben azt a kritikát fogalmazták meg a nagy, nemzeti tömbpártokkal szemben, mint amilyen a dualizmus és a Horthy-éra idején irányította az országot, hogy nem volt demokratikus legitimációjuk. Főleg Bibó István mondta ezt. De most ez a legitimáció megvan, hisz soha ekkora felhatalmazása még politikai erőmnek nem volt a magyar történelemben – hívta fel a figyelmet a politikus.

Orbán Balázs kitért a Mérő László-jelenségre is. Szerinte azonban a Budapest-vidék-kérdéskört nem szabad leegyszerűsíteni. Emlékeztetett: az EU-ban nincs olyan főváros, kivéve Madridot, ahol a jobboldal kormányozna. De ott sem azért, mert a madridiak konzervatívok, hanem azért, mert a baloldal megengedőbb a katalán és baszk szeparatisa erőkkel szemben, a jobboldal viszont határozottan az egységes Spanyolország mellett van, ennek a gondolatnak pedig a központja Madrid, így ott sosem választanak olyan polgármestert, aki ez ellen megy. Hogy a Fidesz-KDNP-nek 41 százaléka van a fővárosban, az példátlan Európában – mutatott rá a politikus.

Mit lehet tenni Budapesten?

Orbán Balázs feltette a kérdést: mi köthet össze minket, budapestieket és vidékieket ideológiamentesen? Azt válaszolta: hogy csináljunk egy szép, tiszta, dugómentes fővárost, és abból kijön a kétharmad.

Kifejtette azt is: a magyar parlamentáris rendszer hagyományosan polarizált, ilyen szempontból jobban hasonlít az angolszász világhoz, mint a konszenzusos némethez. A legsikeresebb időszakok a legkonfliktusosabbak voltak a parlamentben. A boldog békeidőkben lőttek egymásra a képviselők.„Jakab Pétert meg kéne ölelnem, hogy milyen államférfi, hogy csak krumplit hoz be, holott le is lőhetne”

 – jegyezte meg Orbán Balázs. Hozzátette: A társadalom mélyrétegeiben kellenek olyan ügyek, amelyek összekötnek társadalmi csoportoknak. Ilyennek mindig kell lennie, a nemzetegyesítés érdekében. Szerinte ezek közé sorolható a migráció kérdése, az LMBTQ-kérdéskör, valamint a „segély helyett munka” elve is. A fontos az, hogy a társadalmi szövetek ne szétszakadjanak, hanem sűrűbbre fonódjanak.

Budapesttel kapcsolatban még megjegyezte: nemzetközi trend, hogy a nagyvárosokban élők életmód szempontjából közelebb érzik magukat a liberális pártokat, hacsaknem van olyan ajánlata a jobboldali pártoknak, ami ezt felülírja. „Szerintem nekünk volt ilyen ajánlatunk.” Rámutatott: a budapestiek a legnagyobb haszonélvezői az adórendszernek és minden más társadalompolitikai intézkedésnek. Szóval az, hogy az ellenzékre szavaztak, nem racionális, hanem emocionális reakció. A baloldal Budapesten sok pozícióhoz jutott, és van összehasonlítási alapunk. A Fidesz-KDNP sosem volt még ilyen erős Budapesten, 2010-ben is gyengébb volt, csak más volt az ellenzéki konstelláció – fejtegette Orbán Balázs.

A teljes cikket IDE kattintva a Mandineren olvashatja el.