Nyolc év után először újra kordonok nélkül nézhették végig az emberek a Parlament előtti zászlófelvonást. A budapesti Hősök terén tartott tisztavatáson ősi magyar szokás szerint kardot rántottak a frissen felavatott katonák, majd együtt kiáltották: A hazáért mindhalálig! Az utcákon sétálgatva az embernek az az érzése támadt, már meg is gyógyult az ország.

A reggeli ceremónián részt vettek a közjogi méltóságok, Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök. A lovas díszegység bevonulása után felvonták a nemzeti lobogót, mialatt Szvorák Kati előadásában elhangzott nemzeti imádságunk, a Himnusz.

Délelőtt tizenegy órától kezdődött a tisztavatás a Hősök terén, ahol a fiatal katonák egy csoportja új díszegyenruhában tisztelgett a háborúkban hősi halált halt magyar bakák előtt. Az eseményen felszólaló Schmitt Pál beszédében elmondta, ünnepeink arról szólnak, ami különleges bennünk, magyarokban és az itt élő nemzetiségekben, s azért fontosak, mert megláthatjuk bennük az erőt, amire szükségünk van a lelkek megerősítéséhez, a holnaphoz.

– Szeressük, ami különleges bennünk, ne tagadjuk meg magunkat, ne dobjuk el a hagyományainkat – fogalmazott az államfő. A hazánkban végbemenő változásra ő is felhívta a figyelmet. – Újra nagyszerű dolgok előtt állunk, mert valami megmozdult a magyar lelkekben. Schmitt Pál szerint ez tudatosan vezeti el a magyarokat egy boldogabb, kiegyensúlyozottabb világba, ahol derűvel tervezhető, kiszámíthatóbb a jövő a fiatalok, a családok számára, és ahol mindenki élvezheti saját munkája gyümölcsét.

A tisztavatáson a Magyar Honvédségről is szó esett.

– Meghirdettük a honvédség újjáépítését, visszatérünk a helyes irányba – mondta Hende Csaba miniszter, s kiemelte, a magyar tiszt most kizárólag a magyar hazát, a magyar nemzeti érdeket szolgálja, nem valamely birodalomét, ideológiáét vagy üzleti csoportét.

A délelőtti rendezvények után is sok-sok érdekes programon vehettek részt az ünnepelni vágyók. Ezek közül talán a legkiemelkedőbb a fővárosi aratási felvonulás volt, amin ezrek vettek részt, és amihez csatlakozott a Lánchíd lábánál gyülekező határon túli fiatalokból álló csoport. Sokan népviseletbe öltöztek, nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret tartva, népdalokat énekelve sétáltak a Szent István Bazilika elé, ahol Erdő Péter bíboros tartott szentmisét.

– A társadalmi igazságosságra ma is tudatosan és elszánt szeretettel kell törekedni – fogalmazott az esztergom-budapesti érsek, aki szerint igazságosságra kell törekedni az idősebb nemzedékek iránt, akik egész életükben nem kapták meg munkájuk ellenértékét.

Hangsúlyozta, különösen az anyaság és a családi élet teremt olyan értéket, amely a bérmunka fogalomvilágában nem jelenik meg, de amelytől népünk jövője függ.

Az államalapítás ünnepe a hagyományokhoz híven tűzijátékkal végződött, ami idén szerényebb volt, mint az eddigiek, de talán éppen ezért sokakat rádöbbentett arra, augusztus 20-a nem csupán egy fényjátékkal tarkított munkaszüneti nap, hanem Magyarország születésnapja.

szd