Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Hirdetés

Gulyás Gergely sajtótájékoztatóján kiemelte: kifejezetten jó a kapcsolat minden olyan vezető világhatalommal, amelynek a gazdasága Magyarországnak is fontos és amellyel a gazdasági-politikai együttműködés nagy jelentőséggel bír.

Megjegyezte: a védelmi együttműködés parlamenti elfogadására az európai parlamenti választást követő ülésszakban kerülhet sor.

Kérdésre a miniszter közölte: Orbán Viktor kormányfő nem hívta meg Budapestre Donald Trump amerikai elnököt, de ha szükséges, fognak találkozni.

Arról is beszélt, hogy haderőreform folyik Magyarországon, hogy az ország azon NATO-tagállamok közé tartozzon, amelyek a GDP-jük 2 százalékát fordítják védelemre. Várhatóan jövőre érjük el az 1,6 százalékot és 2023-ra teljesíthetjük a 2 százalékot. Amire szükség van, azt Magyarország NATO-szövetségestől szeretné beszerezni, ennek érdekében több országgal tárgyalnak – közölte.

Gulyás Gergely kifejtette: az amerikai elnök szándéka, hogy mérsékelje az országa szempontjából negatív külkereskedelmi mérlegből adódó veszteségeket, és jó hír, hogy Európa e tekintetben csak a második helyen van, Kínával szemben lényegesen nagyobb a külkereskedelmi mérleg amerikai negatívuma. Viszont ha nem sikerül megállapodásra jutni, az Egyesült Államok intézkedéseket vezethet be, ami a magyar gazdaságot hátrányosan érintené, ezért megfelelő válaszokat kell majd találni – mondta.

Kitért arra is, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon kvótaügyben Magyarország ellen indított eljárás most ért olyan szakaszba, hogy nyilvános tárgyalást tartottak. Álláspontunk szerint a Lisszaboni Szerződés nem ad lehetőséget a kvóta szerinti elosztásra, az pedig kettős mércét jelent, hogy egy tagállam kivételével senki sem teljesítette az előírt kvótát, mégsem minden országgal szemben indítottak eljárást – jelentette ki. Hozzátette: Magyarország szerint a bevándorlás sikeres kezelése érdekében el kell venni a kérdést a bizottságtól és a belügyminiszterekből álló tanácsra kell bízni, így lehet garantálni, hogy „Európa a migráció kérdésében újra ura legyen a helyzetnek”.

Kérdésre a miniszter közölte: a találkozó az Európai Néppárt (EPP) által kijelölt „bölcsek tanácsával” az európai parlamenti (EP-) választás után lehetséges, az EPP-vel kötött megállapodás szerint is mindenkinek az az érdeke: az EP-választás után tisztázzák a kérdéseket.

Úgy látja, az EPP és a Fidesz vitájának rendezése szempontjából fontos, hogy az EP-választást követően milyen irányt vesz a néppárt.

Gulyás Gergely megjegyezte: a Jobbikkal senki sem egyeztetett az EPP részéről. Kizárt, hogy a Fidesz és a Jobbik is a néppártban foglaljon helyet, a Jobbikot szélsőjobboldali, antiszemita pártként tartják számon Brüsszelben – fogalmazott.

Az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó csúcsjelöltek vitájával kapcsolatban a miniszter megjegyezte: Frans Timmermansnál, az európai szociáldemokraták listavezetőjénél kevés populistább politikust ismer Európában.

Közölte: Manfred Weber, az EPP csúcsjelöltje úgy nyilatkozott, hogy „nem tart igényt a mi támogatásunkra”, ennek eleget tudunk tenni. Emlékeztetett: az Európai Bizottság elnökének megválasztásakor öt éve is az egyik legsúlyosabb kritika azzal kapcsolatban fogalmazódott meg, hogy a csúcsjelölti (Spitzenkandidat) rendszer felülírja a Lisszaboni Szerződést, ami elfogadhatatlan. Ez a rendszer ugyanis elvon egy olyan jogot az Európai Tanácstól, amely a közösségi jog alapján megilleti a testületet – mondta.

Kérdésre kijelentette: ha felveti valaki Michel Barnier Brexit-főtárgyaló jelöltségét a bizottság vezetésére, a kormány kialakítja az álláspontját. „Jó véleménnyel vagyunk” róla, de a kormánynak egyelőre nem kellett állást foglalni, mert jelölés nem történt – közölte.

Az ukrán nyelvtörvény elfogadásáról Gulyás Gergely azt mondta: Magyarország fenntartja a NATO-tárgyalások megkezdésének vétóját, és remélhetőleg a következő ukrán elnök másként viszonyul a nemzetiségekhez, így a magyar közösséghez is.

Kérdésre a miniszter elmondta: a német köztelevízió propagandafilmet készített a magyar családtámogatási rendszerről, ebben vannak valótlan állítások is, például, hogy csak a keresztény családok kapnak támogatást. A német közmédia a balliberális propaganda eszköze – fűzte hozzá.