Hirdetés

– Feleségének Magyarországon, Mar­caliban van gyára, ami luxusautók beszállítója. Önnek is magyar gyökerei vannak, a szülei magyarok, de ön már Németországban született. Mikor jött először Magyarországra?

– Németországban nőttem fel, és először még kisfiúként jártam Magyarországon, 1963-ban. Harminc évvel később, 1993-ban megismertem a feleségemet, aki ugyancsak magyar. 1995-ben Marcaliban céget alapítottunk.

– Hogyan kezdődött?

– Kezdetben üléshuzatokat varrtunk a Mercedesnek és a BMW-nek. Azután a cég tovább fejlődött, és ma már különféle beltéri kényelmi kiegészítőket, szériatartozékokat gyártunk luxusautókhoz, például a Mercedes B és C osztály számára, illetve fejtámlákat a BMW és a Porsche megrendelésére. Jelenleg 150 dolgozót foglalkoztatunk Marcaliban.

Korábban írtuk


– Ez már nem kicsi vállalkozás. Egy német cég leányvállalataként működnek?

– Nem, a Noa Kft. teljes egészében magyar vállalkozás, nem német leányvállalat, ahogy ezt sokan csinálják, hogy a nyereséget lefölözzék. A kft. a feleségem tulajdona. Sikeresek vagyunk, az USA-ba is szállítunk. Vevőink prémium gyártók, mint például a Mercedes, a BMW vagy a Porsche. Személyesen is nagyon jó a kapcsolatom velük.

– Akkor elég sok tapasztalatot szerzett az elmúlt negyedszázad során. Elégedett a magyarországi munkakörnyezettel?

– Az állami támogatások ma már nagyon kedvezőek, csak későn indultak. Az első ilyen támogatásra akkor került sor, amikor Orbán Viktor pártja, a Fidesz kormányra került. Már korábban is próbáltunk forráshoz jutni, de vagy lehetetlen volt, vagy túlságosan bonyolult.

– 2010 előtt a szocialisták voltak kormányon.

– Mindig összehasonlítom, ami korábban volt azzal, ami ma van. A szocialista és kommunista pártok idején, ez az én személyes véleményem, csak a szocialisták legszűkebb baráti köre húzott hasznot. Az ezzel összefüggő korrupció még ma is elterjedt a szocialisták volt és jelenlegi holdudvarában. Különösen a korábbi fellegvárakban, mint például Somogy megye. Erről regényt lehetne írni…

– Mi a helyzet ma?

– Mindenkinek megvan az esélye arra, hogy vállalkozzon. Amennyiben nem gördítenek akadályt az útjába a még ma is beágyazott, komoly hálózattal rendelkező szocialisták. De a feltételek most sokkal kedvezőbbek. Általánosságban elégedett vagyok. Van egy-két dolog, amit lehetne jobban csinálni, de ha összehasonlítom Magyarországot Németországgal, akkor itt sokkal inkább adottak a feltételek.

– Valóban?

– Németországban egy középvállalkozás nem kap állami támogatást. Csak az óriási konszernek, amelyeknek nem lenne szükségük rá, mert könnyedén meg tudnák oldani a problémáikat a nyereségükből. De nem ez a cél.

– A középvállalkozások egyáltalán nem kapnak állami támogatást?

– Csak a rövidített munkaidő (Kurz­arbeit) miatt kapnak, de az csepp a tengerben, érdemben nem sokat számít. Ha kiterítik az összes lapjukat, kaphatnak hitelt. Ez minden.

– Elképesztő. Nem is gondolná az ember. Tudják a középvállalatok, hogy milyen lehetőségek vannak Magyarországon?

– Természetesen nem, mert Németországban, illetve a német médiában nem olyannak mutatják be Magyarországot, mint amilyen, és nem számolnak be arról, ami van.

– Hogyan vélekednek a németországi helyzetről az ottani gazdasági szakemberek?

– Ha gazdasági vagy pénzügyi tanácsadókkal beszél az ember, akkor a jelen folyamatok kapcsán nagyon borúlátóak. A kilencvenes években gazdasági eszközökkel arra kényszerítették a cégeket, hogy a kelet-európai országokban, például Magyarországon vagy Romániában fektessenek be, tekintve, hogy Németországban nem volt állami támogatás. Mára kiderült, hogy ezek nélkül a gyártóüzemek nélkül a német cégek ma már működésképtelenek lennének. Németország az egyetlen, amelyik az EU-ból profitált.

– Magyarországot ennek ellenére rossz színben tüntetik fel a német médiában. Mi lehet az oka ennek?

– Ami nem vág egybe Merkel asszony elképzeléseivel, az csak rossz lehet. A média centralizált. Angela Merkel férje például az egyik legnagyobb médiakonszern, a Friede Springer Alapítvány felügyelőbizottsági tagja.

– De hisz ő kémiaprofesszor, hogy jön ehhez?

– Ezt mi is szeretnénk tudni. A Der Spiegel információi szerint a Friede Springer Alapítvány tudományos projekteket támogat. A Springer kiadó, amely a Die Welt és a Bild című lapokat is kiadja, egy vagyonnal, százmillió euróval stafírozta ki a Springer-alapítványt. Több lap is megírta, hogy öt év alatt a Friede Springer ötvenezer eurót fizetett ki Merkel férjének a tanácsaiért. Évi tízezer eurót. Joachim Sauer tevékenysége állítólag teljesen független attól, hogy a felesége történetesen a német kancellár… És nem ez az egyetlen példa. Még több politikust is lehetne említeni, akik hasonlóan jövedelmező pozícióban vannak.

– Magyarországra visszatérve: mi nem szeretnénk befogadóország lenni, meg akarjuk állítani az illegális migrációt. Németország ellenben még több bevándorlót akar beengedni. Erről vajon mi a véleménye a német átlagembernek?

– A hétköznapi emberek többsége úgy gondolja, hogy Magyarországnak a migráció tekintetében igaza van. De ezt nem mondják ki nyíltan, csak négyszemközt, bizalmasan: a migránsok csak azért jönnek, hogy pénzt kapjanak, állami támogatást. Például egy német asszony negyven év gyári munka után 600-700 euró nyugdíjjal kell hogy beérje, egy migráns viszont azonnal kap ezer euró támogatást. Ez hatalmas igazságtalanság az állam részéről.

– És a bevándorlásnak nincs vége…

– A koronavírus-járvány idején chartergépek érkeznek éjjelente, migránsokkal a fedélzetükön. A német népet a média manipulálja, azokat pedig, akik nem értenek egyet a fősodorral, megfélemlítik, szélsőjobbosnak kiáltják ki. Ezért kevesen vannak, akik a nyomás ellenére vállalni merik a véleményüket.

– Ön szerint hogyan lehetne a német embereket a véleményük alapján osztályozni?

– Stuttgartban, ahol lakom, sokan vélik úgy, hogy a migráció tekintetében Magyarországnak igaza van. A Zöldek viszont azt akarják, hogy nyissák meg a határokat, hogy minden migráns bejöhessen.

– Akkor elég megosztott a társadalom.

– Egyre megosztottabb. Ezt lehet szubjektívan vagy objektívan nézni, de tény, hogy a bűncselekmények száma még soha nem volt ilyen magas. Ám ezt sem lehet nyíltan kimondani. Egy ismerősöm korábban rendőrtiszt volt, ma már nyugdíjas. Ő mondta nemrég, hogy a bűncselekmények 90-95 százalékát nem német állampolgárok követik el. Nagyon örülök, hogy ez Magyarországon nincs így, hogy nyugodtan élhetek, és sikeres lehetek. Mindenkinek, aki elégedetlen Németországgal azt tanácsolom, költözzön nyugodtan Magyarországra.

– Sokan hagyják el Németországot?

– Nagyon sokan. A Balaton déli partján, Siófokon már sok német lakik, közülük többen vállalkozók. Számuk pedig egyre nő.

– Isten hozta őket! Miniszterelnökünk nemrégiben azt mondta, mi befogadjuk az igazi menekülteket, akik Németországból, Hollandiából, Olaszországból vagy Franciaországból menekülnek, teszem hozzá, a politikai korrektség elől. Említette, hogy egyre több a vállalkozó. Milyen további előnyei vannak Magyarországnak a vállalkozók szemében?

– Magyarország óriási előnye, hogy Németországban az adó sokkal magasabb. Nálunk van a legmagasabb adó egész Európában. Ismerek sok magyar fiatalt, akik Németországban dolgoznak. Pincéreket például. Azt szoktam nekik mondani, ha Magyarországon is annyit dolgoznának, mint Németországban, akkor Magyarországon már jobban keresnének.

– Az imént azt mondta, hogy Németország profitált a legtöbbet az EU-ból. Ez nem ellentmondás?

– Nem, mert csak a német állam, de nem a német nép. A németek nem profitáltak belőle, épp ellenkezőleg. A lakbér már szinte megfizethetetlen. Egy bevásárlóközpontban például nettó 1400 eurót lehet keresni, amiből ki kell fizetni a 700-800 eurós lakbért. Nem érdemes átszámítani, bárki láthatja, hogy a megélhetésre nem sok marad.

– Ennyire drága a lakhatás?

– Stuttgartban egy 25 négyzetméteres kis lakás 500 euróba kerül fűtéssel. A konyha, a zuhanyzó és a vécé egyben van.

– És egy nagyobb?

– Egy átlagos, körülbelül 80 négyzetméteres lakást már nem lehet kibérelni 1700 euró alatt. Vidéken is felmentek az árak: száz négyzetméter bérleti díja 1400 euróba kerül.

– Hogy tudja ezeket a lakbéreket egy migráns megfizetni?

– Ó, egészen könnyedén. Ő ugyanis ingyen kapja. Murr településen, Stuttgarttól 30 kilométerre most adtak át egy vadonatúj lakóházat, amit 1,3 millió euróért építettek. Két migránscsalád lakik benne. Nem messze innen van egy menekültotthon. Szupermodern, sok lakással. Ott élnek a többiek. Teljesen ingyen.

– És a németek ezt csak nézik?

– Van egy történetem, ami egy ludwigsburgi CDU-s önkormányzati képviselőtől származik. A hölgy egyik ismerőse egy hotelkonyhát üzemeltet. Felvett egy szír férfit dolgozni. A szír kezdetben nagyon rendes volt, jó munkaerő volt. Azután kérelmezte, hogy Németországba hozhassa a családját. Meg is történt. Minden támogatást megigényelt, és meg is kapott. Majd pedig bejött a hotelbe, és azt mondta: köszöni, de már nem kell többé dolgoznia. Annyi támogatást kap, hogy munka nélkül is meg tud élni. A képviselőnő meghallotta, és elhatározta, hogy kideríti, hogyan lehetséges mindez. Amikor azzal szembesült, hogy a számok valósak, felszólalt a körzetében: nincs mit csodálkozni azon, ha a választók az AfD-re szavaznak, mondta.

– Apropó, AfD. Az egyetlen valódi ellenzéki párt ennek ellenére nem tűnik elég erősnek. Vajon miért?

– Én sem tudom, miért van így, mert rengetegen szavaznak az AfD-re. Például majdnem az összes rendőr, a nyomás ellenére. Ha az AfD-s politikusok iskolázottságát nézzük, náluk van a legtöbb magasan képzett ember. Orvosok, ügyvédek, akadémikusok. Ilyen magas arányban sem a CDU, sem az SPD nem bővelkedik kiművelt fejekben.

– És a Zöldek? Náluk mi a helyzet?

– A Zöldeknél egyetlen akadémikus van, Winfried Kretschmann, aki biológus. Akad viszont egy sor olyan politikus, akinek még érettségije sincs.

– Martin Schulzra gondol, aki ennek ellenére kancellárjelölt lehetett?

– Például, de nem csak rá. A Zöldeknél Claudia Rothra vagy Katrin Göring-Eck­ardtra. Előbbi megszakította a főiskolai tanulmányait, utóbbi még az iskolát sem fejezte be.

– Mi lesz, ha a Zöldek 2021-ben bejutnak a Bundestagba?

– Akkor lehúzhatjuk a redőnyt Németországban. Már így is tönkretették az autóipart és a beszállítóit. Remélem, hogy ez nem történik meg, de sajnos az esélyeik egy koalíciós kormányzásra a CDU-val vagy az SPD-vel nagyon jók. A bajor miniszterelnök, Markus Söder maga mondta, hogy el tudná képzelni a koalíciót a Zöldekkel. És ezt ki merte mondani a konzervatív Bajorországban!

– Mit gondol, létrejön az Európai Egyesült Államok, vagy megmarad Európa olyannak, amilyennek szeretjük, önálló nemzetek szoros együttműködésén alapuló közösségnek?

– Remélem, hogy nem jön létre, amit Merkel akar, és formálódik az ellenállás. A legnagyobb baj, hogy a média mindent ural, és az emberek be vannak oltva, nincs önálló véleményük. Bízom benne, hogy nem lesz föderáció. Már így is elég nehéz. De én a magam részéről többé-kevésbé elbúcsúzom Németországtól. Magyarországon akarok élni, nekem tetszik itt, ráadásul az emberek is sokkal szimpatikusabbak, mint Németországban.