Fotó: Fürjes Viktória
Hirdetés

– Egy tavaszi felmérésük jó híre volt, hogy a tavalyi 1,49-ról 1,55-ra emelkedett a teljes termékenységi arányszám. Azóta viszont megbolydult a világ, megmaradt-e a koronavírus árnyékában a növekvő gyermekvállalási kedv?

– Úgy tűnik, hogy megmaradt, sőt októberre már 1,57-ra nőtt ez a szám. Egyébként az Eurostatnak a KSH-étól némileg különböző módszertana szerint már harmadik éve 1,5 fölött vagyunk, és minden év néhány századpontos emelkedést hozott. Mindkét módszertanban közös, hogy 2010-hez viszonyítva Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a termékenységi arányszám az Európai Unióban.

– Lehet már tudni valami arról, hogy az immár kilencedik hónapja tartó koronavírus-járvány hogyan változtatta meg a családok jövőképét, gyermekvállalási terveit?

– A tavaszi első hullámban készített a KINCS egy felmérést, amelyben gyermekvállalási korban lévőket kérdeztünk, hogy szeretnének-e gyermeket a következő öt évben. Az egy évvel korábbinál valamivel kevesebb pozitív választ kaptunk: míg 2019-ben a 18–49 évesek 58 százaléka felelt igennel, idén májusban 44 százalék, bár még így is a huszonévesek közel kétharmada, a harmincasok több mint fele szeretne gyermeket a közeljövőben. Ez az óvatosabb válaszadás valószínűleg az első hullám váratlan sokkjának, a bizonytalanabb kilátásoknak tudható be. Ugyanakkor mindenképpen biztatást adhat a gyermeket tervezőknek, hogy a családtámogatások köre a nehéz helyzet ellenére is tovább bővül.

Korábban írtuk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

– Tavasszal csökkent a házasságok száma is, vagyis megtört az előző évek rendkívüli lendülete, aminek eredményeként 2019-ben már csaknem kétszer annyian fogadtak örök hűséget, mint 2010-ben. Az esküvőket csak elhalasztották, például a lagzikra vonatkozó tiltások miatt, vagy a bizonytalan jövőkép ebben is visszaköszön? És mit mutatnak a válások?

– A házasságkötések száma a rendszerváltozás időszakában volt utoljára olyan magas, mint tavaly. Idén április–májusban valóban mutatkozott csökkenés, de az év első tíz hónapját nézve még ezzel együtt is 4,4 százalékkal több házasság köttetett, mint egy éve. A válásokról egyelőre nincsenek idei adatok, hiszen a bíróságoknál csak az év végével lesznek hozzáférhetők az adatok, de az biztos, hogy már tavaly is hatvanéves mélyponton volt a válások száma. Bizakodó vagyok, mert tavasszal, amikor megkérdeztük az embereket, hogy milyen a hangulat a családjukban, hatszor többen mondták azt, hogy a karanténidőszakban javultak a családon belüli kapcsolataik, és csupán négy százalék számolt be romlásról. Kutatásainkból az is kiderült, hogy leginkább párjukra, házastársukra számítanak az emberek a bajban, vagyis felértékelődtek a társas kapcsolatok, a család védő szerepe.

– Ihlethette-e a kormány friss otthonteremtési programját az imént említett jelenség, vagyis hogy a válság miatt csökkent az öt éven belül gyermeket tervezők aránya?

– Fontos hangsúlyozni, hogy a hosszabb távon a kívánt, tervezett gyermekek száma nem csökkent, továbbra is magas, átlagosan 2,37, azaz a magyar fiatalok legalább két vagy annál is több gyermekben gondolkoznak, csupán a közeljövővel kapcsolatban lettek valamivel óvatosabbak. A kormányzati politika elkötelezettségét mutatja, hogy ebben a nehéz költségvetési helyzetben sem szűkítik a családok támogatását, hanem inkább továbbra is bővítik. Ezek az új lehetőségek kompenzálhatják a járvány gyermekvállalást hátráltató hatásait.

– A kormány az új csomag kapcsán az eddigi legnagyobb otthonteremtési programról beszél, és önök is ezt a kifejezést használják. Miért ez a legnagyobb, talán mert az eddigi legszélesebb rétegeket érinti?

– Az otthonteremtési program 2015-ben indult, és az évek során fokozatosan bővültek a lehetőségek. A csok olyan, mint egy lombosodó fa, amelynek egyre több és erősebb ága lesz. Most összegszerűségében és a lehetőségek tárházát tekintve is a legjelentősebb program indul el, ám ez sok tekintetben a korábbiaknak a folytatása, hiszen a csokhoz kapcsolódik az illetékmentesség, a többgenerációs tetőtér-beépítés és az áfa-visszaigénylés is. Az otthonfelújítási program viszont újdonság, azokat érinti, akik nem akarnak vagy nem tudnak költözni, de szeretnék, hogy jobb körülmények között nevelhessék a gyermekeiket. Ezáltal új rétegek is bekapcsolódhatnak az otthonteremtési programba.

– Mik voltak a fő eredményei az eddigi csokprogramoknak?

– Az otthonteremtési programban eddig több mint 150 ezer család vett részt. Azóta a két- és háromgyermekes családok esetében 2015-höz képest 11-12 négyzetméterrel nőtt az átlagos lakásméret a KSH adatai alapján. Nagyon fontos, hogy a gyermekvállalásra milyen hatása van a programnak: elemzéseink alapján a csokszerződésekben 1,8 az átlagos gyermekszám, és minden második kontraktusban mondták azt, hogy szeretnének újabb gyermeket, a vállalt gyermekek száma átlagosan 1,4. Ha ők megszületnek, akkor e családokban jóval kettő fölé fog emelkedni az átlagos gyermekszám.

– Mennyi idő alatt várható ez az emelkedés?

– Legfeljebb tíz év áll rendelkezésre, hogy megszülessenek ezek a gyermekek. Azok közül a családok közül, amelyek az otthonteremtési támogatásokat igénybe vették, legalább minden második ennek a segítségével döntött még több gyermek mellett.

– Önök készítettek a most meghirdetett négy programpontra is egy felmérést. Melyik a legnépszerűbb a családok körében?

– A KINCS legfrissebb felmérése szerint ez az otthonfelújítási támogatás, 90 százalék egyetért vele, 80 százalék hasznosnak találja, és a gyermekesek 40 százaléka igénybe is szeretné venni. A konstrukció nagy előnye, hogy a maximum hárommillió forintos támogatást a gyermekek és a szülők számától függetlenül minden gyermekes család ugyanúgy, ugyanolyan feltételekkel kaphatja meg. Ez is, mint más támogatások, már 12 hetes magzat mellett is igényelhető.

– Az is kiderült a felmérésükből, hogy a markánsan új támogatási forma, vagyis az otthonfelújítás a 30–50-es korosztály körében a legnépszerűbb, míg a csokhoz kapcsolódó konstruk­ciókkal inkább a húszasok, harmincasok élnének?

– A csok eddig is érintette a fiatalabbakat és a középkorúakat is, hiszen meglévő gyermekek után ugyanúgy igénybe lehet venni, mint tervezettekre. De tény, hogy a csokhoz köthető elemek valamivel népszerűbbek a fiatalabbak körében, míg az illetékmentesség vagy az otthonfelújítás a 30–40-esek előtt nyitott új ajtókat. Az új otthonteremtési program minden 18–49 év közötti gyermekvállalási korban lévőnek tud újabb lehetőségeket nyújtani. A többgenerációs tetőtér-beépítés például jó megoldás azoknak, akik nem tudnak önállóan lakást vásárolni, ám a nagyszülők vagy szülők házának tetőterében berendezhetik új otthonukat – most ehhez a csokkal megegyező összegű támogatást kaphatnak.

– A 30–50 éves korosztály elérését azért is kérdeztem, mert manapság a nők nagy számban elég későn, harmincas éveikben érzik idejét a házasságnak, vagyis a második, harmadik gyermekeiket már erősen középkorú éveikben szülhetik meg. Kezeli vagy szándékozik kezelni ezt a tendenciát a csok?

– 2010 és 2019 között a 40 fölötti korosztályban megduplázódott a szülések száma, a 35–45 éveseknél is negyedével több baba jött világra. Ugyanezen időszak alatt pár százalékkal nőtt a harmadikként megszülető gyerekeknek a száma. Az otthonteremtési programnak az a különlegessége, hogy minden életszakaszban, a családalapítás kezdetén, majd a gyermeknevelés során is nyújt olyan lehetőségeket, amelyek segítik a továbblépést, az addig esetleg halogatott döntések meghozatalát.

– És mi a helyzet a fiatalabbakkal? Több kutatás azt mutatja, hogy ez a generáció inkább az internetes-globalista értékek iránt fogékony, kevésbé érinti meg őket a hagyományos, így a családcentrikus felfogás.

– Mi nem tapasztaljuk ennyire súlyosnak a helyzetet. Egy korábbi felmérésünkben a 18–25 közötti korosztály tagjait vizsgáltuk, és ők azt mondták, hogy legalább két vagy három, átlag 2,4 gyermeket szeretnének életük során. A gyermekvállalási tervek tehát nem vesztek ki a magyar fiatalokból, jellemzően ők is házasságban és gyermekekben gondolkodnak. A kihívás inkább az, hogy ezek a vágyott, tervezett gyermekek valóban meg is szülessenek. Ezt a célt szolgálják a családtámogatások, amelyek segítenek az anyagi akadályok lebontásában. Olyan széles körű és bőkezű családtámogatási rendszer, mint amilyet most igénybe vehetnek a fiatalok, még soha nem volt Magyarország történetében, és másutt sem a világon. Szerintem ma nagyon jó fiatalként családot alapítani és gyermeket vállalni, mert olyan lehetőségekkel élhetnek a mai fiatal párok, amilyenek még sohasem adódtak korábban.

– Van különbség vidéki-városi viszonylatban vagy iskolai végzettség szerint a gyermekvállalási hajlandóságban?

– Korábban az volt a probléma, hogy a középfokú végzettségűek jóval kevesebb gyermeket vállaltak, mint amennyit eredetileg terveztek. A nagycsalád sokáig csak a legmagasabb és a legalacsonyabb végzettségűek körében volt jellemző, ám most ez kezd megváltozni, a nagycsaládos lét kezd „trendivé” válni. Ha a Családvédelmi Akcióterv intézkedéseit nézzük, az látszik, hogy iskolai végzettségtől és településtípustól függetlenül igen sokan veszik igénybe, az ország minden szegletében igen népszerű a csok vagy akár a babaváró támogatás. Ez azt jelzi, hogy a falvakban és a nagyvárosokban ugyanúgy többen terveznek gyermeket. Fontos törekvés, hogy a felsőfokú tanulmányok, a hosszú tanulási időszak miatt se kelljen elhalasztani a gyermekvállalást, több intézkedés is ezt szolgálja, a hallgatói gyedtől kezdve az életkezdést segítő támogatásokig.

– Végül is a csok épp a középosztálynak jelenti a legnagyobb segítséget, vagyis a rendszeresen dolgozó, közepes jövedelmű rétegeknek.

– Így van, korábban pont ők voltak azok, akiknek anyagi okok miatt el kellett halasztaniuk a gyermekvállalást, most viszont a támogatásoknak köszönhetően kedvezőbb vagyoni, jövedelmi körülmények közé kerülhetnek, mint ha nem vállaltak volna gyermeket.

– Önök itt az intézetben Kopp Mária céljait viszik tovább, vagyis hogy a családbarát szemléletmód megjelenjen a társadalomban és ezzel együtt a tudomány világában is. Ennek keretében most a Semmelweis Egyetemmel közösen indítanak családtudományi mesterszakot. Mire lesz jó ez a végzettség?

– Mi itt, a KINCS-nél nagyon fontosnak tartjuk, hogy az akadémiai világot összekössük a politikai döntéshozatallal. A Semmelweis Egyetem immár a harmadik felsőoktatási intézmény, amelyikkel együttműködési megállapodást kötöttünk. Ezek részeként gyakornoki programok és közös kutatási projektek is indulnak. A családtudományi mesterszak célja, hogy a családok ügye minél magasabb szinten megjelenjen a felsőfokú képzésben, az egyetemi világban. Akik majd idejárnak, a tanultakat az élet nagyon sok területén tudják hasznosítani, hiszen a családügy kapcsolódik az oktatáshoz, az egészségügyhöz, a szociá­lis területekhez, de a civil szférában, az államigazgatásban is fontosak az ezzel kapcsolatos ismeretek.

– Intézetük korábban már adott ki könyvet a nagyközönség számára Csendes Apaforradalom címmel, most pedig a boldogságkeresésről jelentetnek meg kiadványt…

– A KINCS kiadásában újra megjelentettük Kopp Mária és férje, Skrabski Árpád könyvét, A boldogságkeresés útjai és útvesztői című kötetet. A könyv olyan alapmű, amely talán a mostani, lelkileg is megterhelő időkben iránymutatást és érzelmi töltekezést adhat a kiegyensúlyozott párkapcsolat és családi élet kialakításához azoknak, akik kézbe veszik.