Magyarországot felkészülten érte a járvány kitörése

Eljött az ideje, hogy az ellenzék bocsánatot kérjen azért, mert évek óta az egészségügy összeomlásával riogatja az embereket. A világjárvány következményei feketén-fehéren megmutatták, hogy a magyar egészségügy a maihoz hasonló krízishelyzetekben is képes állni a sarat. Igaz, ez annak is köszönhető, hogy a döntéshozók a WHO első, januári jelzése után higgadtan számba vették a védekezéshez szükséges eszközöket, egy lépéssel a járvány terjedése előtt képesek voltak átgondolni a lehetséges forgatókönyveket, és ezek alapján meghozni a szükséges döntéseket – derül ki Maurer Szemere elemzéséből. 

Lássuk a számokat!

A tisztánlátás érdekében a szakértő szerint érdemes áttekinteni a hazai ellátórendszer állapotát, összehasonlítva a sokak által példának tekintett uniós tagországokkal. Az Eurostat adatai alapján a százezer lakosra jutó kórházi ágyak száma szerint Magyarország a negyedik a tagországok sorában (ez nálunk 702, míg Olaszországban 318, Spanyolországban 297, az Egyesült Királyságban 254, Svédországban pedig mindössze 222 ágyat jelent). Ezek a számok azért is beszédesek, mert azokban az országokban, ahol a járvány már előrehaladott állapotban van, éppen a kórházi kapacitások hiánya okozza a legtöbb problémát, és ez is felelős a halálesetek magas számáért. 

Azt is érdemes felidézni, hogy a balliberális egészségpolitikusok egyebek mellett a magas ágyszámok miatt is ostorozzák a jobboldali kormányt, korábban kórházbezárásokat és ágyszám-csökkentetést szorgalmaztak.  

A sikeres védekezéshez azonban Magyarországon is határozott döntéseket kellett hoznia a kormánynak. A fővárosi és a regionális járványkórházak kijelölése és speciális felszerelése mellett rohamtempóban épült meg Kiskunhalason egy mobilkórház, amely intenzív ágyakkal is felszerelve tud belépni az ellátásba akkor, ha mégis robbanásszerű fordulatot vesz a járvány.

Az elemzés szerint a másik kritikus pont a lélegeztetőgépek száma. Magyarországon a járvány kitörésekor 2560 készülék állt rendelkezésre, de több száz megvásárlására már időben leszerződtünk, és folyamatos ezek szállítása, noha számos uniós tagország ma már aranyáron sem jut hozzá az életmentő berendezésekhez. A hazai géppark 50-55 ezer – egyidejűleg ellátásra szoruló –  beteg ellátásra elegendő. 

Márciusban több millió védőmaszk is érkezett, ezek elsősorban az egészségügyi dolgozók védelmét szolgálják. Mindazonáltal Törökország több tonna alapanyagot is szállított nekünk, ezekből magunk is gyárthatunk ilyen eszközöket a folyamatos ellátás biztosítására. Ezek a számok a világ gazdagabb országainak helyzetével összehasonlítva is imponálóak.

Csatasorba álltak a tudósok is

Mint Maurer Szemere kiemeli, Magyarország a világ legkedvezőbb helyzetben lévő államai között lehet szigorú oltási rendjének köszönhetően. Ma már egyre többet hallani arról, hogy a TBC elleni védőoltás, a BCG széles körű alkalmazása esetén lassabb a COVID-19 járvány terjedése, a betegség enyhébb lefolyású, mint annak hiányában. A szakértő szerint ugyan még bizonyításra vár ez a nézet, ám figyelemreméltóak az uniós tagországok átoltottsági adatai. 

Míg Magyarországon 1954 óta minden újszülött megkapja a vakcinát, addig Olaszországban ez soha nem volt kötelező. Spanyolországban és Franciaországban pedig már évekkel ezelőtt felfüggesztették a programot. 

Bizakodásra ad okot az elemzés szerint, hogy már a járvány elején, március 13-án felállt a Koronavírus-kutató Akciócsoport kiváló tudósok részvételével. Néhány nappal később a Nemzeti Népegészségügyi Központban sikeresen izolálták a vírust, és csak további néhány nap kellett ahhoz is, hogy a Pécsi Tudományegyetem kutatóinak sikerüljön meghatározni a vírus teljes genetikai kódját, ami mérföldkő lehet a vakcina kifejlesztésében.

Gőzerővel beindult a vakcina- és gyógyszerkutatás is. A magyar gyógyszerkutatók és fejlesztők az elemzés szerint egyenrangú félként vesznek részt a világban zajló erőfeszítésekben, nemcsak hagyományaiknak köszönhetően, hanem jelenlegi erőforrásaik okán is – áll az elemzésben. A felsőoktatásban és a gyógyszeriparban dolgozó kutatók részvételével konzorcium jött létre a járvány megfékezését szolgáló gyógyszer és a későbbi hullámokat megelőző vakcina kifejlesztésére.

Maurer Szemere szerint bizakodásra adhat okot az is, hogyaz Alkaloida szintén felkészült a súlyos betegeknél a várakozások szerint eredményesen használható gyógyszer tömeggyártására. A szer hazánkban is gyártott alapanyaga, a hidroxi-klorokin exportját a kormány rendeletben tiltotta meg, így a rendelkezésre álló hatóanyagból készítendő gyógyszer – a sikeres szakmai engedélyeztetés után – akár 2,2 millió magyar beteg kezelésére is elegendő lehet.  

Eddig eredményesen vettük fel a harcot

A Századvég elemzője szerint Magyarország elérte, hogy bár a járvány nem kerülte el hazánkat, terjedését, a megbetegedések számának gyors emelkedését sikerült lassítani. Ez európai összehasonlításban azt jelenti, hogy míg más államokban 4-6 naponta megduplázódik a betegszám, nálunk eddig 7 naponta történik ez meg. Ez komoly eredmény, mert egy elszabadult járvány esetén 3 naponta bekövetkezhetne a megduplázódás. 

A halálozások számának a növekedési rátája az első halálesetet követő tíz napban még az európai átlagnak megfelelő 1,3 volt.  A határozott óvintézkedéseknek köszönhetően ez az érték 1,1-re csökkent. Az 1 alatti érték azt jelentené, hogy csökkenésnek indult a tragikus végkimenetelű megbetegedések száma.  

A határozott és gyors intézkedéseknek köszönhetően koncentráltuk erőforrásainkat, így eredményesen vehettük fel a harcot a megbetegedések robbanásszerű terjedése, a tömeges halálesetek ellen. Ezen intézkedések nélkül Maurer Szemere, a Századvég szakértőjének elemzése alapján mára akár a háromszázat is meghaladhatta volna a koronavírus miatt elhalálozottak száma a folyamatok alakulását jelző matematikai modellek szerint.