A tilalom 2011 áprilisában járt volna le, így most 2014 tavaszáig nőtt a moratórium időszaka.

A külföldiek földvásárlásának tiltása része volt Magyarország uniós csatlakozási szerződésének. Az eredeti megállapodás szerint hazánk hét évig tarthatta volna fent a tilalmat. Ennyi időnek ugyanis elegendőnek kellett volna lennie ahhoz, hogy a magyar mezőgazdasági jövedelmek és a földárak legalább megközelítsék az uniós szintet. Az azonnal piacnyitás ugyanis árrobbanást, s ezzel együtt a magyar termelők földvásárlásainak ellehetetlenítését okozta volna. Ám az elmúlt hét évben a hazai termőföldárak csupán duplájára nőttek, és még mindig csak felén-harmadán állnak az átlagos uniós szintnek. A mezőgazdasági jövedelmek tekintetében pedig még ekkora felzárkózást sem lehet kimutatni.

A magyar kormány már idén tavasszal kérte a földvásárlási moratórium meghosszabbítását. A karácsony előtti döntésben Brüsszel elismerte: a piacnyitás valóban súlyos piaci zavarokat okozna Magyarországon. A termelők jövedelme ugyanis 30 százalékkal esett a válság következtében, miközben banki hitelezésük is ellehetetlenült. Ráadásul – hangsúlyozza az illetékes bizottság – Magyarországot továbbra is sújtja a földtulajdonlás konszolidációjának lassú előrehaladása, valamint a kárpótlás és a privatizáció hosszantartó és még mindig befejezetlen folyamata. Michel Barnier, az EU belső piacokért felelős biztosa ugyanakkor hangsúlyozta: a földvásárlási moratórium meghosszabbítására csak egyszer van lehetőség. Ezért Magyarországnak az eddigieknél gyorsabb haladást kell elérnie a termelők hitelfeltételeinek javításában, a kárpótlási folyamat befejezésében, valamint a tulajdonjog új feltételeinek kidolgozásában.

A döntés értelmében külföldi jogi személy továbbra sem vásárolhat földet Magyarországon. Magánszemély pedig csak akkor, amennyiben a letelepedést és az itteni gazdálkodást is vállalja.