Hirdetés

Eléggé valószínűtlen, hogy a baloldali miniszterelnök-jelölt Előválasztás című listáján szereplő egyetlenegy videót – amit ráadásul #csakfelfelé, #előválasztás2021 és #MZP kulcsszavakkal címkéztek fel – a Facebook algoritmusai csak úgy a világ különböző tájain élő felhasználók arcába tolják. Ahogyan feltételezhetően São Paulóból vagy Kairóból sem nézik sokan az ATV azon adásait, amelyekben Márki-Zay szerepelt, és amelyeket megosztott a követőivel. Pedig végiggörgetve a listát, kik kedvelték a politikus október 18-a és 25-e között megosztott bejegyzéseit, igencsak különös jelenségre bukkanhatunk: többnyire arab és ázsiai, elvétve latin-amerikai neveken regisztrált felhasználók kerülnek elénk, sok esetben profilkép nélkül, esetleg ordítóan hamis, rossz vagy éppenséggel túl jó minőségű, stockfotóra hasonlító profilképpel.

Véleményük viszont kevéssé sokszínű: a Facebookon választható reakciók (tetszik, dühös, szomorú stb.) közül szinte egyöntetűen a hagyományos kedvelést választották, jelezve, tetszik nekik a posztok tartalma.

A hamis profilok általában könnyen felismerhető mintázatot mutatnak, létrehozóik nem a minőségre, hanem a mennyiségre fókuszálnak. Feltűnő, hogy kevés az ismerősük, az idővonalukon pedig semmi személyes nem található. Közös még bennük, hogy bejegyzéseik sokszor kontextus nélküliek, kevés kedvelést gyűjtöttek, és többnyire nem utalnak koherens világnézetre.

De kik és miért hoznak létre szakmányban hamis profilokat?

Korábban írtuk

A hamis felhasználók mögött hús-vér emberek és gépek egyaránt állhatnak. Sokan élnek abból, hogy kamuprofilokat tartanak fenn ügynökségeknek, hogy egy adott ügyfelük termékeit, szolgáltatásait népszerűsítsék.

Bár a „termék” itt az ellenzéki politikus, azt elvethetjük, hogy ezen profilokat baloldali aktivisták hívták volna életre, hisz akkor kézenfekvőbb volna magyar nevekkel regisztrálni, ahogy egyébként erre is akad bőven példa. A Drót.info hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos baloldali képviselő egyik november 18-i posztjának gyanúsan magas megosztási számára. A portál bemutatta, hogy a megosztók között sokan vannak olyan profilkép nélküli felhasználók, akik bizonyos idősávokban gyakorlatilag percenként osztanak meg valamilyen tartalmat anélkül, hogy bármilyen interakciót váltanának ki „ismerőseikből”.

Ám Márki-Zay esetében racionálisabb magyarázatnak tűnik az a feltételezés, miszerint megvásárolt, úgynevezett kamulájkolók lephették el a politikus oldalát. A módszer nem eredeti, a közösségi média felfutásával párhuzamosan komplett üzletág épült ki az oldalak és a posztok kedvelésére, megosztására és mesterséges hozzászólások gyártására. Ezt a technikát jellemzően akkor szokták bevetni, ha a marketingesek kényszeresen arra törekednek, hogy egy márkának, terméknek hirtelen sok rajongója legyen. A bérlájkolás célja, hogy megtévessze az adott közösségi média algoritmusát, és úgy tűnjön, nagy az oldalon az aktivitás, ezáltal pedig több valós felhasználóhoz jusson el a tartalom.

Ma már nem lehet piaci résről beszélni e tekintetben, és még az internet mélyére, így például az illegális informatikai szolgáltatások beszerzésére alkalmas dark webig (a világháló sötét oldala) sem kell leásni, ugyanis egy gyors Google-kereséssel több ezer oldal jelenik meg, ahol a szolgáltatást nyújtók egymásra licitálva kínálják az olcsóbbnál olcsóbb lájkokat. Ötszáz kedvelés átlagára húsz dollár (kb. 6500 Ft) körül mozog, de természetesen minél nagyobb csomagban rendel a vevő, annál alacsonyabb az ár, és kiválaszthatja azt is, hogy milyen érzelmet váltson ki: „tetszik”, „szuper”, „felháborító” és így tovább. Az árak módosulnak attól függően, hogy egy adott oldalra vagy bejegyzésre kér-e reakciót a vásárló. Ugyancsak lehet automatikusan létrehozott kommenteket, megosztásokat is szerezni, és nemcsak Facebookra, de Instagramra, TikTokra vagy YouTube-ra is. A hirdetésekkel szemben, ahol hús-vér ember által beállított kritériumok szerint lehet megcélozni a potenciális vevőket, a lájkrobotok fejlesztői többnyire garanciát ígérnek, így nem kell körmöt rágva izgulni, megérte-e a befektetés.

Hátrányai miatt azonban ma már egyre kevesebb vállalkozás él ezzel a szolgáltatással. Egy sikeres márka ma arra is törekszik, hogy közösséget építsen, ehhez pedig a hagyományos online marketinges eszközökön keresztül vezet az út, így a keresztmarketingen vagy akár a célzott nyereményjátékon, amelyek által valós személyekhez lehet eljutni.

Nem tesz jót ugyanis egy oldalnak, ha háttérbe szorul az úgynevezett EdgeRanken, amely rangsorolási módszer több szempontot figyelembe véve kiszámít egy értéket, amely után eldönti a Face­book rendszere, hogy például mikor és kinek a hírfolyamán jelenhet meg a vállalat posztja. Ilyen szempontok a lájkok, követők, hozzászólások vagy a megosztások száma, illetve fontos tényező az idő is, hogy mennyi időt és milyen aktivitással töltenek el a rajongók egy adott cég profilján és posztjain. Így tehát könnyen előfordulhat, hogy az igazi követőknek sem fognak megjelenni a posztok, annyira kevés a valódi kapcsolat a rajongók és a cég között. Ezenkívül pedig ha a közösségi oldal biztonsági algoritmusai rajtakapnak egy oldalt, hogy hamis felhasználókat vásárolt, könnyedén letilthatják.

A Facebook márciusi átláthatósági beszámolója szerint rekordmennyiségű, összesen 1,3 milliárd kamufelhasználót távolított el a tavalyi év utolsó negyedévében, azaz három hónap alatt. Ez a profilmennyiség csaknem fele az aktív felhasználókénak, ami ugyanebben az időszakban körülbelül 2,8 milliárdra volt tehető, ám ezek többségével az átlagfelhasználó nem találkozott, ugyanis sokszor már a létrehozásukkor törlik őket a biztonsági algoritmusok.

Emellett a legnagyobb közösségi oldal több mint 35 ezer moderátora és algoritmusai segítségével az elmúlt három év során több mint száz olyan hálózatot sikerült felszámolnia, amelyek „kártékony” tevékenységet folytattak. A Facebook ugyanis gazdaságilag érdekelt abban, hogy kiszűrje a hamis profilokat, mivel ezek befolyásolják a cég hirdetési bevételeit, amiket elvileg az alapján kellene számolni, hogy a hirdetések hány valódi emberhez jutottak el. És mivel a közösségi oldal szabályzata szigorúan tiltja a lájkrobotok használatát, többször is tett jogi lépéseket: tavaly beperelte a Nakrutka nevű szolgáltatást, amely nemcsak hamis kedveléseket, de hozzászólásokat és követőket is árult az Instagramon. Nemrég egy spanyol fejlesztő ellen kezdeményeztek eljárást az üzemeltetők, hasonló okok miatt, 2019-ben pedig új-zélandi szolgáltatást vittek bíróság elé.

De hiába a perek, a robotok fejlesztőit nem rettentik el, és százával, de akár ezrével is árulják továbbra is a szolgáltatásaikat. Mindez azért különösen veszélyes, mert a piaci manipuláción felül az elmúlt években egyre többször merül fel a gyanú, hogy különböző politikai erők saját céljaikra használják e technológiákat. Elég csak Kínára gondolni, amely a Facebook szerint több oldalról is befolyásolhatta a tavalyi amerikai elnökválasztást.

Hogy ki állhatott a Márki-Zay oldalán megjelenő művi lájkcunami mögött, talán soha nem derül ki. Egy biztos: ha valaki még a saját Facebook-oldalán sem tud rendet tartani, attól aligha számíthatunk sok jóra, ha nagyobb feladatot ad a kezébe a sors.