Medián-felmérés a Magyar Gárda feloszlatásáról
Tíz emberből öten értenek egyet a bíróság ítéletével, körülbelül négyen utasítják el. A legkevésbé egyébként a Jobbiknak is jelentős számú szavazót adó fiatal felnőttek, valamint a Fidesz-szavazók fogadják el az ítélőtábla döntését (41 és 38 százalék).
A hírek szerint a június vége óta szerveződő tüntetést a rendőrség nem engedélyezte, erről a szombati eseményekről tájékozottak szinte mindegyike (tízből kilenc ember) értesült. A bírósági ítélethez hasonlóan a rendőrség lépése is erősen polarizálta a véleményeket. A teljes népességben tízből öten helyeselték a BRFK döntését, négyen nem értettek vele egyet; és ebben a kérdésben is a 30 éven aluliak voltak a legkritikusabbak.
A legfiatalabb korosztályban általában pozitívabb megítélést kapott a gárda és a velük rokonszenvezők tüntetése, ugyanakkor ez a korosztály bizonyult (a nyugdíjasokkal együtt) a legtájékozatlanabbnak is. Azt, hogy Vona Gábort, a Jobbik és a Magyar Gárda Egyesület elnökét őrizetbe vették, az esemény után három nappal a népesség kétharmada tudta. Vona részvétele mégis a fiatalok körében hozta a legtöbbet a párt konyhájára: míg a teljes népességben a túlnyomó többség véleménye nem változott és csak 8 százaléké javult (ám 14 százaléknak romlott) a Jobbikkal kapcsolatban, addig a huszonévesek és a 30-asok esetében másfélszer-kétszer többen mondták, hogy szimpatikusabb a Jobbik, mint korábban.
Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője szerint a Fidesz politikusainak is részt kellett volna venniük a szombati tüntetésen, ám a közvélemény ezzel nem ért egyet. A megkérdezettek kétharmada helyesli, hogy a fideszes politikusok nem mentek el tüntetni, bár a párt saját szavazói közül valamivel többen (minden negyedik Fidesz-szavazó) örültek volna, ha vezetői elmennek, mint a teljes népességből (minden ötödik megkérdezett). A legtöbben egyébként a legfiatalabbak közül (minden harmadik) hiányolták a fideszes vezetőket a tüntetésről.
A politikai elemzők közül sokan úgy vélik, a kiábrándult MSZP-szavazók juttatták be a Jobbik képviselőit az EP-be, a gárda ügye viszont a Fidesz szavazótáborának egységére jelenthet veszélyt. A megkérdezettek fele tartja fontosnak, hogy a Fidesz elhatárolódjon a Jobbiktól, minden harmadik ember viszont nem tartja ezt szükségesnek. A fideszesek fele-fele arányban képviselik a kétféle véleményt.
Ismét előhúzta a „terrorkártyát” a rendészeti miniszter
Draskovics Tibor már azzal magyarázza a szombati Magyar Gárda betiltása elleni tüntetés feloszlatását, hogy a rendbontók a politikai indíttatású terrorizmust támogatták, mert az előzetes letartóztatásban lévő Budaházy György szabadon bocsátását követelték.
„Terrorcselekmények elkövetőivel szembeni szolidaritásra is felhívták a jelenlévőket. Ez pedig – úgy gondolom – túlmegy minden határon, ez Magyarország polgárainak nyílt szembeköpése” – fogalmazott a hétvégi tüntetés kapcsán Draskovics Tibor a hírTV-nek. Hozzátette: felháborítónak tartja, hogy „azt mondják 10 millió embernek, hogy azok az emberek, akik politikai céloktól vezettetve akár emberölésre is képesek lettek volna, bombákat gyártottak, mások életét, testi épségét fenyegették, azok valamiféle támogatásra vagy védelemre lennének – akár morális alapon – jogosultak.”
A békés ülődemonstrációba kezdő gárdisták előállítása pedig a rendészeti miniszter szerint azért volt jogszerű, mert a bíróság jogerősen feloszlatta a szervezetet. A törvényességért felelős igazságügyi minisztert az sem zavarta, hogy egy polgári perjogász szerint a bírósági végzés indokolásának írásba foglalása előtt a rendőrség nem intézkedhetett volna a Magyar Gárda egyenruháját viselő tüntetőkkel szemben. Ez pedig szombaton még nem történt meg.
Draskovics Tibor továbbra sem árulja el, hogy ki adott parancsot a gárdaegyenruhát viselők előállítására, finoman azonban Bencze József országos rendőrfőkapitányra utalt. Azt mondta: az intézkedés elrendelésénél a rendőségen belüli szabályokat, protokollt követték.
(hírTV, Népszabadság)