Nagyjából két héttel a választás első fordulója előtt (március 26-a és 30-a között) a választók 56 százaléka mondta azt, hogy április 11-én biztosan elmegy szavazni. Ez valamivel magasabb a március elején mértnél (53 százalék), viszont alacsonyabb annál (59 százalék), amit 2006-ban, szintén a választás előtt mutatott ki a Medián. A felmérés alapján feltételezhető, hogy az idei részvételi arány elmarad a négy évvel korábbi 67,8 százaléktól, nem is beszélve a 2002-es 70,5 százalékról – derül ki a HVG megbízásából készült Medián-felmérésből, amelyet szerda este tett közzé a piackutató honlapján.

A választási kampány hajrája nem is a részvételi szándékok változásában mutatkozott meg a leginkább, hanem abban, hogy jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik nem tudták vagy nem akarták megmondani, melyik pártra szavaznának. Ám a „bizonytalanok” száma így is jóval nagyobb a négy évvel ezelőttinél: akkor 19 volt, most 24 százalék az arányuk.

Az összes választókorú csaknem fele (47 százalék) voksolna a Fidesz–KDNP közös listára, így a jobboldali ellenzék népszerűsége a tavalyi EP-választás idején mért szintre emelkedett. Akkor ez – meglehetősen alacsony, 36 százalékos részvétel mellett – 56 százalékos listás szavazatarányhoz volt elegendő. A jelenlegi előrejelzés egyik bizonytalansága éppen abból származhat, hogy a korábbi két parlamenti választásénál feltehetően alacsonyabb részvétel hogyan csapódik le az egyes pártokkal rokonszenvezők táborán belül – olvasható a Medián felmérésében.

Az intézet emlékeztet: hosszú hónapokon keresztül a Fidesz-szavazók nagyobb aktivitást mutattak, mint az MSZP-sek, de az utóbbi hónapokban ebből a szempontból a Fidesz került hátrányba. Elképzelhető, hogy sok választópolgár érzi az idő szelét és a többségi véleményhez csapódva a Fidesszel szimpatizál, de lefutottnak látván a meccset végül mégsem megy el szavazni. Ez annál is inkább így lehet, mivel a választók 86 százaléka valószínűsíti a párt győzelmét, a Fidesz-szavazók körében pedig gyakorlatilag mindenki erre készül. De még ha a Fidesszel rokonszenvezők egy része otthon maradna is, az sem igazán veszélyeztetné, hogy a párt megszerezze a parlamenti helyek kétharmadát.

Minden bizonytalanság ellenére úgy tűnik, a Fidesz már egy 50 százalék körüli listás eredménnyel megszerezheti az alkotmányos keretek átrajzolásához is elegendő 258 mandátumot. Márpedig a Fidesz–KDNP ennél sokkal jobban áll: a Medián becslése szerint 58 százalékos országos támogatottsággal besöpörné az összes egyéni mandátumot (137-et már az első fordulóban), és 99 mandátumot kapna listáról (ebből 96-ot a területi listákról, hármat az országos kompenzációs listáról.) A Fidesz kétharmada akkor válna kérdésessé, ha az MSZP és a Jobbik együtt legalább 40 százalékot érne el, és legalább még egy párt bejutna az Országgyűlésbe.

A felmérés szerint két héttel a választás előtt erre az LMP-nek nagyobb esélye van, mint az MDF-nek. A Bokros Lajos által fémjelzett pártnak a bejutáshoz körülbelül 5 és fél százalékot kell elérnie azokban a megyékben, ahol rajta van a szavazólapon – hiszen három megyében eleve nem lehet rá szavazni –, ám a támogatottsága jócskán elmarad ettől. Igaz, az MDF a 2004-es és a 2009-es EP-választáson és a 2006-os országgyűlési választáson is úgy kerekedett egy hajszállal az 5 százalékos küszöb fölé, hogy a felmérések többsége ennél valamivel alacsonyabb támogatottságot mutatott.

A választani tudók körében az LMP 5 százalékon áll, mégpedig úgy, hogy az elmúlt három hétben csaknem megháromszorozta támogatóinak a számát. További növekedési potenciált jelenthet a sokak által feltehetően csak a kampányhajrában ismertté vált tömörülés számára, hogy ez a Fidesz után a legkevésbé elutasított párt, így a „bizonytalanok” egy része akár kizárásos alapon is rá szavazhat.

A felmérést 2010. március 26-a és 30-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével.

(median.hu, hirtv.hu)