Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) ezután is minden erejével azon dolgozik, hogy a bírói kar elnyerje és megtartsa az iránta való bizalmat és visszatalálva ezeréves gyökereihez megőrizze és erősítse Magyarország szuverenitását – mondta az OBH elnöke csütörtökön Budapesten. 

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Handó Tünde a Juhász Andor egykori kúriai elnök tiszteletére rendezett emléknapon úgy fogalmazott: manapság sokan éreztetik velünk azt, hogy Magyarországnak a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás működését illetően tanulnivalója van a nyugati demokráciákhoz képest. 

Felidézte: Juhász Andor a Budapesti Királyi Ítélőtábla elnöki székének elfoglalásakor elmondott beszédében Szent István intelmeitől kezdve II. András, II. Ulászló, Mátyás király törvényein keresztül vette számba, hogy milyen rendelkezésekben jelent meg a bírói függetlenség, a törvényhozás és a törvényt alkalmazó bíró kapcsolata, és milyen erős alapokon áll az a gondolatiság, amely végül is a 19. században a modern bírósági szervezet, a polgári bírói hivatás kialakulásához vezetett.

Juhász Andor székfoglalójában arról beszélt, törekedni fog rá, hogy a felügyeletére bízott bíróságok „önzetlen, buzgó és szakavatott munkásságuk révén állandó részesei maradjanak a jogkereső közönség osztatlan bizalmának és tiszteletének”, és hogy a bírói, az ügyészi és az ügyvédi kar tagjait „kölcsönös megértés és megbecsülés fűzze össze nagy célok sikere érdekében” – idézte.

Az OBH elnöke szerint ma is ennek a bizalomnak az elnyerése a bírói kar célja, és e bizalom elnyeréséhez három dolog kell: „felkészültség, tisztesség és felelősségvállalás”.

Hozzátette: fontos a kölcsönös párbeszéd, a közös célokért gondolkodás és cselekvés is, hogy az „igazságszolgáltatás az elődeink által épített szilárd alapokon tudjon állni”.

Juhász Andort a szakmai feddhetetlenség mintaképének nevezte, aki korát megelőzve feszegette a bírói függetlenség, a bírói nyilvánosság kérdését és számos más, ma is aktuális témát. 

Juhász Andor 1864. szeptember 17-én született Kassán jogász családban. A hivatását édesapja ügyvédi irodájában kezdte, 1886-ban lett a kassai törvényszék joggyakornoka. 1891-ben a Miskolci Járásbíróságon aljárásbíróvá nevezték ki, polgári peres ügyekben járt el. 1895-ben a Kassai Királyi Törvényszék bírája, 1901-ben a Kassai Ítélőtábla bírája lett. 1906-tól fél évtizeden át a Kúrián volt kisegítő, majd előadó. 1911-től négy évig a Budapesti Királyi Törvényszék elnöke volt, 1915-től pedig a Budapesti Királyi Ítélőtábla elnöke egy évtizeden át. 

Juhász Andor 1925-től 1934-ig volt a Magyar Királyi Kúria elnöke, a 70 éves korhatár betöltésekor saját kérésére nyugdíjba vonult, 1941-ben hunyt el.