Megfelezett iparűzési adó
Ellenzéki polgármesterek az önkormányzatok kivéreztetését látják a kis- és középvállalkozások iparűzésiadó-terheit csökkentő kormányzati intézkedésben, és a közszolgáltatások leállításával fenyegetőznek. Valóban a csőd szélére sodródhatnak az önkormányzatok, vagy csak ellenzéki hangulatkeltés zajlik?
A kormány december végén jelentette be újabb gazdaságvédelmi akciótervét, amelynek része a kis- és középvállalkozások (kkv-k) által a helyi önkormányzatoknak fizetett iparűzési adó felére csökkentése. Miközben az iparűzési adó legnagyobb részét fizető nagyvállalatok továbbra is ugyanúgy adóznak, a Gyurcsány-koalíció politikusai az önkormányzatok „kivéreztetéséről” beszélnek. Tüttő Kata budapesti főpolgármester-helyettes szerint az önkormányzatok megszüntetése „már tíz éve zajlik, most csak felgyorsult”. A szocialista politikus memóriája rövid, és már elfelejtette, hogy az állam 2013-ban az önkormányzatok által ellátott forráshiányos feladatok döntő részét átvállalta, csakúgy mint a szektor egészét érintő 1250 milliárd forintos adósságállományt.
Politikai akció
Szita Károly, Kaposvár polgármestere a Demokratának elmondta, hogy az ellenzék az iparűzési adó csökkentését tévésen nevezi adóelvonásnak, hiszen a kormány nem adót von el, hanem éppen ellenkezőleg: a pénzt a kis- és közepes vállalkozásoknál hagyja.
– Válság idején az a leghatékonyabb, ha a kormány és az önkormányzat együtt cselekszik. Az nem vezet eredményre, ha az önkormányzatok csak a markukat tartják, és mindent a kormánytól várnak. A településvezetőknek kötelességük megőrizni az emberek egészségét úgy, hogy közben a gazdaság is működjön, és mindenki el tudja tartani a családját. Egészségvédő és gazdaságvédő intézkedésekre van szükség. A kormány ezen a téren megtette a magáét. Az önkormányzatoknak is ki kell venniük a részüket például azzal, hogy ebben az átmeneti időszakban, 2021 végéig a négymilliárd forint árbevétel alatti kis- és közepes vállalkozások esetében lemondanak a befizetendő iparűzési adó feléről, hogy a vállalkozások tudjanak munkabért fizetni és munkahelyeket megőrizni.
Szita Károly szerint logikailag hibás az ellenzék részéről az önkormányzatok kivéreztetését vizionálni.
– Az önkormányzat nem egyenlő a képviselő-testülettel, és nem is a polgármester egy személyben, hanem a településeken élő polgárok alkotják. Ha a pénz a településen élők zsebében marad, azt nem lehet kivéreztetésnek nevezni – tette hozzá.
Szita Károly cáfolta, hogy a kormány az ellenzéki vezetésű városokat ne támogatná. Néhány hónapja Pécs városa több mint ötmilliárd forintot kapott a kormánytól, a szintén nem kormánypárti polgármester által vezetett Miskolc, Eger, Tatabánya és Salgótarján önkormányzata pedig az év végén jutott forrásokhoz.
Azzal kapcsolatban, hogy egyes ellenzéki polgármesterek a közszolgáltatások leállításával fenyegetőznek, úgy reagált, a közszolgáltatások működtetése a polgármester felelőssége, és kizárólag csak politikai indíttatásból kerülhet rá sor, mert a települések anyagi helyzete nem indokolja.
Ellenzéki sajtóorgánumok szerint szakadás előtt áll a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ), ugyanis kilenc megyei jogú város ellenzéki polgármestere közölte, nem ért egyet Szita Károllyal, az MJVSZ elnökével, aki tavaly év végén kijelentette, támogatja a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseit. Ahogy fogalmaztak, mérlegelni fogják szervezeti tagságuk jövőbeli megőrzését. Szita Károly erre úgy reagált, eddig is voltak viták a polgármesterek között, de az elmúlt harminc évben egyetlen városvezető részéről sem merült fel, hogy kilépjen a szervezetből. Reményét fejezte ki, hogy ez most sem történik meg.
– A Pénzügyminisztérium jelenleg is dolgozik a 25 ezer fő alatti települések kompenzálásán, a nagyobb városok esetében pedig a kormány az idei költségvetésük tükrében kétoldalú tárgyalásokat indít a támogatásokról. A megyei jogú városok polgármestereivel hamarosan áttekintjük, milyen stratégiát kövessünk ezeken a megbeszéléseken – mondta Szita Károly.
A munkahelyek védelme
Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, Szentkirály polgármestere a Demokratának elmondta, az idei költségvetésről szóló rendeletet február 15-éig kell a képviselő-testületek elé terjeszteni, így jelenleg még nem tudni, milyen bevételkiesést okoz a településeknek a kkv-k jelentős körét segítő rendelkezés, amely egy százalékban maximálja az iparűzési adót.
– Az érintett vállalkozásoknak erről február 25-ig kell nyilatkozniuk a helyhatóságoknak, így áprilisban derül ki, milyen bevételkiesést jelent mindez az önkormányzatoknak. Az pedig, hogy a települések ténylegesen mennyi adóbevételre számíthatnak, illetve milyen mértékben kompenzálja a bevételkiesést az állam, csak április 30-a után lesz ismeretes. Ezért nem jelenthető ki, hogy az intézkedés a települések kivéreztetéséhez vezet, hiszen minden települést máshogyan érint – mondta a polgármester.
Hozzátette, a szolidaritási hozzájárulás megfizetése az iparral rendelkező települések számára az idén akár pozitív szaldót is eredményezhet a korábbi beszámítási rendszerhez képest, hiszen míg ez utóbbi forráselvonás az önkormányzatok 45 százalékát érintette, az előbbi fizetésére csak a települések 34 százaléka van kötelezve.
A KSH legfrissebb vállalkozásdemográfiai adatai szerint 2019-ben 857 ezer vállalkozás működött hazánkban, ebből 238 ezer Budapesten. Mikrovállalkozás (0–9 foglalkoztatottal) 818 ezer, kisvállalkozás (10–49 foglalkoztatottal) 32 ezer, középvállalkozás (50–249 fő foglalkoztatottal) ötezer és 1080 nagyvállalkozás (250 főnél több alkalmazottal).
A fővárosban ekkor 225 ezer mikro-, tízezer kis-, 1800 közép- és 391 nagyvállalkozás volt. A kkv-knál a versenyszféra foglalkoztatottjainak 72 százaléka dolgozik, így a gazdaságvédelmi intézkedés elsősorban a munkaerőpiac védelmét szolgálja. Karácsony Gergely szerint ez a vállalkozásoknak nem jelent érdemi segítséget, mert az adót bevétel alapján kell fizetni, így „aki bajban van, eleve kevesebbet fizet”. A főpolgármester csak azt felejti el, hogy sok vállalkozásnak okoz gondot a bérek kigazdálkodása, hiszen az iparűzési adót akkor is fizetni kell, ha a bevétel nem elegendő a bérekre vagy a rezsire.
Harmincmilliárd
A KSH adatai szerint 2019-ben a kkv-k a versenyszféra teljes árbevételének 59 százalékát adták. Ennek figyelembevételével a kormány a teljes iparűzésiadó-bevétel mintegy 30 százalékát engedi el országosan. A kiesés tényleges nagysága jelentősen függ az adott település méretétől. A kisebb településeken nagyobb arányú a bevételkiesés, ezért a kormány a 25 ezer főnél kisebb létszámú településeket automatikusan kompenzálja.
Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő arra hívja a fel a figyelmet, hogy a KSH adatai szerint 2019-ben 777 milliárd forint folyt be országosan az iparűzési adóból. Ebből 294 milliárd volt a fővárosé, amelyen a kerületek és a fővárosi önkormányzat osztozott. „A fővárosi iparűzésiadó-bevételek háromnegyedét-négyötödét a 250 főnél nagyobb vállalkozások fizetik, amelyeket az intézkedés nem érint. Ezért becsléseim szerint a fővárosnak tízszázalékos bevételkieséssel kell számolnia, azaz maximum harmincmilliárd forinttal, amely a kkv-knál marad. Ez sem a teljes összeg, hiszen a kormány és a főváros között hamarosan tárgyalások indulnak a kompenzációról” – írja közösségi oldalán.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere azért támogatja a kormány intézkedését, mert közel 12 ezer helyi adózót érint kedvezően, és így mintegy 2,1 milliárd forint marad a székesfehérvári vállalkozásoknál. A polgármester megjegyezte, ez az összeg nagyságrendileg a 2019. évi helyi adóbevételük mindössze tíz százaléka, ami alátámasztja a fenti, fővárossal kapcsolatos becslést.
Wintermantel Zsolt, Újpest korábbi fideszes polgármestere szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a kerületi önkormányzatok anyagi problémákkal küzdenének.
– Az intézménybezárások miatt a közétkeztetésen több mint százmillió forintot spórolt az újpesti önkormányzat, az elmaradt rendezvények költségeiről nem is beszélve – jegyzi meg. Megemlíti továbbá, hogy az újpesti önkormányzat számláján december elején több mint nyolcmilliárd forint volt, valamint a kormány Újpestnek az alaptámogatásokon túl a múlt év végén közel félmilliárd forint pluszpénzt adott.
Schmidt Csaba, Tatabánya korábbi fideszes polgármestere pedig egy interjúban arról beszélt, hogy az ellenzéki vezetésű tatabányai közgyűlés a kórház fejlesztésére 18 milliárd, a vasútállomás tervezésére egymilliárd forintot kért és kapott.
– Tudom, hogy a DK és a polgármester is szeret a város büntetéséről beszélni, de jelenleg kormányzati forrásból 45 milliárd forint értékű fejlesztés folyik Tatabányán – mondta Schmidt Csaba.
Karácsony Gergely a múlt héten bejelentette, november végére fizetésképtelenné válhat a főváros, annak ellenére, hogy Tarlós István főpolgármester kétszázmilliárd forint tartalékkal adta át 2019-ben a kasszát. Ellenzéki polgármesterek azzal fenyegetőznek, hogy az iparűzési adó elvonása miatt veszélybe kerülhet a bérek kifizetése, akadozhat a szemétszállítás, lekapcsolhatják a közvilágítást. A DK-hoz közel álló egyik hírportál arról ír, hogy „ellepheti a szemét Budapestet az iparűzési adó elvonása miatt”.
A közszolgáltatások leállításának főpróbáját egyes ellenzéki településen élők az ünnepek előtt már megtapasztalhatták, amikor a városvezetők egy órára lekapcsoltatták a díszkivilágítást.
– Ez nem az ellenállás maga, ez annak kezdete – mondta Karácsony Gergely az akcióról.
Világosan látszik, hogy az ellenzék milyen stratégiát követ a 2022-es választásokig: ahol pozícióban vannak, ott minél nagyobb káoszt előidézve keltenek hangulatot a kormány ellen, így kovácsolva politikai tőkét az ellenzéki összefogás számára.