Az innovációs terület támogatási rendszere alapos, minden részletre kiterjedő átvilágításra szorult, amelynek során bebizonyosodott, hogy nem hatékony, nem követhető és nem számon kérhető módon használták fel a rendelkezésre álló forrásokat. Mivel a pénzügyi kényszerpálya, a zárolások és a források szűkössége a Kutatási és Innovációs Alapot is érintik, ezért a kifizetési igényeket sürgősséggel vizsgálták át és rangsorolták. A gyors intézkedéseknek köszönhetően már megindították a kifizetéseket elsősorban a forráshiányra érzékenyebb kis- és középvállalkozók számára.

A kormány szándéka az, hogy az uniós és a hazai fejlesztési támogatási forrásokat együttesen kezelő fejlesztéspolitikában megvalósuljon a kutatás-fejlesztés és innováció kiemelt támogatása. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a rendszert – a fejlesztéspolitika egészéhez hasonlóan – ezen a területen is hatékonnyá, ésszerűvé alakítja át, így az a továbbiakban egységes szabályozási környezetben, a nemzeti és az EU stratégiához illeszkedve működik majd. Az immár világos feladat- és felelősségi struktúra létrehozásával a megújult intézményrendszerben fokozott figyelmet fordíthatnak a korrupció kiküszöbölésére is.

Az NFM a források elosztásának és felhasználásának valamennyi szintjén jelentős változtatásokat hajt végre. Az idén megvalósulhat az innovációs járulék szabályozási rendszerének átalakítása, míg a kormány hosszú távú tervei között szerepel, hogy a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított teljes összeg a bruttó hazai termék (GDP) jelenlegi kevesebb mint 1 százalékáról 2020-ra kétszeresére, 1,8 százalékra emelkedjen.